ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ
Кафедра педагогіки та психології
II. Rákóczi ferenc kárpátaljai magyar főiskola
Pedagógia és pszichológia tanszék
ПРОГРАМА
ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ
З ПЕДАГОГІКИ
ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK
TÉMAKÖREI
PEDAGÓGIÁBÓL
Берегово / Beregszász, 2014
ЗАТВЕРДЖУЮ
Голови приймальної комісії:
______________ Й.Й. Сікура (ректор) ______________ І.І. Орос (президент)
„____” _______________ 2014 року
Kidolgozták
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai tanszéke Magyar szakcsoportjának munkatárasai:
Orosz Ildikó
Keresztény István
Balogh Lívia
Szerkesztette:
Balogh Lívia
Jóváhagyta:
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felvételi Bizottsága.
Dátum:
Jegyzőkönyv száma:
Előszó
Tisztelt felvételizők!
A bolognai folyamat értelmében, a felsőoktatásba kerülő fiatalok, legtöbb esetben, osztott képzésben vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy először BsC szintű diplomát szereznek, majd jelentkezhetnek, az Ukrajnában egyedülállóan működő specialiszt szintű képzésre. Intézményünkben számos szakán működik specialiszt képzés, melyre felvételi útján lehet bejutni. A kárpátaljai magyarság mind magasabb szintű diplomaszerzési lehetőségeinek biztosítása mindannyiunk számára kiemelten fontos, ezért kívánunk ezen tájékoztató füzettel is az Önök segítségére lenni.
Részletesebb információt intézményünk felvételi tájékoztatójában találnak.
A pedagógia felvételi teszt megírására 60 perc áll a jelentkezők rendelkezésére.
A vizsgán összesen 100 pont érhető el. A teszt összesen 50 kérdést tartalmaz, minden kérdés 2 pontot ér. A tesztet nyitott kérdésekből állítottuk össze. Mindegyik kérdésnél 3–5 választ adtunk meg, melyből csupán egy helyes.
A tesztkérdéseket neveléselméletből, neveléstörténetből, didaktikából és nevelésszociológiából állítottuk össze. Az eredményesebb felkészülés érdekében megtalálják a felvételi anyag tantárgyanként meghatározott témaköreit, és a felkészüléshez szükséges szakirodalom listáját is.
Jó munkát és sikeres felvételit kívánunk!
Шановні абітурієнти!
Відповідно до Болонської системи навчання, яка передбачає двоступеневу систему освіти, студенти здобувають звання освітньо-кваліфікаційного рівню «Бакалавр», після якого вступають на освітньо-кваліфікаційний рівень «Спеціаліст». Наша ціль створити сприятливі умови для навчання угорців Закарпаття, тому на допомогу ми розробили програму вступних іспитів та зразок тестових завдань для абітурієнтів ОКР «Спеціаліст»
Вступні іспити проводяться в письмовій формі.
Тривалість складання вступного іспиту складає 60 хвилин.
Максимальна кількість балів становить 100 балів. Кількість тестових завдань складає 50, кожна правильна відповідь оцінюється у 2 бали. Тестові завдання закритого типу, що передбачають вибір однієї правильної відповіді серед 3-5 запропонованих.
У програмі іспиту відбиті наступні дисципліни:
теорія виховання;
історія педагогіки;
дидактика;
соціологія виховання.
Тематика вступних іспитів та список літератури для вивчення дисциплін наведені нижче.
Успіхів у підготовці та складанні іспитів!
A tesztkérdésekben felhasznált témakörök tantárgyankénti felosztása
Neveléselmélet
1. Поняття про педагогіку. Завдання педагогіки. Зв’язок педагогіки з іншими науками. Школа і держава. Система освіти та школи. Теорії. Структура закладів освіти та правозахисту. Багаторівнева система. Школа та господарська діяльність. Планування та фінансування освіти. Суспільний поділ в школі. Культура і школа. Держава і школа. Методи впливу держави на школу та обмеження державного впливу. Структура освіти України та її фінансування./ A pedagógia fogalma és feladata. A pedagógia helye a tudományok rendszerében. A neveléselmélet tárgya, helye a neveléstudomány rendszerében, a neveléselmélet interdiszciplináris kapcsolatai. Iskola és állam. Iskola és oktatási rendszere. Elméletek. Intézményrendszer. A szabályozási rendszer. Többszintes rendszer. Iskola és gazdaság. Oktatás és tervezés. Oktatás és finanszírozás. Társadalmi osztályok és iskola. Társadalmi rétegződés és iskola. Kultúra és iskola. Iskola és állam: állami befolyás módjai, állami befolyás korlátozása. Az ukrán oktatási rendszer szerkezete, finanszírozása.
