IRODALOM

IRODALOM

TÉMAKÖRÖK

• ÖSSZEGZÉSEK

  • 9. évfolyam

    • A művészet születése, az irodalom határterületei, a műalkotások befogadása (Miért szép a szépirodalom?)

    • Műnemek és műfajok („Ab ovo gemino” – Induljunk az alapoktól!)

• ÓKOR

  • 9. évfolyam

    • Az irodalom ősi formái és továbbélésük (Mítoszok, mesék, istenek és hősök )

    • A homéroszi eposzok (Utazás, hajózás, kalandok és család)

    • Az ókori görög líra (Anakreón, Szapphó) (Az európai irodalom bölcsője, Görögország)

    • Az antik színház és dráma (Mi a köze a bor és mámor istenének az ókori színházhoz és előadásokhoz?)

    • Szophoklész: Antigoné („Gyűlölni nem, csak szeretni születtem én”)

    • A római irodalom újszerűsége a Kr. e. I. században (Újszerű témák és toposzok)

    • Horatius és Vergilius (Az aranykor költői)

• BIBLIA

  • 9. évfolyam

    • A Biblia (A legismertebb irodalmi mű)

    • Az Ószövetség

    • Az Újszövetség

• KÖZÉPKOR

  • 9. évfolyam

    • A középkor irodalmának két arca I. (A vallásos irodalom)

    • A középkor irodalmának két arca II. (A világi irodalom (trubadúrok, vágánsköltészet, lovagregények) )

    • A Halotti beszéd és könyörgés és az Ómagyar Mária-siralom (A magyar középkor első írásos emlékei)

    • Dante: Az isteni színjáték (A nagy összegző)

    • Villon költészete (Bűnöző vagy zseniköltő?)

    • (

• RENESZÁNSZ

  • 9. évfolyam

    • A reneszánsz (Amikor az irodalom újjászületik)

    • Petrarca (Az olasz líra első nagy alkotója)

    • Boccaccio: Dekameron (Mese és novella?)

    • Janus Pannonius (A magyar reneszánsz líra megteremtője)

    • Balassi Bálint portréja (Az első magyar nyelvű reneszánsz versek)

    • Balassi Bálint Egy katonaének című művének elemzése (Hogyan elemezzünk?)

    • Az angol reneszánsz színház és dramaturgia – A Globe Színház az egész világ)

    • Shakespeare: Rómeó és Júlia (A generációs különbségek drámája)

    • Shakespeare: Hamlet („Lenni vagy nem lenni?”)

• BAROKK

  • 9. évfolyam

    • Pázmány Péter és Zrínyi Miklós (A magyar barokk jeles képviselői)

  • 10. évfolyam

    • A barokk

• Felvilágosodás, klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus

  • 10. évfolyam

    • A francia klasszicista dráma (A Napkirály házi színpadán)

    • Molière: Tartuffe (Egy szélhámos leleplezése)

    • Klasszicizmus, szentimentalizmus és rokokó (A felvilágosodás jellemző stílusirányzatai)

    • Daniel Defoe és Jonathan Swift (A modern polgári regény életre keltői)

    • A francia felvilágosodás irodalma (Rousseau és Voltaire alkotásai)

    • A német felvilágosodás irodalma (Goethe és Schiller alkotásai)

    • A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjai (Bessenyei György, Batsányi János és Kármán József)

    • Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás

    • Csokonai Vitéz Mihály I. (Cimbalom – egy sokhúrú művész nyomában)

    • Csokonai Vitéz Mihály II. (A rokokó életörömtől a magányig)

• ROMANTIKA

  • 10. évfolyam

    • Berzsenyi Dániel ódaköltészete

    • Elégiák Berzsenyi Dániel költészetéből (A niklai remete szomorúsága)

    • A romantika jellemzői (Az utolsó egységes stílusirányzat)

    • Az angol romantika (Az angol romantikus triásztól a bűnügyi történetek amerikai szülőatyjáig)

    • Victor Hugo (A nyomor áldozatainak szószólója)

    • E. T. A. Hoffmann (A német romantika mesés világa)

    • Puskin Anyeginja (Az első felesleges ember története)

    • A magyar romantika és a magyar nyelvű színjátszás kezdetei

    • Katona József Bánk bánja (Romantikus nemzeti drámánk)

