
Сікура Й.Й. Морфологічні особливості плодів та насіння квіткових рослин світової флори
.pdf
Дудик Н.М., Є.М. Кондратюк. Атлас плодов і насіння бобових природної флори УРСР (мова українська, російська, англійська). /Наукова думка, Київ, 1970. - 213 с.
Зажурило К.К. Семена полевых сорняков ЦЧО. Воронеж, изд. Н.-иссл. Инст. ВГУ, 1929. - 102 с. Золотницкая С.Я., А.А. Авакян. Атлас и определитель семян лекарственных растений. /Ереван,
Изд. АН АрмССР, 1950. - 114 с.
Кац Н.Я, С.В. Кац. Атлас и определитель плодов т семян в торфах и мхах. /М., Изд. Моск. общ.
испыт. прир., 1946. - 46 с.
Леньков П.В. Семена кормовых трав. Определитель. М. Новый агроном, 1928. - 141с. Майсурян Н.А., А.И. Атабекова. Определитель семян и плодов сорных растений. /М.-Л.,
Сельхозгиз, 1931. - 405 с.
Морфология плодов и семян некоторых сорных растений СССР. /Под ред. Н.Н.Кадена. Учен. зап. моск. обл. педагог. инст., 1971, вып. 5. - С. 1-93.
Н.М.Дудик.Морфологияплодовбобоцветныхвсвязисэволюцией./Науковадумка,1979.-212с. ПидоттиО.А.Атласиопределительсемяниплодоводнолетнихдекоративныхрастений./М.-Л.,
Изд, АН СССР, 1952. - 118 с.
Положий А.В. Определитель сорных растений Томской области. /Томск, 1953. - 68 с.
Сорные растения СССР, т.т. I-IV. /Изд. АН СССР, 1934-1935. - 323 с., 244 с., 447 с., 414 с.
Шишкин И.К. Сорные растения южной части Дальневосточного края. /Хабаровск, Дальгиз, 1936. - 143 с.
Újvárosi M.: Gyomnövények. //Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1973, 833 p.
Rhinopetalum bucharicum (Regel) Losina-Losinsk. (Fritillaria bucharica Regel) – 30 cm magas, évelő, hagymás dísznövény. Hegyi lejtőkön és a folyók partjain növekszik. Elterjedt a Pamír-Alaj-hegységben.
Amagvak tojásdadok, rombikusak, háromszögűek, 7 mm nagyságúak, barnák, a széleik szegélyezettek (1521. ábra).
Багаторічнацибулиннарослина,до30смвисотою.Ростенасхилахгіртапоберегах річок. Поширений в Паміро-Алаї. Декоративна.
Насінняяйцевидне,ромбічне,трикутне,до7мм,коричневе,попериметрузкаймою
(рис. 1521).
AScilla L. génusz több mint 500 (541) taxont tartalmaz. Társnevek:Adenoscilla Lindl. (1826); Agraphis Link (1829); Barnardia Lindl. (1826); Basaltogeton Salisb. (1866); Caloscilla Jord. et Four. (1869); Endimion Dum. (1840); Epimedion, Henonix, Kozola, Lagocodes, Oncostema, Scilla, Syncodium, Ractema Rafin.; Eratobotrys Fenzl (1842); hyacinthoides Medic (1791); Hylomenes Salisb. (1866); Ioncomelos Rafin. (1836); Ledebouria Roth (1821); Monocallis Salisb. (1866); Nectaroscilla Parl. (1854); Othocallis Salisb. (1866); Petranthe Salisb. (1866); Prospero Salisb. (1866); Rinopodium Salisb. (1866);SomeraSalisb.(1866);StellarisDill.exMoench(1794);SugillariaSalisb.(1866); Simira Rafin. (1866); Usteria Medic. (1790); Xeodolon Salisb. (1866) Index Kewensis, 1993). E génusz fajai elterjedtek Előés Közép-Ázsiában, a Földközi-tenger vidékén, Európában,Afrikában, Dél-Amerikában.
РідScillaL.включаєпонад500(541)таксонів.Синоніми:AdenoscillaLindl.(1826); Agraphis Link (1829); Barnardia Lindl. (1826); Basaltogeton Salisb. (1866); Caloscilla Jord. etFour.(1869);EndimionDum.(1840);Epimedion,Henonix,Kozola,Lagocodes, Oncostema,Scilla,Syncodium,RactemaRafin.;EratobotrysFenzl(1842);hyacinthoides Medic (1791); Hylomenes Salisb. (1866); Ioncomelos Rafin. (1836); Ledebouria Roth (1821); Monocallis Salisb. (1866); Nectaroscilla Parl. (1854); Othocallis Salisb. (1866); Petranthe Salisb. (1866); Prospero Salisb. (1866); Rinopodium Salisb. (1866); Somera Salisb. (1866); Stellaris Dill. ex Moench (1794); Sugillaria Salisb. (1866); Simira Rafin. (1866); Usteria Medic. (1790); Xeodolon Salisb. (1866) Index Kewensis, 1993). Види
301

цього роду поширені: в Середній і Передній Азії, в Середземномор’ї, Європі, Африці, Південній Америці.
