2. Reformok a XIX. Sz. 60-70-es éveiben

A parasztreformot követően a cári kormány a XIX. század 60-as és 70-es éveiben egy sor politikai — közigazgatási reformot hajtott végre, melyek a lakosság jogait bővítették. Azt tervezték, hogy a legszélesebb demokratikus körök aktív tényezőit bevonják ezeknek a valóban haladó reformoknak a bevezetésébe, és arra számítottak, hogy ez távol tartja őket a társadalmi—politikai harctól, különösen az ukrán nemzeti mozgalomtól.

• 1862- a cári pénzügyminisztérium megalakulása.

A reformnak megfelelően állami bankot hoztak létre.

• 1864. Január 1-jei zemsztvói reform

Zemsztvó – a helyi önkormányzat választott szervei. 1864–1875 között a legtöbb kormányzóságban bevezették a zemsztvo–rendszert, amelynek keretein belül megengedték az egyes településeknek, hogy önkormányzatot szervezzenek maguknak az oktatás, az orvosi ellátás, a postai szolgáltatások, az infrastruktúra javítása és az élelmiszerellátás megszervezése céljából. Aktív zemsztvótagok voltak az ukrán nemzeti mozgalom kiváló képviselői: Iván Lucsinszkij, Petro Dorosenko, Hja Srag, Vaszil Tarnovszkij, Olekszandr Ruszov, Borisz Hrincsenko, Volodimir Szamijlenko, Mihajlo Kocjubinszkij stb.

A zemsztvói önkormányzásban szinte az egész földtulajdonnal rendelkező lakosság részt vett: a nemesség, a papság, a polgárság, a parasztság. Mindenegyes gyeszjatyina föld után önkéntes adót fizettek és ebből fedezték a zemsztvók különböző tevékenységét. A XIX. század végén a zemsztvóknak volt alávetve szinte az egész gazdasági és kulturális élet az ukrán kormányzóságokban és járásokban a Balparton és Délen.

Ezeknek a kormányzóságoknak a lakossága ingyenes egészségügyi ellátásban részesült attól függetlenül, hogy a gazda megfizette-e a zemsztvói adót vagy sem. A falusi lakosság iskoláztatásának a terhét a cári oktatási minisztérium teljes mértékben a zemsztvokra ruházta, azok népszerűsítették és vezették be a falusi gazdaságokba az újításokat is. A zemsztvók Ukrajnában jelentős pozitív szerepet játszottak a jólét, az iskoláztatás színvonalának, a lakosság nemzeti öntudatának emelésében.

• 1864. November 20 – bírósági reform

Minden polgár formális egyenjogúságát biztosította a törvény előtt. A rendi bíróság helyett, mely közvetlenül a főkormányzónak volt alárendelve és el volt zárva a nyilvánosságtól, bevezették a nyilvános bíróságot. A törvénynek megfelelően ez a bíróság független volt a közigazgatási szervektől. Kötelező lett a társadalom képviselete a bírósági üléseken. Ezek a képviselők az esküdt ülnökök voltak. A bíróval együtt hozták meg az ítéletet.

• 1870. Június 16 - a városi önkormányzatok reformja

A városi dumák bevezetése. A városi dumák ugyanazzal foglalkoztak, mint a zemsztvói közigazgatás faluhelyen. Bár igaz, hogy lényeges eltérés volt közöttük. A zemsztvók főleg az ukrán lakossággal foglalkoztak (rendszerint a falusival), Ukrajna városaiban pedig az Orosz Birodalom uralma alatt a lakosság vegyes volt, az ukránok mellett oroszok, zsidók, lengyelek, délen görögök, örmények stb. is laktak.