![](/user_photo/2706_HbeT2.jpg)
А.А. Арзамазов - Койнэ Будинос - общий язык финно-угров
.pdfКойнэ «Будинос» – общий язык финно-угров
voshti – воштыны |
zemo – зэмос |
vozheo – святой |
zengi – жонгетыны |
vozhi – кожыны |
zunda – зундэс |
vui – кисьманы, вуыны |
|
vujona – вуоноез |
Zh |
vujono – вуоно |
|
vunti – вунэтыны |
zhana – гырлы |
|
zheka – љӧк |
Z, z |
zhepa – њеп, кисы |
|
zhjuza – њус |
zema – зэмлык |
zhozha – љож |
zeme? – зэм-а? |
|
131
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров
Будинос–венгерский словарь
A, a |
|
|
aku – |
soha |
|
|
|
|
ala – alsó rész, fenék, föld, |
||
a – ne |
|
|
padló |
|
|
abra – csoda |
alas – |
le, lefelé |
|||
abri –csodálkozik |
alja – |
szerénység |
|||
ache – hiszen |
aljo – |
szerény |
|||
ada – agy |
allo – |
alsó |
|||
ado – okos |
aludatoba – hálószoba |
||||
adresa – cím |
aludi – |
alszik |
|||
agiа – húg, növér |
ama – |
hajnal, virradat |
|||
agmi – megbetegedik |
amta – |
adó |
|||
agmija – |
beteg |
amti – |
ad, kap |
||
agmisa – |
beteg |
amua – reggel |
|||
agmo – |
beteg |
amuma – |
kelet |
||
agе – |
de |
amuseva – |
reggeli |
||
aita – |
kerítés |
amusevi – |
reggelizik |
||
aiti – |
bekerít |
ana – |
örvény |
||
aja – |
apa |
ana – |
száj |
||
aja-anja – szülők |
anagja – nagynéni |
||||
ajandi – |
felismerni, különbség |
andesta – |
búcsúzás |
||
ajda – |
kert |
andesta / andestima – |
|||
ajga – |
idő, időszak, korszak |
bocsánat |
|||
aji – űz, elűz |
andesti – |
elnéz, megbocsát |
|||
ajja – |
test |
ane – |
így, ilyen módon |
||
ajma – tű |
anja – |
anya |
|||
ajmi – |
hasogat, szúr |
anjakela – |
anyanyelv |
||
ajta – |
segítség |
anjama – |
haza |
||
ajti – |
segít |
apelsina – |
narancs |
||
ajvona – |
nagybacsi |
apra – |
borravaló |
||
ake – |
senki |
aprila – április |
|||
akeno – |
kellemetlen, |
apro – |
ügyes |
||
kényelmetlen |
areni – |
fejlődés |
|||
|
|
|
132 |
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров
arenti – |
fejleszt |
|
||
aresa – |
kor |
|
||
ari – |
tisztít |
|
||
arma – vénasszonyok nyára |
||||
armasta – |
előnyben részesítés |
|||
armasti |
– |
többre |
becsülni, |
|
imád |
|
|
|
|
arnja – |
árnyék |
|
||
aro – |
tiszta |
|
||
arola – |
tisztaság |
|
||
arsa – |
|
arc |
|
|
arsi – |
gondol, gondolkozik |
|||
arte – |
közel |
|
||
artmi – |
sikerül |
|
||
ashki – |
szánkozik |
|
||
ashni |
– |
|
fenntart, |
tartalmaz, |
eltart |
|
|
|
|
ashnnimusa – |
fenntartás, |
|||
összefoglalás, tartalom |
||||
asi – |
tesz, állít, tartózkodik |
|||
askela – |
lépés |
|
||
askeli – |
lép |
|
||
asma – |
kút |
|
||
asta – |
lépcsőfok |
|
||
astendi – |
átlép, áthág |
|||
ata – |
íz |
|
|
|
ati – |
kínál, megvendégel |
|||
atima – |
megvendégelés |
|||
ato – |
édes, finom |
|
||
attji – |
köszön |
|
||
attjima – |
hála, köszönet |
|||
auta – |
autó |
|
||
avgusta – |
augusztus |
|
||
avi – |
nyit |
|
|
|
avija – |
kulcs |
|
avima – nyitás, felfedezés avime / panchime – nyitva avita – kulcs