    • Kölcsey Ferenc értekező prózája

    • Kölcsey Ferenc költői világa

    • Vörösmarty Mihály életműve (A romantikus triász nagy alakja)

    • Petőfi Sándor forradalmisága és Az apostol új programja

    • Szerelem és család Petőfi Sándor költészetében (Szendrey Júlia igaz története)

    • Petőfi Sándor tájleíró költeményei (Magyar táj magyar ecsettel)

    • Jókai Mór: Az arany ember (Midász király magyar legendája)

  • 11. évfolyam

    • Arany János életműve, epikus költészete („Toldi vagy nem Toldi)

    • Arany János balladaköltészete („Nem vagyok én csapodár”)

    • Arany János lírája („Ez az élet egy tivornya”)

    • Madách Imre: Az ember tragédiája I. – Szerkezet (Le van fejezve a nagy mű)

    • Madách Imre: Az ember tragédiája II. – Eszmék és szereplők („S nem érzéd-é eszméid közt az űrt?”)

• Klasszikus modernség, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió

  • 11. évfolyam

    • A realista és naturalista epika jellemzői. Balzac és Stendhal („A nagy vagyonok titka”)

    • Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújulása („Különös táj a lelked”)

    • Az európai líra a romantika után. Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészete („Én álszent olvasóm”)

    • Az orosz epika a XIX. század második felében. Gogol („Az ügyosztályon történt…”)

    • Dosztojevszkij regényíró művészete (Az ember tetű?)

    • Tolsztoj etikája és regényei („Halál, hol a te fullánkod?”)

    • Az európai dráma és színház a XIX. század második felében I. – Ibsen (A nagy Görbe)

    • Az európai dráma és színház a XIX. század második felében II. – Csehov („Nézzétek meg magatokat!”)

    • A XIX. század második felének magyar lírája. Vajda János („Az el nem ért éden”)

    • Mikszáth Kálmán regényírói művészete. Beszterce ostroma (A bolond gróf)

    • A Nyugat (Irodalmi liberalizmus)

    • Juhász Gyula költészete („Ma már nyugodtan ejtem a neved ki”)

    • Tóth Árpád lírája („Ember utáni csend…”)

    • Ady Endre pályaképe, költői indulása, ars poeticája („Verecke híres útján zöld Trabanttal”)

    • Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek („Mit ér az ember, ha magyar?”)

    • Ady Endre szerelmi költészete („Bosszú-hímmel lesben”)

    • Ady Endre háborús versei („Sohse volt még kisebb az ember”)

    • Móricz Zsigmond pályaképe, elbeszélőművészete („Dögölj meg, kutya!”)

    • A regényíró Móricz Zsigmond (Úri muri)

    • Kosztolányi Dezső pályaképe, kései költészete („Minden lakás olyan, akár a ketrec”)

    • Kosztolányi novellái – Esti Kornél („Az én nevem legyen a címe”)

    • Kosztolányi regényei – Édes Anna (Vita a piskótáról)

    • Krúdy Gyula írói világa, egy Szindbád-novella („Ugye, még nem utazik el?”)

• 12. évfolyam

  • Karinthy Frigyes látásmódja (Humor és bölcsesség az irodalomban)

  • Babits Mihály pályaképe, költői indulása, ars poeticája

  • Babits Mihály: a prófétaszerep vállalása

  • Babits Mihály kései költészete

• AVANTGÁRD

  • 12. évfolyam

    • Avantgárd alkotók és szemelvények

• Későmodernség

  • 12. évfolyam

    • József Attila versei a kötődés témájában

    • József Attila gondolati költészete

    • Irodalom Későmodernség

    • József Attila kései versei

    • A XX. századi epika átalakulása

    • Az elidegenedés (A XX. század uralkodó élménye)

    • A XX. századi dráma és színház

    • Radnóti Miklós eklogaköltészete

    • Radnóti Miklós lírája

    • Ottlik Géza: Iskola a határon

    • Weöres Sándor költészete

    • Pilinszky világlátása

    • Márai Sándor életműve

    • Örkény István és a groteszk

    • Örkény István Tóték című műve

• Kortárs irodalom

  • 12. évfolyam

    • Kertész Imre: Sorstalanság