2. Суть процесу виховання. Виховання та навколишнє середовище. Роль виховання в суспільному та особистісному житті./ A nevelhetőség szükségessége. A nevelhetőség kérdése. Nevelés és környezet. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. Öröklődés.
3. Процес виховання. Загальнолюдські цінності та педагогіка. Системи суспільних цінностей. Гомогенні ті плюралістичні системи цінностей. Загальнолюдські цінності сучасного суспільства. / A nevelés fogalma (a nevelés metaforái). A nevelés folyamat értelmezésváltozatai. A neveléselmélet alap- és rokonfogalmai (szocializáció, művelődés, nevelés). Értékelmélet és pedagógia. A nevelés, mint az értékközvetítés folyamata. Az érték fogalma a pedagógiában, az értékek típusai, hierarchiájuk, megnyilvánulási formáik. Homogén és plurális értékrendszerek. A mai társadalom értékrendszerei.
4. Суспільні та природні цінності. Освіченість як основа людських цінностей. Збереження природних та історичних пам’яток. Цінності громадянського суспільства: демократія, громадянство, політична культура. Формування усвідомленого ставлення до світу. Az értékközvetítés folyamata és főbb tényezői (befogadás, visszajelzés, értékítélet-alkotás, az értékek interiorizálódása). Az értékek vállalása és elrejtése, az értékek tudatosítása, konfrontálódás és tolerancia az értékek világában. Kortárs-csoportok, mint értékközvetítő közegek. A természeti és társadalmi értékek: A műveltség, mint alapérték. A természet- és műemlékvédelem. A civil társadalom értékei: a demokrácia, az állampolgárság, a politikai kultúra. A világhoz való tudatos viszony alakítása. A természeti és társadalmi értékeket védő és teremtő magatartás formálása.
5. Мета ваховання. Педагогіка XX ст. про мету виховання. Система актуальних виховних завдань. Особистість за управління процесом її формування. Фактори виховання. Зачення культури./ A nevelés célja. Nevelési céltípusok a XX. századi pedagógiában. A nevelés eszményképe. A nevelés tényezői. A környezet. A kultúra tartalma. A növendék. A nevelő.
6. Формування і вдосконалення рухових навичок. Значення фізичного виховання у розвитку молодших школярів./ A képességek és kibontakoztatásuk. Testi képességek. A testi nevelés: jelentősége, az iskoláskorú gyerekek testi fejlődésének főbb sajátosságai.
7. Розумове ваховання. Навички та їх розкриття. Розумові навички./ A képességek és kibontakoztatásuk. Értelmi képességek. Értelmi nevelés.
8. Фізичне та екологічне виховання. Виховання здорового способу життя та культури навколишнього середовища. Завдання та інструменти виховання здорового способу життя / Az egészséges életmódra és környezetkultúrára nevelés. Az egyén testi-lelki egészsége, életmódja, az élet minősége, mint alapérték. Az egészséges életmódra nevelés aktuális feladatai és eszközei.
9. Моральне виховання. Формування моральної свідомості дитини. Взаємозвязок між моральною свідомісю та моральної поведінкою. Моральний аспект змісту виховання. Методи морального виховання. Виховна сила особистого впливу. / Az erkölcsi nevelés. Az erkölcsi értékek közvetítése: Morális-fejlődés és erkölcsi nevelés. A gyermekek erkölcsi tapasztalatai és erkölcsi tudatosságuk fejlettsége. Az erkölcsi tudatosság és az erkölcsös magatartás összefüggése. Az erkölcsi fejlettség különbözősége azonos kapcsolaton belül. Az erkölcsi nevelés tartalmi dimenziói. Az erkölcsi nevelés módszerei. A személyes, autentikus példák hatása.
10. Естетичне виховання. Естетичні цінності. Роль естетики у вихованні і житті людини. Завдання естетичного виховання та розвиток естетичних навичок. Педагогічні умови формування естетичного смаку. / Esztétikai nevelés. Az esztétikai értékek világa: Az esztétikum szerepe az ember életében és a nevelésben. Az esztétikai nevelés célja és az esztétikai képességek fejlesztése. Az esztétikai ízlés kialakításának pedagógiai feltételei. Az esztétikum megnyilvánulási formái és a nevelés feladatai. Az esztétikum befogadására és létrehozására nevelés pedagógiai kérdései. Művelődési intézmények, mint sajátos színterek.
