Irodalom-tételek

37. A műnemek és műfajok. A műnemek elhatárolása.

A műfajelmélet az irodalomelméletnek azon ága, amely az irodalmi művek csoportosításával foglalkozik. A műnem az irodalom három, alapvetőnek tartott kifejezésformáját-

• Líra

• Epika

• Dráma

– jelölő műfajelméleti kategória. A műnemek meghatározásának leggyakoribb szempontjai: az idősík, a szerzőnek a műhöz és a valósághoz fűződő viszonya, a nézőpont, stb.

1. Céljai, funkciói:

1. Líra: érzelmeket , hangulatot , pillanatnyi dolgokat fejez ki.

2. Epika: el akar mesélni valamit, ábrázol, van sztorija.

3. Dráma:van sztorija , cselekmény , kifejezi a szereplők érzéseit de attól külömb hogy emberi konfliktusokat ad elő . (Előad, párbeszéd forma).

2. Milyen idősikra koncetrál-

1. Líra-jelen

2. Epika-múlt

3. Dráma-jövő

38. A lírai műnem. A lírai műfajok csoportosításának lehetőségei.

Líra-azok a műalkotásokat tekintjük amik lelki magatartásokat fejezne ki.(Érzéseket, hangulatokat fejez ki) Tárgya saját belső világa, azaz érzelmeit, hangulatait, élményeit, gondolatait, tapasztalatait tárja fel. Az ábrázolás középpontjában tehát a lírikus énje, önmaga, személyisége áll (a „költői én”).

Vers:formai megjelölés Líra = vers (nem egyenlő)

1. Szempont :Alanya alapján

1. Személyes líra (szerelmes versek)

2. Szereplíra (stilizálja önmagát)

Kosztolányi-Szegény kisgyermek panaszai

3. Közösségi líra (Közösség érzése)- „mi” emberek – a vers alanya (Petőfi-Nemzeti Dal)

2. Szempont: Funkciója, célja szerint:

1. Élmény líra, vallomás líra(saját élményét fejti ki- szerelmes és istenes versek.

2. Tárgyias líra( érzéseket mesél)

J.Gyula-Tisza

3. Agitatív- buzdít, rávenni akar valamire

Nemzeti Dal

4. Műalkotás líra. (irodalmi , történelmi személyek, Bibliai alkotások személyeivel fejezi ki érzelmeit.) Kölcsey-Himnusz, Danaidák

3. Szempont: Érzelmi intenzitása

1. Hangulat líra: melyet bensőséges megszólalás, fokozott zeneiség és minimális érzelmi hőfok jellemez (legjellemzőbb műfaja a dal, és más műfaji változataiban is a zeneiség és a dalszerűség a meghatározó) és az érzelmi lírát, melyben az érzelmek határozottabbak, tudatosabbak (az elégia és az óda számos változata ide sorolható)

Ady-Párizsban járt az ősz, P.Verlaine

2. Érzelmi líra:szerelmes, hazaszeretetet , Petrarca szonett.

3. Gondolati : az érzés olyan erős hogy gondolattá erősödnek.

Vörösmarty – Gondolatok a könyvtárban.

39. A hagyományos lírai műfajok. Dal, elégia, epigramma, episztola fogalma.

1. Dal: A dal a legelterjedtebb és legszemélyesebb lírai műfaj. Pillanatnyi érzelmeket rögzít. Alapvető és egynemű érzelmek megszólaltatója; dramatikus vagy epikus elemet alig használ. Témája a tárgy közvetlen szemléletéből fakad, a lírai én áttétel nélkül szólal meg benne. Szerkezete egyszerű, terjedelme általában korlátozott, hangulata egységes. Többnyire azonos típusú strófákból épül, ezeket az ismétlődések is rokonítják. Története összefonódik a dallammal, zenekísérettel, egyes korokban nem is képzelhető el önálló szöveg-, csak énekvers.

2. Elégia: Az elégia bánatos alaphangú, ma már valamilyen emléket felidéző, illetve csendes szomorúságot, belenyugvást kifejező vers, többnyire bölcselkedő tartalmú költemény; a görög költészetben formája mindig disztichon. Tóth Árpád, Jannus Pannonius.

3. Epigramma: Az epigramma műfaji alapvonása a rövidség és a tömörség. Az epigramma témája, hangneme, célja szerint igen változatos: megörökíthet gyászt, szerelmet, sokféle életmozzanatot; van tanító, harci, gúnyos (szatirikus) és politikai változata is. Kölcsey – Huszt.

4. Episztola: epilirikus műfaj, nevezett szemályekhez írott verses levél.