Scilla autumnalis L. – 20 cm magas, évelő, őszi virítású dísznövény. A síkságon, a hegyi réteken, köves lejtőkön és a sztyeppeken növekszik. Elterjedt Európában a Krím félszigeten, a kaukázusontúli területeken, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában.
A magvak tojásdadok, lándzsásak vagy oválisak, 4-5 mm h., 2-3 mm sz., rücskösek, fénytelenek, feketék (1522. ábra).
Багаторічна цибуляста рослина до 20 см заввишки. Декоративна з осіннім часом цвітіння.Ростенарівниніівгорахналуках,кам”янистихсхилах,встепу.Поширена в Середземноморському регіоні Південної Європи, Криму, Закавказзі, Північній Африці, Малій Азії.
Насіння яйцевидне, ланцетне, овальне, до 4-5 мм завдовжки, 2-3мм завширшки, шорстке, матове, чорне (рис.1522).
Scilla litardieri Briestr.(S. pratensis Waldst.etKit., S. amethystina Vis.)–15cmm.évelő, hagymás dísznövény. Elterjedt a Balkánon.
A magvak szélesen tojásdadok vagy gömbölyűek, a csúcsukon kissé görbe csőrösek, 5 mm átm., rücskösek, fénytelenek, feketék (1523. ábra).
Багаторічна цибуляста рослина до 15 см заввишки. Росте на луках. Поширена на Балкані.
Насіння широко-яйцевидне або кулясте, на верхівці трохи зігнуте, з дзьобиком, до 5 мм в діаметрі, шорстке, матове, чорне (рис.1523).
Scilla sibirica Andr. (S. cernua Delar., S. sibirica subsp. sibirica) – 30 cm m. évelő, hagymás dísznövény.Az erdőkben, bokros helyeken, a hegyvidékeken növekszik. Elterjedt a FÁK déli vidékén, Krím félszigeten, a Kaukázuson, Kis-Ázsiában.
Amagvakgömbölyűek,3mmátm.,rövidcsőrűek,simák,fénylők,krémszínűek(1524.ábra).
Багаторічнацибулястадекоративнарослинадо30смзавишки.Ростевлісахісеред чагарників,вгорахівнижньомупоясігір.ПоширенавЄвропейськійчастиніКНД, Криму, Кавказі, Малій Азії.
Насіння кулясте, до 3 мм в діаметрі, з коротким дзьобиком, гладке, блискуче, кремове (рис.1524).
A Trillium L. nemzetség több mint 200 (211) taxont tartalmaz. Társnevek: Delostylis Rafin. (1819); Esdra Salisb. (1866); Phyllantherum Rafin. (1820); Trillidium Kunth (1850). E génusz fajai elterjedtek Észak-Amerikában (USA, Kanada), Észak-Ázsiában (Kamcsatka, Japán).
РідTrilliumL.(1753)включаєпонад200(211)таксонів.Синоніми:DelostylisRafin. (1819); Esdra Salisb. (1866); Phyllantherum Rafin. (1820); Trillidium Kunth (1850).
Видиродупоширені:вПівнічнійАмериці(США,Канада),СхіднійАзії(Камчатка, Японія).
Trillium cernum L. – 60 cm m. évelő, lágyszárú dísznövény. Gazdag erdőtalajokon növekszik. Elterjedt Észak-Amerikában.
Amagvak oválisak, 3-4 mm h., barnák, sötétbarnák, a maglepel sárga, a magvak fénylők vagy fénytelenek (1525. ábra).
Багаторічна декоративна трав’яниста рослина до 60 см заввишки. Росте на багатих лісових грунтах. Поширена в Північній Америці.
Насіння овальне, до 3-4 мм завдовжки, з арилусом,коричневе, темно-коричневе, блискуче (рис.1525).
ATulipaL.(1737)génuszkb.370taxonttartalmaz.Társnevek:LiriopogonRafin(1836); Orithya D. Don (1836); Podonix Rafin (1836) (Index Kewensis 1993).
302

Рід Tulipa L. (1737) включає біля 370 таксоів. Синоніми: Liriopogon Rafin (1836); Orithya D. Don (1836); Podonix Rafin (1836) (Index Kewensis 1993).
Tulipa anadroma Z. Botsch. – 30 cm m. hagymás, évelő dísznövény. A hegyek gyepes és sziklás lejtőin növekszik. Elterjedt Közép-Ázsiában: Nyugat-Tien-san (Csatkal-hegyge- rinc). Endemikus faj.
Atoktermés 5 cm h., bordás, a két vége kihegyezett, barna (1526. ábra).
Багаторічна цибуляста декоративна рослина до 30 см заввишки. Росте в горах по трав’янистих і скелястих схилах гір. Поширена в Середній Азії: Західний ТяньШань (Чаткальський хребет). Ендем.
Плід – коробочкаб до 5 см завдовжки, на кінцях звужений, ребристий, темнокоричневий (рис. 1526).