avtora – szerző azhja – előtt
azhje – korábban, azelőtt azhjemiesa – elnök azondi – mesél
azondi – üzen, mesél
B, b
babba – apa badja – fűzfa balkona – erkély bama – oldal banana – banán banka – bank bara – megint, újra bere – hátra, vissza
berja – hatsó rész, fenék, far berje – azután, után
berti – visszajön, visszamegy bia – szikra
bichi – csiklandoz biji – meggyújt bileta – jegy binji – becsomagol birda – gomb biri – tür, bír birima – türelem
biro / birijo – türelmes bora – eper
borda – szárny
133
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров |
|
||
bordara – fal |
chena – |
szmog |
|
borditi – lelkesít, ihlet |
chenga – |
nevetés |
|
buda – növekvés, fejlődés |
chengi – |
nevet |
|
budi – nő, kinő |
cheni – |
füstöl |
|
budija – növény |
chenja – |
ujj |
|
busa – busz |
chenki |
– |
rombol, |
buskea – |
szomszéd |
megsemmisít, pusztít |
||||||
buskea – |
szomszéd |
chenkima |
– |
rombolás, |
||||
buta – |
butaság, hülyeség |
megsemmisítés, pusztítás |
||||||
buto – |
buta, hülye |
chera – |
harc, csata |
|
|
|||
buto – |
buta, hülye |
chera – |
villám |
|
|
|||
buzha – |
|
farok |
cherekti – |
kiabál |
|
|
||
|
|
|
|
cheri – |
üt, ver |
|
|
|
C, c |
|
|
|
cheri – |
csap |
|
|
|
|
|
|
|
chiljera – |
villám |
|
|
|
cigara – |
|
cigaretta |
chilji – |
villámlik |
|
|
||
cima – |
cím |
|
chiljima |
– |
fény, |
fénylés, |
||
citrona – |
citrom |
villódzás |
|
|
||||
|
|
|
|
chilkiti – tisztít |
|
|
||
Ch |
|
|
|
chilko – |
tiszta |
|
|
|
|
|
|
|
chine – |
teljesen, egészen |
|||
chacha – |
játék |
chinere – |
örökre |
|
|
|||
chagro – |
világoskék |
chira – |
szél |
|
|
|||
chakke – |
gyakran |
chirkua – |
szöcske |
|
|
|||
chali – |
sárgul, hiányoz |
chiva – |
hegy, domb |
|
||||
chalo – |
|
sárga |
chojo – |
savanyú |
|
|
||
chappi – |
üt, ver |
choka – |
csók, puszi |
|
||||
chavo – |
|
üres |
choki – |
csókol, puszil |
||||
checha – |
nagybácsi |
chonara – |
pók |
|
|
|||
checha – |
bácsi |
chote – |
nagyon |
|
|
|||
chechanja – |
néni |
chozhi – |
sziszeg, |
sistereg, |
||||
chechanja – |
nagynéni |
pezseg |
|
|
|
|||
chechi – |
ugrik |
chuko – |
sűrű |
|
|
|||
cheko – |
|
makacs |
chuni – |
csökken |
|
|
||
chelа – |
|
kisujj |
chunima – |
csökkenés |
||||
|
|
|
|
134 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров |
|||
chuniti – |
csökkent |
dijatomo – ingyenes |
|||||
chunkima – |
szűkítés |
dir – |
sokáig |
||||
chunko – |
keskeny |
djujti – szed, gyűjt |
|||||
chupi-chupi – csókol, puszil |
domba – |
domb |
|||||
chupo – |
sovány |
dongi – |
tol, lökdös |
||||
chura – |
|
orsó |
dugda – |
megálló |
|||
chura – |
|
sor |
|
dugdi – |
megáll |
||
chushi |
|
– |
|
éget, kiéget, |
dugditi – |
megállít |
|
felperzsel |
|
duno – |
szent |
||||
chushoi – |
nyír |
durinza – |
darázs |
||||
chushoima – |
nyírás |
dzhirja – |
kapu |
||||
chuski – |
csúszik |
|
|
|
|||
chuzhaja – |
nagymama |
|
|
|
|||
chuzhanja – |
nagymama |
E, e |
|
|
|||
chuzhi – |
születik |
|
|
|
|||