11. Основні психічні стани, їх перебіг та класифікація. Емоції. Емоційне виховання. Виховання самодисципліни. Вплив емоцій у формуванні шкільної дисципліни. Дисципліна і самодисципліна. Види поведінки/ Az érzelmek. Érzelmi nevelés. Érzelmi hatások az iskolai fegyelem kialakításában. Az önfegyelemre nevelés. Fegyelem és önfegyelem: A fegyelem szintjei: tekintélyelvű fegyelem, tudatosan elfogadott viselkedési normák betartása, közösen kialakított rend.
12. Шкільна дисципліна та її відсутність. Причини недисциплінованості. Різновиди культурних звичок сім’ї, їх цінності та норми. A család eltérő kulturális szokásai, értékrendje és norma-tudata. Az iskolai fegyelem – fegyelmezetlenség. A fegyelmezetlenség okai. A fegyelmezés, mint rövid távú kontroll, fegyelmezés, mint hosszú távú nevelési feladat (tudatosítás, meggyőzés).
13. Поняття про методи виховання. Класифікація методів виховання./ A nevelésmódszertan alapjai. A nevelésmódszertan fogalma. A nevelési módszerek hagyományos osztályozása (a követelés, a meggyőzés, a gyakorlás, az ellenőrzés és az értékelés).
14. Складові педагогічної майстерності./ A pedagógus, mint értékátadó. A tanári hivatás – tanári mesterség: A tanár szakmai tudása, értékrendje, hatóképessége, a pedagógiai klíma és a nevelési eljárások összefüggései. A tanítói személyiség alakulása az iskolai munkában, a tanulók hatása a pedagógusra. A mesterségbeli tudás és az önismeret szerepe a mindennapi munkában. A pedagógus pálya etikai követelményei. A pályakezdés. A pedagógusszerepek.
15. Екологічне виховання/ Környezeti nevelés
16. Статеве виховання/ Szexuális nevelés
17. Виховний вплив ЗМІ/ A média nevelési hatásai
18. Громадянське та мультикультурне виховання./ Állampolgársági és multikulturális nevelés
Neveléstörténet
1. A neveléstörténet, mint tudomány: A neveléstörténet kialakulása, a neveléstörténet helye a tudományok rendszerében, a neveléstörténet tárgya, a neveléstörténet forrásai. Історія педагогіки, як науки. Виникнення науки. Джерела історії педагогіки.
2. A nevelés eredete: Nevelés az emberiség őstörténetében (az írásbeliség előtt). Виникнення освіти і виховання в світовій суспільній цивілізації.
3. Az intézményes nevelés első formái, az ókori Kelet államai: Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India. Школа, педагогічна думка у Стародавньому світі. Своєрідність організації, змісту і методів виховання в стародавніх державах (Єгипет. Індія. Китай). Спартанська та Афінська системи виховання. Сімейне і суспільне виховання в стародавньому Римі. Давньогрецькі філософи про виховання й освіту.
4. Az ókori klasszikus görögség és a rómaiak: A görög nevelést meghatározó természeti, társadalmi, politikai eszmei tényezők. Az athéni és a spártai modell jellemzése, különbözőségük okai. Görög filozófusok a nevelés céljáról, tartalmáról és módszereiről: Szókratész, Platón, Arisztotelész. Róma nevelési kultúrájának jellemzése. A görög hatás szerepe. Az állampolgári nevelés eszménye és a szervezeti formák összefüggése. / Політичні, соціальні, природні, ідеологічні фактори виховання у Древній Греції. Характеристика моделі освіти Афін і Спарти, причини їх відмінності. Думки грецьких філософів про методи та зміст виховання: Сократ, Платон, Аристотель. Роль грецького впливу. Характеристика культурного виховання Стародавнього Риму.
5. A középkori nevelés: A kereszténység emberképe. A klerikus nevelés intézményei, a világnézet-formálás tartalma, eszközrendszere. Az egyetemek kialakulása. Загальна характеристика епохи Середньовіччя. Система середньовічних шкіл. Система лицарського виховання. Виникнення перших університетів у Західній Європі та організація навчання.
6. A reneszánsz korának nevelése: A humanizmus hatása a nevelés elméletére és gyakorlatára. Vittoriano da Feltre és Castiglione – az úri nevelés. Erasmus, Montaigne nézetei a gyermekről, a nevelés módszereiről. Культура епохи європейського Відродження. "Будинок радості" Вітторино да Фельтре. Гуманістичні ідеї освіти й виховання. Эразм Роттердамский. Мишель Монтень.
7. A reformáció és ellenreformáció pedagógiája: A reformáció és az ellenreformáció nevelési kultúrájának azonos és eltérő vonásai. Az anyanyelvű kultúra és a népnevelés kérdésének előtérbe kerülése. A kollégiumi iskolák elterjedése. A jezsuiták iskolaállítási törekvései. Luther Márton. Philip Maleanchton. Педагогічні думки епохи відродження і реформації. Реформація та контрреформація. Ідеї Лютера та Меланхтона.