TulipabifloraDonn(T. clusiana DC.)–25cmmagas,évelő,hagymásdísznövény.Szolonyec sztyeppeken, agyagos-kavicsos dombokon növekszik. Elterjedt Szibériától a donyeci sztyeppekig – itt van elterjedésének a nyugati határa.
Amagvak háromszögűek, 5 mm nagyságúak, barnák, fénylők, széleik keskenyen szegélyezettek, látható az elsődleges gyökérke (1527. ábra).
Багаторічна цибулинна рослина, до 25 см висотою. Росте в солонцеватих степах, на глинясто-щебнистих пагорбках. Поширений від Сібірі до Донецьких степів, де знаходиться крайня західна межа ареалу. Декоративна.
Насіннятрикутне,до5мм,коричневе,блискуче,звузькоюкаймою,черезоболонку просвічується первинний корінь (рис. 1527).
Tulipa graeca – évelő, hagymás dísznövény.
Amagvak háromszögűek, 5 mm nagyságúak, érdesek, a szegélyük 2 mm sz., a magvak sötétbarnák (1528. ábra).
Багаторічна цибуляста декоративна рослина.
Насіннятрикутне,до5ммзавбільшки,шороховате,зободочкомдо2ммзавширшки, темно-коричневе (рис.1528).
Tulipa greigi Regel(T. altaica var. karatavica Regel)– 50 cm magas, évelő, hagymás dísz- növény.Nehézagyagostalajokon,köves-kavicsoslejtőkönnövekszik,2500mt.sz.f.m.-ig. Elterjedt Kazahsztánban és Közép-Ázsiában.
Amagvakháromszögűek,7mmnagyságúak,sötétbarnák,körbenszegélyezettek,áttetszik az elsődleges gyökerecske (1529. ábra).
Багаторічна цибулинна рослина, до 50 см висотою. Росте на важких глинястих грунтах, на кам’янисто-щебнистих схилах, до 2500 м н.р.м. Декоративна. Насіннятрикутне,до7мм,темнокоричневепопериметрузкаймою,черезоболонку просвічується первинний крінь (рис. 1529).
Tulipa lehmanniana Merck. Ex Bunge (T. chrysantha) – évelő, hagymás dísznövény. A hegyaljai sivatagi félszavannákban, a hegyek kavicsos, köves lejtőin növekszik, 1800 m t.sz.f.m.-ig.
Aszáraz toktermés papírszerű, 5 cm h., 2 cm sz., bordás, a csúcsán koronás (1530. ábra).
Багаторічна цибуляста декоративна рослина. Росте в підгірських напівсаваних пустелях, на щебнистих та кам’янистих схилах гір від 900 до 1800 м н.р.м.
Плід–суха,паперовиднакоробочка,до5смзавдовжки,2смзавширшки,ребриста, на верхівці з коронкою (рис. 1530).
Tulipa sylvestris Bieb. (T. biebersteiniana, T. gallica Loiseleur, T. florentiana-odorata subsp. major hort., T. turcica Roth., T. repens Sweet.) – évelő, hagymás dísznövény. Gazdag erdőtalajokon, réteken és szőlőkben növekszik. Elterjedt Délés Nyugat-Euró- pában, a Krím félszigeten, a Kaukázuson.
303

Amagvak háromszögűek, 5 mm nagyságúak, a szegélyük 2 mm sz., a magvak érdesek, sötétbarnák (1531. ábra).
Багаторічна цибуляста декоративна рослина. Росте на багатих грунтах лісів, луків, на виноградниках. Поширена у Західній та Південній Європі, в Криму, на Кавказі. Насіння трикутне, до 5 мм завбільшки, з ободком до 2 мм завширшки, шорстке, темно-коричневе (рис. 1531).
Tulipa tarda Stapf (T. dasystemon hort. non Regel) – évelő, hagymás, kora tavaszi (a virágzási ideje megcáfolja a nevét) dísznövény. Sziklás hegylejtőkön növekszik. Elterjedt az Észak-Tien-sanban.
Atermés száraz, ovális tok, 3 cm h., 2 cm sz., világosbarna (1532. ábra).
Багаторічнацибуляста,ранньовеснянадекоративнарослина.Ростенакам’янистих схилах гір. Поширена на Північному Тянь-Шані.
Плід – суха овальна коробочка, до 3 см завдовжки , 2 см завширшки, світлокоричнева (рис. 1532).
Tulipa turkestanica Regel (T. silvestris var. turkestanica Regel) – 25 cm magas, évelő, hagymás dísznövény. Agyagos, köves hegyi lejtőkön növekszik, 2500 m t.sz.f.m.-ig. Elterjedt a Pamír-Alaj- és a Tien-san-hegységekben, endemikus faj.
A termés száraz tok, 5 cm h., 2,5-3 cm sz., mind a két végén leszűkült, széles bordás, fénylő, barna (1533. ábra).Atoktermés 2,5 cm h., 1,2-1,5 cm sz., papírszerű, krémszínű. A magvak háromszögűek, tojásdadok vagy gömbölyűek, 5 mm nagyságúak, barnák, fénylők, szegélyezettek (1534. ábra).