chuzhima – |
születés |
echo – |
kövér |
||||
chuzhimalona – születésnap |
edes – |
bár |
|||||
chuzhimo – |
édes- |
eike – |
talán |
||||
chuzhiti – |
szül |
eja – |
éjszaka |
||||
|
|
|
|
|
ejama – |
észak |
|
|
|
|
|
|
ejaseva – |
vacsora |
|
D, d |
|
|
|
|
ejasevi – |
vacsorázik |
|
|
|
|
|
|
ejedara – |
észak |
|
dara – |
haza |
|
ekologia – ökológia |
||||
darba – |
|
színdarab |
ekseja – |
király, kormányzó, |
|||
darti – |
korlátoz |
vezető |
|
||||
dartima – |
korlátozás |
eksho – |
hideg |
||||
data – |
dátum |
ekshokana – hűtőszekrény |
|||||
davirti – |
igyekszik, törekszik |
ekti – |
megfázik |
||||
de – de, azonban |
ela – |
kenyér |
|||||
decembra – |
december |
elektra – |
villany |
||||
dedja – |
|
szán |
eli – |
él, lakik |
|||
derima – |
ruha |
elida – lakóhely, hajlék |
|||||
derte – |
természetesen |
elidi – |
bérel |
||||
dija – |
pénz |
|
elija – |
állat |
|||
|
|
|
|
135 |
|
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров
elijo – |
élő |
|
|
elima – |
|
élet |
|
elimatasa – |
életszínvonal |
||
elinta – |
|
lakás |
|
elintodija – |
házbér, lakbér |
||
eliti – |
megújít, újjáteremt |
||
elitima |
|
– |
megújulás, |
újjászületés, felvilágosodás |
|||
eliusa – |
megye, kerület |
||
eljni – |
szórakozik |
||
elni – |
ellenáll |
||
elnija – |
ellenség, ellenfél |
||
em – van, megvan |
|||
ema – |
gyógyszer, orvosság |
||
emezha – zöldség |
|||
emi – |
csókol, puszil |
||
emija – |
|
orvos |
|
emja – |
tényleg? így van? |
||
empara – |
dolog |
||
empara – |
vagyon |
||
enecha – |
málna |
||
energia – |
energia |
||
eno – igen, így van |
|||
enti – |
bekerít, körülzár |
||
entima – |
környezet |
||
ento – |
kerek |
||
epita – |
építkezés |
||
epiti – |
épít |
|
|
erdo – |
völgy |
||
ere meni – elmegy |
|||
ere tuli – |
elmegy |
||
erea – |
meder, irány |
||
erga – |
dal |
|
|
ergi – énekel |
|||
ergija – |
énekes |
ergima – éneklés erio – különböző erjbi – megüt, csap erjma – kincs erriti – idegesít ertja – borda, perem
erttem – mint, mintha esa – ajtó
eserma – lekiismeretfurdalás etazha – emelet
eveu – nem evra – euró
ezela – öröm, megelégedés, élvezet
ezeli – élvez, örül, megeléged
ezhi – benyúl, mászik, támad ezhima – támadás
ezi – kigyúl
ezti – felgyújt, bekapcsol
F, f
febrara – február firma – cég, vállalat foka – fok
fokakadjma – fokhagyma frutta – gyümölcs
futbola – lábdarugás, futball
G, g
gara – hang garazha – garázs gari – hangoskodik
136
|
|
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров |
|||||
gazanajta – |
gáztűzhely |
iljsi – |
|
|
hüppög, szipog, |
||||
geljo – |
|
szegény |
fuldoklik |
|
|||||
gepa – |
|
tócsa |
iljti – |
kísér |
|
||||
gergi – |
|
simogat, dédelget |
ilma – |
levegő, ég |
|||||
gerla – |
|
harang |
ilmara – |
|
isten |
||||
gida – |
|
udvar |
ilmashjora – |
űr |
|||||
gima – |
|
zivatar |
ilvisa – |
horizont, látókör |
|||||
gima-charda –vihar |
ima – |
mellbimbó |
|||||||
gona – gyapjú, szőr |
ima – |
csoda |
|
||||||
