Добавил:
Опубликованный материал нарушает ваши авторские права? Сообщите нам.
Вуз: Предмет: Файл:

4-6-tétel

.docx
Скачиваний:
0
Добавлен:
26.01.2021
Размер:
24.97 Кб
Скачать

4. Az irodalomtudományi gondolat fejlődésének története. Az irodalomtudományi gondolat gyökerei. Az irodalomtudományi gondolat az ókori Görögországban.

Amióta van közösség , az embert foglalkoztatta a művészet. Arisztotelész volt az , aki rendszerezte , és összegezte az antkivitás tudományait a Poétika c. művében. Szigorú értelemben vett egységes irodalomtudomány nem is létezik, nem is létezhet, csak az irányzatok,

tendenciák sorát, a plurális olvasási módok laza terepét nevezzük „tudománynak”, pontosabban irodalomtudományoknak.

Talán Arisztotelész korára mondhatjuk azt ,hogy az irodalomtudomány gyökeret vetett. Már az ókorban híressé vált filozófiai és irodalmi művei miatt. Az ókori esztétika legjelentősebb alakja, a mai században is sokat idézett esztéta Arisztitotelész idejében 2 műnemről beszélhetünk, de nem a mai értelemben véve. Ezek adráma és a líra. A kettő közül a drámát tartja magasabbrendűnek, mert azok a legjobb művek,melyeknek cselekménye van Arisztotelész nevéhez fűződik az ún.katarzis-elmélet is.Szűkebb jelentés: Egy olyan összetett befogadói érzés, melyben egyszerre van jelen a félelem,csodálat, a megdöbbenés, az öröm, az erkölcsi megtisztulás. Ezt a befogadó a tragédia befogadásakor érezheti át. Platón - a görög filozófiának Arisztotelész mellett a legnagyobb alakja. Platón fogalmazta meg afilozófia legtöbb máig meghatározó problémáját. Platón szerint a művészet felesleges és haszontalan, csak egyfajta didaktikus célt tölthet be.

Horatiusz Elsősorban költőként tartjuk számon, és nagy irodalmi leveiről ismert. Fő munkája irodalomtudományi szempontból: D’arte Poetika. Leírja mi szükséges, hogy valaki jó költő legyen : tehetség és mívesség. Ám a tehetség önmagában véve nem elegendő, attól még nem alkot ha nincsen eingenium, a mívesség.

Plutharkhosz Párhuzamos életrajzok és Suetonius <Híres férfiakról> a fő művei. Ezek a csírái következő irodalomtudományi műfaj-nak►irodalmi biográfia vagy irodalmi életrajz.

A középkort alapjában véve a keresztény vallás ideológiája határozta meg. A művészet azegyház keretén belül funkcionált, annak volt alárendelve. Szent Ágoston Fő műve: Vallomások A szép az isteni eredetű. A művész egyfajta kiválasztott, ám Istennek alárendelt. Nem illendő odaírni nevét a műhöz. Aquinói Szent Tamás - olasz teológus,skolasztikus filozófus, domonkos rendi szerzetes, a kereszténymisztika egyik képviselője.Szerinte A művészi szép a formából következik, a forma pedig azarányok harmóniáján alapul. A reneszánsz esztétika és irodalomtudomány nézetei: A reneszánsz – a középkorhoz hasonlóan – egy civilizáció- és művészettörténeti korszak. A reneszánsz teoretikusok önálló esztétikai művet szinte alig alkottak:

- értekezések és

- szépirodalmi művek rövid részei fogalmaztak meg efféle fejtegetéseket.

Antonio Sebastiano Minturno- Alapgondolata a triadikus műnemfelfogás. Leszögezte,hogy 3 műnem van: líra, epika és drama

A reneszánsz korában, a 16.sz. elején, 1517-ben indul meg a Reformáció (Luther 95 tézise;Wittenberg). Ez igen nagy jelentősséggel bír a középkelet-európai irodalomtudomány szempontjából. A reformáció a lati helyett a nemzeti nyelvek használatát helyezi előtérbe. Ígya prédikácók, zsoltárok, misék anyanyelven szólnak, valamennyi nemzet anyanyelvénmegjelenik a Biblia-fordítás. A magyar nyelv használatának pontosan a reformáció adlendületet. korra a hitvitázó irodalom = disputa(vita) a jellemző. Ahol nézetbeli eltérések vannak a hitben, a különböző felek között, ott jön létre adráma.A barokk nem termett jelentős gyümölcsöket irodalomtudományi szempontből

Klasszicizmus - Összegzésként elmondhatjuk, hogy a klasszicizmus pozitív hatást ért el a nyelv egységesítése tekintetében, negatívat pedig abból a szempontból, hogy sokmindenre kiterjedtek a szigurúnyelvtani és formai szabályok. A merev klasszicista szabályok 1830-ban szakadnak fel véglegesen,amikor bemutatják Victor Hugo egy drámáját(romantika). A darab megdöbbenést kelt a közönség között,részben a különös rímek használata miatt. Louvreban

A világirodalom története jellegzetes világirodalmi korszakokra osztható, mivel az írók – más művészeti ágak alkotóihoz hasonlóan – általában az adott korszak uralkodó művészeti stílusát, irányzatait követték.