Багаторічна цибулинна рослина, до 25 см висотою. Росте на глинястих та кам’янистих схилах гір, до 2500 м н.р.м. Поширений в Паміро-Алаї й Тянь-Шані, ендем. Декоративна.
Плід – суха коробочка, до 5 см завдовжки і 2,5-3 см завширшки, з обох кінців звужена, закруглено-ребриста, блискуча, коричнева (рис. 1533). Плоди-коробочки2,5смзавдовжки,1,2-1,5смзавширшки,папероподібні,кремові. Насіння трикутне, яйцевидне або кругле, до 5 мм, коричневе, по периметру з каймою, блискуче (рис. 1534).
Tulipa vvedenskyi Z. Botsch. – apró (10-20 cm m.) évelő, hagymás dísznövény. Köves lejtőkön és kőgörgetegeken növekszik. Nyugat-Tien-san szűk (stenotop) endemikus faja (azAngren-folyó völgye).
Amagvaktojásdadok,háromszögűek,rombikusak,5mmnagyságúak,laposak,némelyek szárnyasak, sötétbarnák (1535. ábra )
Багаторічна цибуляста, мініатюрна (10-20 см) декоративна рослина. Росте на кам’янистих схилах та осипах. Вузький ендем Західнього Тянь-Шаню (басейн річки Ангрен).
Насіння яйцевидне, трикутне, ромбічне, до 5 мм завбільшки, плоске, темнокоричневе, деяке крилилате (рис. 1535).
AzUrgineaSteinh.(1834)génuszkb.156taxonttartalmaz.Társnevek:TusifilumRafin. (1836); Montassa Salisb. (1866); Physodia Salisb. (1866); Pilasia Rafin. (1836); Squilla Steinh. (1836); Sypharissa Salisb. (1866); Tenicroa Rafin. (1836). E génusz fajai elterjedtek Észak-, Délés a trópusi Afrikában, a Földközi-tenger vidékén, Észak-Indiában, Dél-Amerikában, a Kanári-szigeteken stb.
PідUrgineaSteinh.(1834)включає156таксонів.Синоніми:TusifilumRafin.(1836); Montassa Salisb. (1866); Physodia Salisb. (1866); Pilasia Rafin. (1836); Squilla Steinh. (1836); Sypharissa Salisb. (1866); Tenicroa Rafin. (1836). Види роду поширені:
Північній,тропічнійіПівденнійАфриці,Середземномор’ї,СхіднійІндії,Південній Америці, на Канарських островах і т.д.
304

Urginea maritima Baker(U. scilla)– évelő, hagymás (15 cm átm.) növény. Értékes gyógynövény,tartalmazscillarinszívglikozidot,melyetahivatalosgyógyászatbanalkalmaznak. Ezt a glikozidát a rágcsálók (egerek, patkányok) irtására is alkalmazzák. A homokos tengerparton növekszik. Elterjedt a Földközi-tenger vidékén.
Atermésekhegyesentojásdadtokok,szürkésbarnák(1536.ábra).Amagvakháromszögűek,oválisakvagytojásdadok,laposak,10mmh.,4mmsz.,érdesek,feketék(1537.ábra).
Багаторічна рослина з цибулинами значних розмірів (15 см в діаметрі). Росте на піщаному березі моря. Поширена в Середземномор’ї. Цінна лікарська рослина, містить серцевий глікозид сцілларін, застосовується в офіційній медицині. Цей глікозід використовується і в боротьбі з мишевидними гризунами.
Плідяйцевидна,загостренакоробочка,сіро-коричнева(рис.1536)Насіннятрикутне, овальне, яйцевидне, плеске, до 10 мм завдовжки, 4 мм завширшки, шорстке, чорне (рис. 1537).
AYucca Dill. ex L. (Liliacea,Agavaceae) génusz kb. 200 (198) taxont tartalmaz. Társneve Codonocrinum Willd. ex Schult. (1829). E génusz fajai elterjedtek Dél-, Középés Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, Kelet-Indiában.
Рід Yucca Dill. ex L. (Liliaceae, Agavaceae) включає біля 200 (198) таксонів.
Снинім: Codonocrinum Willd. ex Schult. (1829). Види роду поширені: в Південній,
Центральній і Північній Америці, Південній Африці, Східній Індії.
Yucca arizonica McKelvey (Y. treleasai Macbride) – 2 m m. évelő növény. Elterjedt Arizona sivatagjaiban.
Atermés hosszúkás (1cm h.) tok, a tetejük kihegyezett (1538. ábra – Dodge nyomán).
Багаторічна рослина до 2 м заввишки. Поширена в пустелях Арізони. Плоди до 1 см завдовжки, видовжені, на верхівці загострені (рис. 1538).
Yucca brevifolia Engelm. – 6-7 m magas növény. Elterjedt Kalifornia sivatagjaiban. Atermések kihegyezetten tojásdadok (1539. ábra – Dodge nyomán).
