- •Bohdan Hmelnickij vezette felszabadító háború ( 1648-1654)
- •A lengyel uralom elleni ukrán felszabadító háború újabb szakasza
- •Kozák- és parasztfelkelések a XVII. Század 20—30-as éveiben
- •Iván szulima
- •Az ukrán területek a „romlás” időszakában
- •Iván Vihovszkij (1657-1659)
- •Az ukrán államiság válsága
- •I. Bruhoveckij hetmanná választása
- •I. Bruhoveckij politikája
- •Harc a török-tatár agresszió ellen a XVII. Század második felében
- •1. Tatár pusztítások
- •2. Iván Szirko kisatamán
- •3. Csihirini hadjáratok
- •4. Hadjáratok
- •Harc az államiság megőrzéséért
- •1. A kozák vezetők oligarchiája
- •2. Iván Szamoljovics hetmansága (1672-1687)
- •Felszabadító mozgalom a Jobbparti Ukrajnában a XVII. Sz. Végén – a XVIII. Sz. Elején
- •Iván Mazeppa hetmansága (1687—1709)
- •Ukrán területek az északi háborúban
- •1. A háború kezdete. Az ukránok szerepe az északi háborúban
- •2. I. Mazepa céljai. A svédek támogatása
- •3. A Zaporizzsjai Szics az 1708-1709-es események idején
- •4. A poltavai csata
- •5. A háborút lezáró békeszerződés
- •Pilip Orlik hetmansága (1710-1742)
- •1. Hetmanválasztás
- •2. P. Orlik Alkotmánya
- •3. P. Orlik külpolitikája
- •I. Szkoropadszkij hetmansága (1708-1722)
- •1. I. Szkoropadszkij hetmanságának kezdete
- •2. Csatorna- és erődépítések. A néptömegek helyzete
- •3. Az 1720-1722-es cári rendeletek
- •Ukrán kultúra a XVI. Században és a XVII. Sz. Első felében
- •Irodalom
- •Vallási élet az ukrán területeken a XVII. Század első felében
- •A kijevi kozákság
- •1855-Ben, a jobbágyrendszer-ellenes megmozdulásokban a legjobban a Kijev vidéki parasztság jeleskedett.
- •Az UkrÁn területek társadalmi és gazdasági fejlődése a XIX. Sz. Második felében
- •1. A jobbágyság helyzete
- •2. Reformok a XIX. Sz. 60-70-es éveiben
- •1864. Január 1-jei zemsztvói reform
- •1864. November 20 – bírósági reform
- •1870. Június 16 - a városi önkormányzatok reformja
- •1862—1874- Katonai reform
- •3. Gazdasági fejlődés
- •4. A társadalmi-gazdasági helyzet a nyugatukrán területeken
- •5. A parasztság szociális rétegződése és ennek következményei a Dnyeperentúli Ukrajnában
- •Ukrán nemzeti mozgalmak
- •Nemzeti mozgalom a Dnyepermenti Ukrajnában
- •2. Nemzeti mozgalom a nyugatukrán földeken
- •Az ukrán nemzeti mozgalom
- •1. A vasárnapi iskolák bezárása
- •2. Valujev miniszter ukránellenes körlevele
- •3. A császári Emsi rendelet
- •4. Az ukrán nyelv elnyomatása a nyugatukrán vidékeken
- •5. A „hlopománok"
- •6. A titkos csoportok, az ukrán nemzeti mozgalom központjainak megalakulása
- •7. Mihajlo Drahomanov
- •8. A Moszkva-barátok
- •9. A narodovecek
- •10. Iván Franko tevékenysége
- •11. Nemzeti eszme Galícia ukrán pártjainál
- •12. A régi hromádák tagságának csoportosulása a „Kijevi Régiségek" című folyóirat körül
- •13. „A taraszisták baráti társasága"
- •14. Ukrán diáktársaságok
- •15. Az „Ifjú Ukrajna"
- •1. Tarasz Sevcsenko Péterváron
- •2. A kijevi illegálisok. Andrij Kraszovszkij
- •3. A lengyel felkelések ukrán részvevői
- •4. Forradalmi narodnyikok
- •5. A „Délorosz Munkásszövetség"
- •6. Illegális marxista körök az ukrán területeken
- •7. „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására"
- •Az ukrán migráció
- •1. A nemzeti kisebbségek
- •2. Az ukránok szociális és nemzetiségi elnyomása az Orosz Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában
- •3. Áttelepülések
- •1. A tömeges írástudatlanság az ukrán területeken
- •2. A középiskolai oktatás helyzete
- •3. Ukrán felsőfokú tanintézmények
- •4. A természettudományok és a műszaki tudományok vívmányai
- •5. Ukrán történelmi kutatások
- •6. Szépirodalom
- •7, Drámairodalom
- •9. Zene
- •10. Festészet. Szobrászat. Építészet
- •11. Népművészet
- •12. Híres kobzosok
10. Festészet. Szobrászat. Építészet
Kölcsönösen gazdagította egymást az orosz és az ukrán festészet.I. Kramszkoj, V. Makovszkij, I. Ajvazovszkij és más kiváló orosz festők életművében sok az ukrán témájú tájkép-, életkép- és portré. Illja Repin, akit művei világhírűvé tettek, Ukrajnában született, ott töltötte gyermek- és ifjúéveit.Ukrán tárgyú képei között leghíresebb „A zaporizzsjai kozákok levelet írnak a török szultánnak". Repin sok kortársa szerint a festmény nyíltan a demokratikus rendszer fölényére célzott az önkényuralmivalszemben.
