Mezőgazdasági átalakulás

A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték.

Ipari átalakulás

Lényeges változás következik be a gazdasági struktúrában: elegendő munka és tőke lett, amely egyre inkább az iparba áramlott. Ezeket a fejlesztéseket a bankok finanszírozták. Állandóan növekedett az ipari termelés. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak a nehézipar lett az alapja. A kis műhelyek helyét átvették a gyárak, a kereskedők szerepét pedig a bankok. Már a század derekán megfigyelhetjük, hogy a tudomány új felfedezései és az ipari technika változásai ugyanabban az időben és ugyanazokon a helyeken bukkannak föl. (Kezdetben Angliában és Franciaországban. A század második felében Németországban.) Természetesen még sokáig a technika ösztönzi a tudományt. (például a kémia oldotta meg textilek mesterséges színezését, vagy Pasteur a nagyipari sörfőzés problémáját.)

A század második felétől számos új tudományos felismerés új iparágak alapjává vált. Például: Az elektromágneses indukció fölfedezése (Faraday) a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. Hertz kísérletileg igazolta az elektromágneses hullámok létezését és ezzel megvetette a rádiótechnika alapját.

Az első villanytelepeket és villamos távvezetékeket világítási célokra építették. Az elektromos energia viharos gyorsasággal tért hódított a gőz rovására. Az első vízerőművek megépülése után (Niagara, 19. század vége), az elektromos áram ára alacsonyabb lett. A világ első villanytelepe New Yorkban épült meg 1882-ben; Edison tervezte, akinek nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, vagy a fonográf felfedezése is. Az erőművek és távvezetékek építése hatalmas tőkét igényelt. A villamos ipart kezdettől fogva az egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások jellemezték.

Az elektrotechnika másik ága a hírközlést forradalmasította. A vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal. Az első tenger alatti kábelekkel a New York-i tőzsdét a londoni Cityvel kötötték össze. 1876-ban megszólalt a telefon (Bell), egy év múlva Puskás Tivadar föltalálta a telefonközpontot. Guglielmo Marconi olasz fizikus drót nélkül létesített kapcsolatot a La Manche-on keresztül, majd Európa és Amerika között.

Tudományos felfedezések Kémia

A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítottak elő új anyagokat, köztük szerves vegyületeket is, megdöntve az életerő-elméletet, mely szerint szerves anyagok, csak élő szervezetekben létezhetnek. A század végén elvétve már van műanyaggyártás. A kortársak számára izgalmas volt a celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállításának ipari módszerét. Megkezdődött a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrolkémia.

Fizika

A fizikának egy addig elhanyagolt ágából alapvető változások indultak el. A régen ismert ívfénytől eljutottak a katódsugárzásig, és kísérletileg bebizonyították az elektronok létezését. A katódsugárzás tanulmányozása közben Röntgen fölfedezte az X-sugarakat. A tudomány nagy lépésekkel elindult az anyag belső szerkezete föltárásának útján. Becquerel uránércekkel kísérletezve fölismerte, hogy látszólag semleges, kémiailag változhatatlan anyagok sugarakat bocsátanak ki. Pierre Curie és felesége, Maria Sklodowska elkülönítette a polóniumot és a rádiumot. Rutherford megalkotta a radioaktivitás általános elméletét (1903). Megszülettek az első atommodellek. Bizonyossá vált, hogy az atom, illetve az atommag olyan belső energiákat tartalmaz, amilyenekről még csak nem is álmodhattak azok, akik eddig energiát az anyagok elégetésével nyertek.