Рослина 5-7 м. заввишки. Поширена в пустелях Каліфорнії. Плоди загострено-яйцевидні (рис. 1539)
Yucca schidigera – 2 m magas évelő növény. Elterjedt Kalifornia sivatagjaiban.
Atermések aprók, 0,5 mm átm., gömbölyűek, a tetején görbe csőrűek (1540. ábra – Dodge nyomán).
Багаторічна рослина до 2 м заввишки. Поширена в пустелях Каліфорнії.
Плодидрібні,до0,5ммвдіаметрі,круглі,наверхівцізагостренозігнутi(рис.1540).
Yucca torreyi Schafer (Y. baccata var. macrocarpa Torrey) – 4–5 m magas növény. Elterjedt Texas sivatagjaiban.
Atermések kihegyezetten hosszúkásak (1541. ábra – Dodge nyomán).
Рослина 4-5 м заввишки. Поширена в пустелях Техаса. Плоди загострено-видовжені (рис. 1541).
Következtetés: Abemutatott anyagból kitűnik, hogy a Muscari és a Scilla nemzedékek magvainak alakkörei csak bizonyos határig alkalmazhatók meghatározó bélyegül. A Tulipán nemzetség termései jó határozó bélyegek.
Висновки: Видно з наведених матеріалів, що для видів роду Muscari, Scilla морфологія насіння може бути тільки до певної міри діагностичною ознакою, тоді як у видів роду Tulipa плоди їх набувають важливої діагностичної ознаки.
305

Irodalom / Лiтература
Сікура А.Й., Й.Й. Сікура. Морфологічні особливості плодів і насіння видів родини Лілійних (Liliaceae). //Вісник Інтродукція та збереження рослинного різноманіття, Випуск 5, ВПЦ Київський університет, 2002. - С. 57-61.
Декоративные травянистые растения для открытого грунта СССР, т. 1 (Агавовые-Ситниковые). //Изд-во Наука, Ленингр. отд., Л., 1977. - 331 с.
Декоративные травянистые растения для открытого грунта СССР, т. 2 (Лилейные-Имбирные). // Изд-во Наука, Ленингр. отд., Л., 1977. - 459 с.
Флора Таджикской ССР, т. II (Осоковые-Орхидные). //Изд-во АН СССР, М.-Л.,1963. - 454 с. Флора Казахстана, т. II. //Изд-во АН Казахской ССР, Алма-Ата, 1958. - 290 с.
Комарницкий Н.А., Л.В. Кудряшов, А.А. Уранов. Систематика растений. //Гос. Уч.-Пед. Изд-во Мин. Просвещения РСФСР, Москва, 1962. - 726 с.
Növényvilág, Magasabbrendű növények II. // Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. - 316 p. Natt N. Dodge. Flowers of the Southwest Desrts, 1973.
Következtetések:Afeldolgozottanyagbóllátható,hogyamagvakalakköreinemmindig jó taxonómiai fajjegyek, például a tulipánok fajai esetében, ám a faj többféle jellegét alkalmazvakönnyenmeghatározhatók.AzAsphodéline,Asphodelus,Cardiocrinum génusz fajainak eseteiben a magvak alakkörei határozottan jók a meghatározáshoz.
Висновки.Зоглядувидно,щонезавждиформанасінняможеслужитидіагностичною ознакоюсамапособі,алеукомплексімаєзначеннядлявирішенняпитаньтаксономії. У видів родів Asphodйline, Asphodelus, Cardiocrinum морфологічні особливості насіння можуть бути використані для ідентифікації виду.
Irodalom/Лiтература
Жизнь растений. //Гл. ред. А.Л. Тахтаджян. - т. 6. Цветковые растения. М.: Просвещение, 1982. - 543 с. 2. Декоративные травянистые растения для открытого грунта СССР. Т. 2. 1977. Изд-во “Наука”, Ленингр. oтд. - 459 с. 3. Конспект флоры юго-востока Украины. Сосудистые растения. /Кондратюк Е.Н., Бурда Р.И., Остапко В.М. - Киев: Наук. Думка, 1985. - 272 с. 4. Index Kewensis on CD. Oxford University Press, 1993. - 650 MB.
Magnoliaceae
ALiriodendron L. génusz kb. 17 taxont tartalmaz.Atársnév Tulipifera Herm. ex Mill. (1752),használjákmégaMagnolia,Magnolla,Michelia,Talaumatársneveketis.Elterjedt Kínában és Észak-Amerikában.
РідLiriodendronL.включає17таксонів.Синоніми:TulipiferaHerm.exMill.(1752), вживаються ще Magnolia, Magnolla, Michelia, Talauma.
Поширений в Китаї, Північній Америці.
Liriodendron tulipifera L. – 60 m magas fa. Elterjedt Észak-Amerikában.AFekete-tenger partvidékénnövekszik,aholönkéntmagrólisszaporodik,Közép-ÁzsiábanésUkrajnában (Kijev, Lemberg, Ungvár, Bila Cerkva, Umany stb.) is megtalálható.
Az össztermés tobozszerű, 6 cm h., (1542. ábra ), a termőlevelek hosszúkásak, 2,5–3,5 cm h., barnák (1543. ábra).