Szerhij Vaszilkivszkij ukrán festőművész közel 3500 festményen és rajzon örökítette meg az ukrán tájakat, az ukrán nép hősi történelmének eseményeit és mindennapi életét.
Az ukrán nép hétköznapjait és társadalmi életét ábrázoló hatalmas életművet alkotott Kosztyantin Trutovszkij, Kirijak Kosztándi.
A XIX. sz. második felében a monumentális szobrászat igazi remeke lett Bohdan Hmelnickij lovas szobra, melyet 1888-ban Kijevben lelepleztek le (M. Mikesin műve).
A városok, iparvállalatok, kereskedelmi és oktatási intézmények számának gyarapodása, amit a kapitalista fejlődés eredményezett, új követelményeket támasztott a szobrászattal szemben. Annál is inkább, mivel megjelentek az új építőanyagok (beton, vasbeton), az oszlopok és födémek acélvázai stb. Az építészet legnagyobb vívmányai a XIX. sz. végén az operaházak voltak, az odesszai (tervezői F. Felner és H. Helmer), a kijevi (tervezője V. Sreter) és a lvivi (tervezője Z. Horholevszkij).
11. Népművészet
A népművészet minden ága: a költészet, a zene, a ábrázoló művészet továbbra is az ihlet forrása volt a hivatásos művészek számára.
A legkiválóbb ukrán zeneszerző, Mikola Liszenko arra intette az ifjúságát, hogy tanuljon „a kopott szűrből, a durva vászoningből, a kátrányos csizmákból, mert azokban lakozik az Isten lelke".
Iván Karpenko-Karij (Tobilevics), aki népdalokkal tűzdelte meg színdarabjait, sőt népdaltémákat dolgozott fel műveiben („Bondarivna", „Szava Csalij", „A rossz szikra") gyakran az ukrán népdalból merített ihletet a drámaíráshoz.
Iván Franko, bárhol járt, mindenütt lejegyezte a népdalokat. Ezek dallamait Franko előadása alapján Mikola Liszenko jegyezte le.
A népdalok, mondák, mesék, közmondások és szólások gyűjtésével már nemcsak amatőrök, de szakemberek is foglalkoznak. Terjedelmes ukrán népdalgyűjteményt állított össze és adott ki Ukrajnában és külföldön Volodimir Antonovics és Mihajlo Drahomanov történész és folklórkutató.
A kapitalista rendszer megszilárdulása új tartalmat, témákat hozott az ukrán népköltészetbe, sőt létrehozott egy új ágat: a munkásfolklórt. A kor jellemző népszerű dalai: „Aki gyárban sosem volt, bút-bánatot nem látott", „Leszáll a bányász a mélybe, napvilágtól búcsút véve", „Szabadság ez, vagy rabság".
12. Híres kobzosok
Jobbparti Ukrajna lakosságának népdalait, népmeséit, népi szokásait a 70-es években egy tudományos expedíció gyűjtötte Pavlo Csubinszkij vezetésével. Ez a gyűjtés képezte az Orosz Földrajzi Társaság délnyugati tagozatában készült hétkötetes mű alapját. Ugyanez a tudós társaság jegyezte le egy vak kobzos, Osztap Vereszaj népdalait. Vereszaj előadást tartott dalaiból 1874-ben Kijevben a III. Régészeti Kongresszus részvevőinek is.
A Vereszaj által előadott daloknak egész művészettörténelmi tanulmányt szentelt Mikola Liszenko. Vereszaj történelmi tárgyú dalai között voltak olyanok is, amelyek művészi képekben tárták fel a hibáit annak a politikai rendszernek,
amelyben szociális és nemzeti elnyomás nehezedett a néptömegekre (a legnépszerűbb dala: „Nincs igazság a földön").
1876-ban a lejegyezték Iván Kravcsenko-Krjukovszkij kobzos egész népdalrepertoárját. Az ukrán kobzosok megválasztották őt mesterüknek, vagyis a kobzos-költői testület fejének (a testületnek megvoltak a saját szabályai és szokásai).