Добавил:
Upload Опубликованный материал нарушает ваши авторские права? Сообщите нам.
Вуз: Предмет: Файл:
XVI-XIX. szazad.doc
Скачиваний:
25
Добавлен:
28.04.2019
Размер:
631.81 Кб
Скачать

5. A „Délorosz Munkásszövetség"

Ukrajna szociáldemokrata értelmisége, elsajátítva Marx szocialista tanait, nagy erőfeszítéseket tett, hogy alapvető eszméivel és tételeivel megismertesse a felvilágosult munkásokat. A XIX. század második felében a szocialista tuda­tosságot sikerült beplántálni a munkástömegekbe. Ez főleg az orosz szer­vezeteknek köszönhető, melyek Ukrajna különböző helyein is megjelentek. Az első ilyen politikai szervezet volt a „Délorosz Munkásszövetség", melyet 1875-ben szerveztek Odesszában.

A Szövetség, amely 250 tagot (ukránokat, oroszokat, moldvákat, len­gyeleket stb.) egyesített, forradalmi propagandát folytatott a vállalatokban, illegális irodalmat terjesztett és megszervezte Marx „A tőke" és Engels „A munkásság helyzete Angliában" című művének tanulmányozását.

A Szövetség tagjai sztrájkokat szerveztek Odessza gyáraiban, felhí­vásokat terjesztettek más városokban .

A Szövetség tagjai forradalmi harcukban az első helyre a politikai sza­badságjogok követelését helyezték.

1875 decemberében a rendőrség és a cárizmus titkosszolgálata megszüntette a Szövetséget. Vezetőjét, Jevhen Zaszlavszkijt 10 évi kényszermunkára ítélték, de a bírósági ítéletet követően meghalt a börtönben.

6. Illegális marxista körök az ukrán területeken

A „Munka felszabadítása" nevű első marxista csoportot 1883-ban Genfben szervezte Georgij Plehanov. Ukrajnában az illegális marxista körök a 80-as évek végén, a 90-es évek elején kezdtek alakulni a nagyvárosokban, Harkivban, Katerinoszlávban, Odesszában és főleg értelmiségiekből álltak. Kijevben a 90-es évek elején az egyetemen működtek ilyen körök. Ezeknek a tagjai próbáltak kapcsolatba lépni a munkássággal, forradalmi munkáscsoportokat létesítettek a gyárakban és üzemekben.

Ilyen vonatkozásban a legnagyobb sikereket egy munkás forradalmár érte el, Juvenalij Melnikov.

1892-ben Kijevben lakatosműhelyt létesített, amely tulajdonképpen az ipari vállalatok munkásai körében működő agitátorok iskolája lett. Ennek az iskolának a tanulói munkásköröket szerveztek a gyárakban és az üzemekben, ellátták azokat marxista irodalommal, irányították a sztrájkokat. A munkásmozgalom vezetésére létrehozták az illegális Kijevi Munkásbizottságot.

Az illegális nyomda több felhívást bocsátott ki. A legtöbbjének a szerzője Melnikov volt. Aktív forradalmi tevékenysége azonban félbeszakadt 1896-ban bekövetkezett letartóztatásával és száműzetésével.

7. „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására"

A Volodimir Uljanov által vezetett pétervári „Harci Szövetség a Mun­kásosztály Felszabadítására" nevű csoport megbízásából Nagyezsda Krupszkaja Ukrajnába utazott, hogy kapcsolatot teremtsen az ottani marxistákkal. Poltavában tanácskozást szervezett a helyi és a kijevi marxistákkal, megbeszélte, hogy összehívják az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) első kongresszusát. Azonban addigra a „Harci Szövetség" vezetőit és legaktívabb tagjait a cári hatalom már letartóztatta.

A letartóztatottakat, mind a vezetőket, mind a pétervári „Harci Szövetség" egyszerű tagjait, kiutasították a fővárosból és az Orosz Birodalom különböző városaiban szórták szét őket. De ez a büntetés a büntetők ellen fordult. A Katerinoszlávba toloncolt Iván Babuskin munkás 1897-ben ugyanolyan szervezetet hozott ott létre. Ebben segítette őt egy értelmiségi marxista, Iszák Lalajanc. Ö önként jött Szamarából Katerinoszlávba, hogy forradalmi tévékenységet fejtsen ki a munkások körében.

A katerinoszlávi „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására" szervezetben edződött meg politikailag Hrihorij Petrovszkij munkás is, aki nemsokára az OSZDMP hivatásos forradalmára lett. Még ebben az évben egyesültek a „Harci szövetség"-gel, a szociáldemokrata körök és a kijevi csoportok. A kijevi „Harci Szövetség"-et értelmiségi körökből származó marxis­ták vezették, a munkásosztály aktív agitátorai: Borisz Ejdelman, Pavlo Tucsapszkij, Vira Krizsanyivszka és mások.

A katerinoszlávi és a kijevi „Harci Szövetség" tagjai maguk írták, illegá­lisan nyomtatták és terjesztették a gyárakban és üzemekben agitációs felhívásaikat a munkások kizsákmányolásáról és a népellenes cári rendszer ön­kényéről. A „Harci Szövetség" tagjai sztrájkok szervezésében is részt vettek.

1898-ban az oroszországi szociáldemokraták első kongresszusát szervezték meg Minszkben. Küldötteinek kilenc tagjából négyen Ukraj­nából érkeztek. A kongresszus kinyilvánította az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) megalakulását. Ez volt Ukrajnában az első országos jellegű politikai párt.

Соседние файлы в предмете [НЕСОРТИРОВАННОЕ]