Дерево до 60 м заввишки. Поширений в Північній Америці. В культурі на Чорноморському узберіжжі, де розмножається самосівом, Середня Азія, Україна (Киів, Чернівці, Львів, Ужгород, Біла Церква, Умань і т.д.).
Супліддя шишковидної форми, до 6 см давдовжки (рис. 1542), плодолистики видовжені, 2,5-3,5 см завдовжки, коричневі (рис. 1543).
306

A Magnolia L. génusz kb. 322 taxont tartalmaz. Társnevek: Gwillimia Rottl. ex DC. (1818); Kobus Kaempf. ex Salisb.; Lirianthe Spach (1839); Sphenocarpus vagy Sphaerocarpus Wall. (1832); Tulipastrum Spach (1839); Yulania Spach (1839). Nevezik még Alcimandrának, Aromadendronnak, Mangliestiastrumnak – napjainkban ezek már különbözőszekcióknevei.ElterjedtÉszak-Amerikában,Floridában,Szumátra-szigeten, Kínában, Panamában, Kubában, a Himalája vidékén , Borneóban, Venezuelában, Japánban, Kelet-Indiában, Mexikóban, Tahitin, Jáván, Fülöp-szigeten stb.
Рід Magnolia L. включає 322 таксона. Синоніми: Gwillimia Rottl. ex DC. (1818); Kobus Kaempf. ex Sаlisb.; Lirianthe Spach (1839); Sphenocarpus чи Sphaerocarpus Wall. (1832 ?); Tulipastrum Spach (1839); Yulania Spach (1839). Називали ще: Alcimandra,Aromadendron,Mangliestiastrum -сьогодніцевідповіднісекції.Поширенів БореальнійАмериці,Флориді,наСуматрі,вКитії,Панамі,Кубі,врегіоніГімалаїв, Борнео, Венесуелі, Японії, Східній Індії, Мексиці, Таіті, Яві, Філіпінах, Порто Ріко і т.д.
Magnolia halliana Hort. ex Flor. (M. stellata) – cserje vagy kis fácska. Elterjedt Japánban. Atobozszerűtermések5cmh.(1544.ábra).Amagvakgömbölyűek,élénkpirosak(illetve az arilluspiros, a magvak pedig sötétbarnák ), 1 cm átm.. (1545. ábra )
Чагарник або невеличке деревце. Поширена в Японії.
Плоди до 5 см завдовжки, насіння утворюється мала кількість, бо багато квіток в суцвітті стерільних, дозрілі темно-коричневі (рис. 1544). Насіння кругле, червоне (вірнішеарилусчервоний,анасіннятемно-коричневе),до1смвдіаметрі(рис.1545).
Magnolia kobus DC. – hazájában 10 m magas fa, de kultúrában inkább cserje alakú.
Atermés henger alakú, 12 cm h., halványrózsaszínű (1546. ábra).Amagvak 1 cm átm., azarillusteljesentakarjaamagvakat,melysötétpiros,szembetűnikaköldök(1547.ábra).
Дерево до 10 м заввишки, але в культурі здебільшого має чагарникову форму. Плідціліндричноїформи,до12смзавдовжки,блідно-рожевий(рис.1546).Насіння до1смвдіаметрі,повністюохопленеарилусомтемночервоногокольору,наверхівці з добре помітним насіннєвим рубчиком (рис. 1547).
MagnolialilifloraDesrouss. (M. obovata)–2–5mmagascserje.ElterjedtNyugat-Kínában. Ukrajnában a Fekete-tenger partvidékén, Ogyesszában, Csernyivciben, Lembergben nő és Tbilisziben is megtalálható.
Atobozszerűössztermés15cmh.,5cmátm.,málnapiros(1548.ábra).Azéretttermések kipattannak,ésolyankoramagvakamagzsinórokonlecsüngenek(1549.ábra).Amagvak 1 cm átm., a sötétpiros arillus teljesen takarja a magvakat (1550. ábra).
Чагарник від 2 до 5 м заввишки. Поширена в Західному Китаї. В культурі на Чорноморському узберіжжі, в Криму, Тбілісі, Одесі, Чернівцях, Львові.
Плід – шишкоподібна збірна листівка, малиново-червоного кольору, до 15 см завдовжки, 5 см в діаметрі (рис. 1548). Дозрілі плоди розкриваються і тоді насіння звисають на тонких насіннєвих ниточках (рис. 1549). Насіння до 1 см в діаметрі, з м’ясистим темно-рожевим присім”янником, який повністю обгортає насіння
(рис. 1550).
Rosaceae
A Chaenomeles Lindl., (társnév: Pyrus L.) nemzetség kb. 4 fajt tartalmaz, melyek Kínában és Japánban honosak. Több változatát termesztik; díszít és gyümölcsöt hoz.
Рід Chaenomeles Lindl., syn. Pyrus L., нараховує чотири види, котрі поширені в Китаї й Японії, багато форм культивується. Декоративні, плодові.