A irodalmi művek létrehozásával foglalkozó személyek az írók és a költők. A szépirodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül az irodalmi művek, stílusok és mozgalmak történetével, az egykori szerzők személyével és értékelésével az irodalomtörténet, az alkotások egyetemes törvényszerűségeivel az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány, a kortárs szépirodalom értékelésével pedig az irodalomkritika foglalkozik

Az irodalom eredete és fejlődése

Az írás nélküli, szóbeli társadalmakban a beszéden kívül a mítoszok, mondák, mesék és balladák, valamint a népdal, zene és tánc tartják össze a közösség tagjait. A nagy népességű városok kialakulásával és az írás megjelenésével (i. e. 4. évezred) ezt a szerepet fokozatosan átvette az irodalom, mint a kommunikáció új formája. Az irodalom alkotója, az író és a közönsége közötti személyes kapcsolat azonban évezredeken keresztül megmaradt (felolvasás, színház, énekes előadásmód), és az írásos rögzítés elsősorban a művek megtanulását, illetve megőrzését és továbbadását szolgálta. Az irodalom művelése szűk réteg kiváltsága volt. Mindez csak a könyvnyomtatás feltalálásával (Kína 11. század, Európa 15. század), a nyilvános könyvtárak, a könyvkereskedelem és az újságok megjelenésével (18. század), majd az írástudás általánossá válásával változott meg gyökeresen. A sikeres írót és költőt ettől kezdve anyagilag is el tudta tartani az olvasóközönsége. Az esztétikai igényeket mutató szépirodalom mellett ugyanakkor megjelent a kommersz jellegű ponyvairodalom is. Az irodalom nagymértékben alakítja a modern társadalom emberének nyelvét, műveltségét, ízlését, világképét és nemzeti tudatát.

A 20. század óta a tömegkommunikációs eszközök nagy kihívást jelentenek az irodalom számára. Az internet interaktív lehetőségei pedig végképp átalakítják a hagyományos irodalmi formákat és tevékenységeket

5. Arisztotelész esztétika rendszere. A mimézis fogalma. A művészeti ágak elkülönítésének alapjai.

Az antikvitás legfontosabb kérdése az volt , hogyan születik a művészet , mi az , és van-e köze a valósághoz . A válasz : minden művészet mimetikus jellegű( utánzó ) , az életet, valóságot , és az emberi éthoszt(érzéseit) utánozza – ez Arisztotelész mimézis elmélete . Ő volt az, aki rendszerezte a művészetet : 2 nagy ágra bontotta Közvetett utánzásra,ami a KÉPZŐMŰVÉSZETet(szobrászat , festészet , épitészet ) foglalta magába (meg kell érteni , hogy mit akar ábrázolni), és Közvetlen utánzásra ,amihez a MUZIKÉ(tánc, zene , költészet) tartozott (rögtön kifejezik az érzést). A külnbség köztük , hogy más az utánzás tárgya,módzserei ,eszköze , a közös pedig a mimézis .

6.A szépség fogalma Platon és Arisztotelész értelmezésében.

A művészet a szépségre alapszik .A szépség fogalma a legbonyolultabb esztétikai meghatározás.. Változik a korokkal és közösségekkel együtt.

  • Platón szerint a művészet feladata hogy évényesitse a szépséget :

1)Szépség : lehet erkölcsileg közömbös , a mozdulatlan dolgok tulajdonsága

2) Jóság : erkötlcsi itélet ,cselekedetekhez köthető

„Szép az ,amire törekedünk önmagunk voltáért érdemes , és érdek nélkül tetszik „

  • Ariszotelész 4 jellemvonást állitott fel a szépségnek :

Arányos

Mimetikus jellegű

Látási vagy hallási érzékeléssel tapasztalható

A felismerésből fakadő öröm

Тут вы можете оставить комментарий к выбранному абзацу или сообщить об ошибке.

Оставленные комментарии видны всем.

Соседние файлы в предмете Bevezetés az irodalomtudományba