gozhti – |
ábrázol |
imi – |
szopik |
|
|||||
gozhtima – |
ábrázolások, |
imilgo – |
|
furcsa |
|||||
festmények |
imti – |
szoptat |
|||||||
gudi – |
|
kapál |
indi – |
erőltet, ragaszkodik |
|||||
gudria – |
mennydörgés |
ineo – |
jelentős, nagy |
||||||
guja – |
|
kígyó |
ineomiesa – |
elnök |
|||||
gura – |
|
lárma, zaj |
informacia – |
információ |
|||||
|
|
|
|
|
ingole – |
|
kívül, kivéve |
||
|
|
|
|
|
injena – |
|
hely, helyiség |
||
I, i |
|
|
|
|
injeta – |
elhelyezkedés |
|||
|
|
|
|
|
inji – |
letelepedik, |
|||
iba – |
lövés |
|
elhelyezkedik |
||||||
ibi – |
lő |
|
|
injimo – |
|
elhelyezkedik |
|||
ibima – |
lövöldözés |
injti – |
szétrak, rendelkezik |
||||||
ibita – |
|
fegyver |
inmiesa – |
személy |
|||||
idi – |
véd |
|
innea – |
női személy |
|||||
idizi – |
|
védekezik |
ipiti – |
erőltet, ragaszkodik |
|||||
ievi – |
|
üzen |
|
ipitisa – |
|
nevelő, oktató |
|||
iga – |
fióka, kölyök |
ipsa – illat, szag, íz |
|||||||
iklona – |
hétfő |
ipsi – |
szaga/illata van |
||||||
iksero – |
általános |
ipso – |
finom, illatos |
||||||
ikte perka – |
egyszer |
irdekizi – |
érdeklődik |
||||||
ikti – |
|
egyesít |
irdeko – |
|
érdekes |
||||
ikto – |
|
egységes |
irzi – |
sejt |
|
||||
iljo – |
|
nyers |
|
ishe – |
kevés |
|
|||
|
|
|
|
|
isho – |
kicsi, pici |
|||
|
|
|
|
|
137 |
|
|
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров
isi – maga, önálló isna – ablak
iso – saját
istoria – történelem istuda – szék istui – ül, leül
ito – gyors
ivardi – zuhanyzik, fürdik izhia – sapka
J, j
ja – до - падеж. cуффикс -ig ja – áradat, özön, folyó
jadi –kérdez jadima – kérdés
jaki – oszt, beoszt, szétoszt jakita – rész, osztás, elosztás,
felosztás jaksera – kacsa jakshi – kipirul jaksho – piros jakstera – cékla jala – jég
jalakana – hűtőszekrény jali – eljegesedik jalmi – felemel jalui-jalui – sétál
jalvi – sétál
jamdi – készít, elkészít jamdizi / pezizi – készül jamdo – kész
jani – vonít, üvölt januara – január
jarva – |
tó |
|
|
|
jasa – |
íz, ízület |
|||
jatki – |
folytatódik |
|||
jatti |
– |
|
|
gyullad, felizgul, |
felgerjed |
|
|||
jattima – |
gyulladás |
|||
jattima – |
gyulladás, kiváltás, |
|||
felkeltés |
|
|
||
java – |
erdő, liget |
|||
je – igen, így van |
||||
jega – |
pince |
|||
jela – |
|
tej |
|
|
jelavjula – |
|
tejszín |
||
jemi – |
eltűnik |
|||
jemima – |
eltűnés |
|||
jemti – |
elveszt |
|||
jemtima – |
|
elvesztés |
||
jeni – |
|
eléget, megsemmisít |
||
jenko – világos |
||||
jenti / etti – |
eléget |
|||
jera – |
|
jávorszarvas |
||
jera – |
|
patak, forrás |
||
jesha – |
család |
|||
jeti – |
érint |
|
||
jeva – |
hír, újdonság, üzenet |
|||
jevakora – |
|
újság |
||
jevi – |
|
üzen |
||
jeza – |
emberek, társaság |
|||
jezamiesa – |
társaság tagja |
|||
jibirti |
|
– |
|
alkalmazkodik, |
alárendelkezik |
||||
jigi – |
|
kopog |
||
jikva – |
tánc |
|||
jikvi – |
táncol |
|||
jikvi – |
táncol |
138
|
|
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров |
||||
jikvisa – |
táncos |
jua – |
ital |
|
||||
jira – |
fej, alap |
juba – |
szoknya |
|||||
jiri – |
gondol, gondolkozik |
juga – |
sugár |
|||||
jiri – |
alapít |
|
jugi – |
|
sugároz |
|||
jo – |
hiszen |
jui – |
iszik |
|||||
jogo – |
jó, kedvező, pozitív, |
juja – |
|
ital |
||||
világos |
|
|
juji – |
iszik |
||||
joja – |
|
bűn, vétek |
jujima – |
ital |
||||
joji – |
vádol |
jula – |
|
nedvesség |
||||
joka – |
folyó |
jula – |
|
ünnep |
||||
jokajkirja – |
folyóirat, napló |
jula – |
|
Karácsony |
||||
joki – |
folyik |
juli – |
|
ünnepel, szórakozik |
||||
jokima – |
ár, folyás, áramlat |
julia – |
július |
|||||
joko |
– |
|
minden, mindegyik, |
julo – |
|
nedves |
||
mindenki |
|
juna – |
vonat |
|||||
joksa – |
hattyú |
junia – |
június |
|||||
joksi – |
kifog |
jurgena – |
réz |
|||||
joma – |
jóság, jólelkűség |
juri – |
rág, rágcsál |
|||||
jommi – |
elveszt, eltéved |
jurko – |
meredek |
|||||
jomo – |
jó, kedves |
jurta |
– barát |
|||||
joneo – |
okos |
justa – |
sajt |
|||||
jonga |
– játék |
jutavti – |
eltölt, kísér, tart |
|||||
jongi – |
játszik |
jutta – |
eset |
|||||
jongija – |
játékos |
jutti – |
történik |
|||||
jongima – |
|
játék |
|
|
|
|
||
jora – |
büszkeség |
|
|
|
|
|||
jori – |
büszkélkedik |
K, k |
|
|
|
|||
jorimusa – |
gőg, fennhéjázás |
|
|
|
|
|||
jormi – |
rászorul |
ka – |
kő |
|
||||
joro – |
büszke |
kabi – |
alakít, formál |
|||||
jos – |
ha |
|
|
kachi – |
észrevesz |
|||
jouka – |
halóm, kupac, hegy |
kadero – |
görbe |
|||||
jozha – |
vihar, hóvihar |
kadi, kili – marad |
||||||
jozi – |
|
osztályoz, eloszt |
kadjma – |
hagyma |
||||
jozo – |
egyenlő, egyforma |
kagji – |
sajnál |
|||||
|
|
|
|
139 |
|
|
|
|
Койнэ «Будинос» – общий язык финно-угров
kagjima – sajnálkozás, részvét kagjo – részvétteljes,
szánakozó, együtt érző kaji – felkel, feljön kajima – felkelés kajla – nyak
kajsi – levesz
kajvi – kidob, dov, lő kala – hal
kaladi – elpusztul kalei – vet
kali – hall kalja – káposzta
kallita – kormány kalzi – hallgat kamo – milyen kana – szekrény kancha – pár kandi – hoz kane – is kanjseva – szokás kanjseva – szokás
kanjsevei – megszokik kanjsevi – megszokik kanna – hely, tér
kanti – mérgelődik, dühöng kanto – mérges
kapchio – könnyű kapchola – kapcsolat
kapcholi – kapcsol, kölcsönös összefüggésbe hoz
kara – ág, város karakanna – tér
karakeska – város központja kardi – tilt
kardimusa – tiltás karji – legeltet karta – ima karti – imádkozik
kartija – pap, lekész kartikua – templom kartima – ima karva – légy
kas – hová
kasa – társadalom kasi – fejlődik kasla – moha kassa – hol
kasti – hív
kasti – hív, meghív kastima – meghívás kastordi – zizeg kasuti – használ kasutima – használás kasuto – hasznos kata – idő, óra
kata – óra
kataja – падеж. суффикс - kor
katancha – függöny
katani – beborít, befed, betakar
katarenda – menetrend (о
транспорте), órarend (об уроках)
katasa – падеж. суффикс - kor
kato – kövér kauno – csodálatos,
nagyszerű, kitűnő
140