307

Chaenomeles alpina Koehne. (Pyrus japonica Thunb.)–3mmagascserje.ElterjedtKínában. Atermések gömbölyűek, kissé lapítottak vagy körte alakúak, 5 cm átm. (1551. ábra).A magvak tojásdadok, csúcsukon hegyesek, 5 mm h., sötétbarnák (1552. ábra).
Чагарник до 3 м заввишки. Поширений в Китаї. Деккоративна, плодова.
Плоди кулясті, сплюснуті або грушовидні, до 5 см в діаметрі (рис. 1551). Насіння яйцевиднеззахостреноюверхівкою,до5ммзавдовжки,темно-коричневе(рис.1552).
A Malus Miller génusz kb. 329 taxont tartalmaz. Társnevek: Pyrus, Crataegus, Amelanchier, Prunus. Elterjedt az USA-ban (Missouri állam és Észak-Amerika), Ázsiában: Közép-Ázsia, Kazahsztán, India, Kína, Korea, Japán; Európában: Kaukázus, Krím félsziget, Balkán, Spanyolország.
Рід Malus Miller включає 329 таксонів. Синоніми: Pyrus, Crataegus, Amelanchier, Prunus. Поширена в Америці (Місурі, бореальна Америка), в Азії (Середня Азія, Казахстан,Пакістан,Індія,Китай,Корея, Японія),Європа(Кавказ,Крим,Балкани, Іспанія).
Malus sylvestris (L.)Mill.(Pyrus malus)–12mmagasdísz-ésmézelőfa.ElterjedtEurópában. Az alma formájú altermés lédús, lapos vagy ovális, 4 cm átm., zöld, sárga, pirosló (1553. ábra).Amagvaktojásdadok,csúcsukonhegyesek,5mmh.,sötétbarnák,feketék(1554.ábra).
Дерево до 12 м заввишки. Поширена в Європі. Росте по берегах річок, на узліссях. Декоративна, медонос.
Пліднесправжній,соковитий,сплюснутийабоовальний,до4смвдіаметрі,зелений, жовтий, рум”яний (рис. 1553). Насіння яйцевидне, загострене на верхівці, до 5 мм завдовжки, темно-коричневе, чорне (рис. 1554).
AMespilus (Tourn.) L. génusz kb. 245 taxont tartalmaz. Társnevek:Amelanchier, Cotoneaster, Crataegus, Eriobotrya, Osteomeles, Photinia, Pyrus, Raphiolepis.
РідMespilus(Tourn.)L.включає 245 таксони. Синоніми:Amelanchier,Cotoneaster, Crataegus, Eriobotrya, Osteomeles, Photinia, Pyrus, Raphiolepis.
Mespilus germanica L. (Pyrus germanica) – 6 m magas fa vagy cserje. Elterjedt a Kaukázuson, Közép-Ázsiában (Kopet-dag-hegység). Gyümölcsöt termő növény.
A termések körte alakúak vagy gömbölyűek, a csészelevelek ott maradnak a termésen, a termés 3 cm átm., barnás (1555. ábra). A magvak kemények, csontosak, görcsösek, krémszínűek, 8 mm h. (1556. ábra).
Чагарник або дерево до 6 м заввишки. Поширена на Кавказі, Середній Азії (гори Копетдаг). Декоративна, плодова.
Плід з чашелистиками на верхівці, грущевидна або куляста, до 3 см в діаметрі, буруваті (рис. 1555). Насіння - твердe, яйцевидна кістянка, бугристe, кремове, до 8 мм завдовжки (рис. 1556).
APyracanthaM.Roem.génuszkb.21taxonttartalmaz.Atársnevek:Cotoneaster,Crataegus, Mespilus, Photinia, Sportella. Elterjedt Európában (Kaukázus, Krím félsziget), Kínában, Indokínában (Laosz).
Рід Pyracantha M. Roem. включає 21 таксон. Синіми: Cotoneaster, Crataegus, Mespilus, Photinia, Sportella. Поширена в Європі (Кавказ), Китай, Індо-Китай (Лаос).
Pyracantha coccinea Roem. (Crataegus pyracantha Medik.) – 2 m magas díszés meliorativ cserje.
A termés gömbölyű bogyó, 8 mm átm., sötétpiros, 2 cm h., kocsányon (1557. ábra). A magvak szögletesek, 2 mm h., világosvagy sötétbarnák (1558. ábra).
Чагарник до 2 м заввишки. Поширена в європейській частині СНД. Декоративна, меліоративна.
308

Плід – куляста ягода, до 8 мм в діаметрі, темно-червоні, на плодоніжці до 2 см завдовжки (рис. 1557). Насіння до 2 мм завдовжки, світлоабо темно-коричневе, кутасте (рис. 1558).
