5. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010.

6. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010, 2011.

7. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010, 2011.

4. Faipar Kárpátalján

A megye korábban gazdag erdőkészleteire alapozva fejlődött ki az itteni erdő- és fafeldolgozó ipar. A legjelentősebb fakitermelő központok ma Kárpátalja keleti részén helyezkednek el, míg fafeldolgozó üzemek megyeszerte megtalálhatók. Az ágazat termékskálájának élén a különféle fűrészárúk, furnérlemezek, parketták és bútorok állnak, de az egyes termékcsoportok termelési mutatói az utóbbi években eltérően alakultak. Egyértelmű növekedést mutat például a különféle parketták és burkolólapok, valamint a fűrészárúk gyártása, míg fűrészporos lemezek előállítása az utóbbi négy évben gyakorlatilag teljesen megszűnt (1. táblázat). Több faipari termék esetében a termelés jelentős hullámzása figyelhető meg, ami elsősorban a hazai felvevőpiac instabilitásával és a kereslet ingadozásaival magyarázható (Fodor Gy., 2006)

Termék megnevezése	2003	2004	2005	2006	2007
Fűrészáru, ezer m3	256,9	378,7	326,2	256,7	251,4
Ragasztott furnérlemez, m3	7364	7333	6839	6964	6370
Kartonpapír, t	1,8	-	-	-	-
Parketta, ezer m2	57,0	59,2	15,1	11,6	16,6

2. táblázat

A főbb faipari alágazatok össztermelésből való részesedése az ezredforduló utáni években komoly változásokat mutat. A legjelentősebb súlyponteltolódás a fűrészipar javára történt, amely immár a faipari értéktermelés négyötödét szolgáltatja. Habár összességében a fűrészipar termelése is csökken, a faiparon belüli részesedése mégis nő, mivel szinte az összes többi alágazat teljesítménye nagyobb ütemben esik (Baranyi B.et al, 2009).

8. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

A faipar számára vágják ki a legnagyobb mennyiségű fát. Kárpátalján legfejlettebb a fafeldolgozó ipar Ukrajnán belül, itt használják fel a legtöbb fát.

Kárpátalja legnagyobb erdőkombinátjait Rahón, Királymezőn, Szolyván, Huszton, Kőrösmezőn és Perecsenyben található. Ezek egyes üzemés gyáregységei számos előhegyi és hegységi településen vannak szétszórva. A fafeldolgozó üzemek közül a legnagyobbak Taracközön és Tiszaújlakon működnek, míg a legnagyobb bútorgyárak Munkácsra és Técsőre települtek (Zasztavecka, et al. 1996).

Furnér- és bútorgyártó kombinát termel még Ungváron, országos viszonylatban is jelentős favegyipari üzemek pedig Nagybocskón, Perecsenyben és Szolyván. Utóbbiak a fafeldolgozó ipar számos melléktermékéből állítanak elő metilalkoholt, különféle oldószereket, faszenet, ecetsavat, kámfort stb. Az erdő- és fafeldolgozó ipar Ukrajnán belüli elhelyezkedésére jelemző, hogy az országban ilyen favegyipari üzemből összesen öt van, ebből tehát három Kárpátalján. Ukrajnában egyedülálló a nagy hagyományokkal rendelkező Munkácsi Sílécgyár, amely többek között, az ukrán sí- és biatlon-válogatottat is ellátja kiváló minőségű futó- és lesiklólécekkel (Fodor, 2006).

A kivágott fa felhasználása során rönkből készül a legtöbb, a fűrészárúból pedig a legkevesebbet ( 9. ábra).

9. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

10. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

Az ábrán látható adatok szerint növekedés volt megfigyelve 2000 és 2010 között időszakban, ami 2010-ben érte el a csúcsát.

11. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

12. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.