13-15-tétel
.docx13. Lessing esztétikai nzetei. Laokoón szobor csoport elemzése. Lessing katarzis elmélete
Lessing a máig érvényes esztétikai és dramaturgia kezdeti, a világirodalmi jelentősgű német drámairodalom elindítója. Lessing esztétikai tanulmányainak sikere német elmélkedése és német fogalmazásra ösztönzi az egész német irodalmat. A tragédiánál megkülönböztette a „történelmi tragédiát” és a „polgári szomorújátékot”. Esztétikai munkásságában a legfontosabb műve a Laokoón c. tanulmány, ami az irodalmi és a képzőművészeti szépség különbségeivel foglalkozik. Tőle származik az időbeli és a térbeli szépség megkülönböztetése.
Winkemann elemezte a szoborcsoportot, ami szerint viszonylag nyugodt, nem túlzottan elborult arcok láthatóak, ez az úgynevezett görög sztoikus nyugalom (belenyugvás).
Lessing viszont megcáfolja ezt (a Laokoón, avagy költészet és a festészet határairól c. művében). Az különbözteti meg a művészeteket, hogy időben vagy térben ábrázolnak e folyamatot (időben az irodalom, térben a képzőművészet). Szerinte a képzőművészetnek a termékeny pillanatot kell elkapnia. Termékeny pillanat – felidézi az összes előtte- és utána lévő történéseket. A szobrok arcán nem a haláltusa látszik, mert érzik, hogy mi lesz a vége, és ez a kígyó szorításából is látszik.
A romantika esztétikája. Individualizmus, eredetiség, irónia. A Schlegel fivérek nézetei.
A romantikus esztétika lényegében és fővolnalában az antiszimetikus mozgalom; a hétköznapiság, a közönségesség előtti behódolásnaktkinti és elutasítja művészetelméleti norma rangjára emelt valóságabrázolást. A romantikus iróniaelv , de általában a korai romantikus költészetelmélet, megkérdőjelezi az objektív valóság stabil rendjét, de új témákat is felébreszt.
Alapeszme: az egyén érdekeit a közösség érdekei fölé helyezi, individualizmus (egyéniségkultusz).
Schlegel: nem külső, fölényes álláspontról ítéli meg a műveket, hanem belülről. Szabálytalanság, határtalanság jellemzi. Átmeneti műfajok jönnek létre: mesedráma, versesregény.
Az irodalomtörténeti szintézis kategóriái. Történeti és irodalomtörténeti korszak. Korstílus és stílusirányzat.
A történeti szintézis kategóriái: korszak, irányzat, stílus. Korstílus, stílusirányzat, korszak- szintézisek, rendszerezésének kategóriája, hosszabb időszak. Sajátos gazdasági, művelődési és politikai viszonyokat különböztetnek meg egy másik jellemző időszaktól.
A történeti korszak megalkotásának célja, hogy egységekre bontsa a történelmi időfolyamot, és elnevezést adjon az egységeknek.
Az irodalom történeti korszak vizsgálja a szépirodalmi művek keletkezését, jelentését. Az irodalmat, mint folyamatot mutatja be.
Korstílus: ha egy korszakra egyetlen meghatározó stílus a jellemző.
Stílusirányzat: azok az irányzatok kerülnek 1-1 csoportba, amelyek egy, vagy akár tőbb azonos lényeges stílusbeli tulajdonságaiban azonosak.