A Pyrus (Tourn.) L. génusz kb. 786 taxont tartalmaz. Társnevek: Apirophorum Nek. (1790); Aria M. Roem. (1847); Azarolus Borckh.; Chaenomeles Lindl. (1822); Chamaemespilus Medic. (1789); Cydonia Tourn. ex Mill. (1752); Eriolobus M. Roem. (1847); Halmia Medic. (1793); Lazarolus Medic. (1789); Malus Tourn. ex L.(1737); Mespilophora Neck. (1790); Mespilus (Tourn.) L. (1735); Micromeles Decoe (1874); Pirophorum Neck. (1790); Pyrenia (Clairv.) Man. (1811); Sorbus (Tourn.) L. (1735); TorminalisMedic.(1789);TorminariaM.Roem.(1847).ElterjedtEurópában:Kaukázus, Krím félsziget, Balkán, Kárpátok stb.; Ázsiában: Kis-Ázsia, Tibet, Himalája-hegység, Japán stb.; Észak-Amerikában.
Рід Pyrus (Tourn.) L. включає 786 таксонів. Синоніми: Apirophorum Nek. (1790); Aria M.Roem.(1847);AzarolusBorckh.;ChaenomelesLindl.(1822);Chamaemespilus Medic. (1789); Cydonia Tourn. ex Mill. (1752); Eriolobus M. Roem. (1847); Halmia Medic.(1793);LazarolusMedic.(1789);MalusTourn.exL.(1737);MespilophoraNeck. (1790); Mespilus (Tourn.) L. (1735); Micromeles Decoe (1874); Pirophorum Neck. (1790); Pyrenia (Clairv.) Man. (1811); Sorbus (Tourn.) L. (1735); Torminalis Medic. (1789); Torminaria M. Roem. (1847). Поширена в Європі (Кавказ, Крим, Балкани),
Азії (Мала Азія, Тібет, Гімалії, Японія), Бореальна Америка.
Pyrus communis L. – 30 m magas fa. Elterjedt Európában, Közép-Ázsiában stb.
Az altermés körte alakú vagy gömbölyű, 3 cm átm., 2 cm h. kocsányon, a termés zöld, majd később barna (1559. ábra). A magvak tojásdadok, felső végük hegyes, 5 mm h., sötétbarnák (1560. ábra).
Дерево до 30 м заввишки. Поширена в Україні, на Кавказі, Середній Азії.
Плід не справжній, грушевидний або круглий до 3 см в діаметрі, на плодоніжці до 2 см завдовжки, зелений, потім бурий (рис. 1559). Насіння яйцевидне, на верхівці загострене, до 5 мм завдовжки, темно-коричневі, чорні (рис. 1560).
Sapindaceae (Staphyleaceae)
A Staphylaea L. nemzetség kb. 10 fajt tartalmaz. Elterjedt Délkelet-Ázsiában, ÉszakAmerikában, Európában.
Рід Staphylаea L. нараховує біля 10 видів. Поширені в південно-східній Азії, Північній Америці, Європі.
Staphylaea pinnata L.–5mmagasdíszfavagycserje.Védettnövény.Abotanikuskertekben és parkokban termesztik .
Ahólyagszerűtoktermés3cmátm.,krémszínű(1561.ábra).Amagvakszélestojásdadok, 8 mm átm., szembetűnő köldökkel, barnák (1562. ábra).
Чагарник або дерево до 5 м заввишки. Поширена на південному-заході України, Прикарпатті. Культивують в ботанічних садах та в лісопарках. Декоративна. Охороняється.
Плід - трилопатева пухировидна коробочка, до 3 см в діаметрі, зелена, кремова (рис. 1561). Насіння широкояйцевидне, до 8 мм в діаметрі з дуже добре помітним насіннєвим рубчиком, коричневе (рис. 1562).
309

Taxodiaceae (Coniferae=Pinaceae)
A Taxodium Rich. génusz kb. 35 taxont tartalmaz. Társnevek: Cuprespinnata Nelson (1866); Glyptostrobus Endl. (1847); Schubertia Mhrb. (1812). Elterjedt Észak-Ameri- kában, Mexikóban, Kínában .
Рід Taxodium Rich. включає 35 таксонів. Синоніми: Cuprespinnata Nelson (1866); Glyptostrobus Endl. (1847); Schubertia Mhrb. (1812). Поширений в Бореальній Америці, Мексиці, Китаї.
Taxodium distichum (L.)Rich.–40mmagasdíszfa.Mocsaras,ingoványoshelyeken,nyirkos folyópartokonnövekszik.ElterjedtazEgyesültÁllamokban,azAtlanti-óceánpartvidékén. Termesztik a Fekete-tenger partvidékén, a Krím félsziget déli részén, Közép-Ázsiában, Ukrajnában: Ungváron, Csernovciban, Lembergben, Kijevben.
Atermésgömbölyűtoboz,éretlenülzöldek,érettenbarnák,2cmátm.,atakarópikkelyek aprók (1563. ábra).
Дереводо40мзаввишки.ПоширенийнапівдніСШАінаАтлантичномуузберіжжі. Росте по болотах по низких, сирих берегах річок. В культурі на Чорноморському узберіжжі, на південному березі Крима, Середній Азії, Краснодарі, на південномузаході України (Чернівці, Львів, Ужгород) та в Києві.
Плід – кругла шишка, не дозріла зелена, дозріла - коричнева, до 2 см в діаметрі, покривні луски дрібні (рис. 1563).
310