8. A pedagógiai realizmus időszaka: Az empirikus és szenzualista ismeretelméleti koncepciók hatása. A hasznosság elvének megjelenése a pedagógiai gondolkodásban. Bacon, Descartes. John Locke: Gondolatok a nevelésről című művének jelentősége. Comenius a nagy összegző. A Didactica Magna napjainkig. Зміст та методи фізичного, морального і розумового виховання. Завдання виховання. Організація виховання. Дж. Локк про виховання джентльмена. Погляди Локка на гру. іграшку, виховання дітей з раннього віку. Вплив ідей Локка на розвиток педагогічної думки. Теоретичні засади педагогіки Я. А. Коменського. Розробка Я. А. Коменським проблем виховання і навчання дітей дошкільного віку. Завдання, зміст та методи навчально-виховної роботи з дітьми в «Материнській школі», «Видимий світ в малюнках. Роль Я. А. Коменського в розвитку світової педагогіки.
9. A pedagógia naturalizmus és neohumanizmus időszaka: Felvilágosult polgári elvek a nevelésben. Jean Jacques Rousseau, mint a reformpedagógia alapozója. A hasznossági szempont és a munkára nevelés Johann Henrich Pestalozzi munkásságában. Жан-Жак Руссо про виховання і освіту. Вікова періодизація та система виховання Ж.-Ж. Руссо. Принципи вільного виховання. Джерела виховання. Демократичний характер педагогічної теорії та поглядів Й. Г. Песталоцці. Ідеї природовідповідного та розвиваючого навчання. Всебічний гармонійний розвиток. Інтелектуальна, фізична, моральна елементарна освіта. Методика початкового навчання. Ідея гармонійного виховання Й. Г. Песталоцці.
10. A pedagógiai gondolkodás alakulása a 19. században: Herbart pedagógiája. Robert Owen pedagógiai törekvései. A pozitivizmus hatása. August Comte. Herbert Spencer pozitivista pedagógiai felfogása. Західноєвропейська педагогіка першої половини XIX ст. Mетодики навчання Й. Гербарта. Педагогічні ідеї Роберта Оуена. Вплив Позитивізму. А.Комте. Педагогіка позитивізму Г.Спенсер.
11. A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése: Trapp – korai empirikus pedagógiai törekvései. Milde – a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője. A Herbartianus pedagógia kibontakozása és térhódítása. Загальні тенденції світової педагогіки кінця XIX. Педагогіка Мілда і Трапа. Розвиток і поширення педагогіки гербартианства.
12. A 20. század pedagógiája: A pragmatizmus és gyermektanulmányi mozgalom. John Dewey. Eduár Claparéde – A funkcionális nevelés elmélete. A reformpedagógiai mozgalom. Ellen Key radikális neveléskritikája. A reformpedagógiai irányzat első szakasza: a művészetpedagógiai irányzat, a New School – a reformpedagógia első iskolamodellje, Mária Montessori pedagógiája, Kerschensteiner és a munkaiskola. A reformpedagógiai irányzat második szakasza: a Waldorf-pedagógia, Freinet koncepciója, irányzatok az Egyesült Államokban (a Winnetka-plan, a Dalton-plan, Progresszív Nevelési Társaság), orosz-szovjet reformtörekvések (Lev Tolsztoj, Ivan Posadov, Sztanyiszlav Sackij, Pavel Blonszkij, Anatolij Lunacsarszkij, Makarenko pedagógiai munkássága), Péter Petersen és a Jena-plán. Nevelésügy, alternatív iskolák, a reformpedagógia reneszánsza: Carl Rogers, Thomas Gordon. Реформаторська педагогіка (педагогіка вільного виховання, педагогіка особистості, експериментальна педагогіка). Прагматична педагогіка Д. Дьюї. Гуманістичні засади освіти й виховання. Рух нового виховання (М.Монтессорі). Педагогіка Генріх Шаррельмана. Школи XIX-XX ст. у європейських країнах Німеччина, Англія, Франція та США. Ідеї Джона Дьюї та Г. Кершенштейнера. Школи "нового" виховання.
13. Az elméleti pedagógia főbb irányzatai: Kultúrpedagógia (Spranger, Dilthey, Husserl, Willmann), szociálpedagógia (Ward, Durkheim, Bergemann), morálpedagógia (Foester), pszichológiai irányzatok (behaviorizmus, alaklélektan, pszihoanalízis, mélylélektan fejlődéslélektan), amerikai szociológiai irányzatok (Mead, Parsons). W. Dilthey, a szellemtudományos irányzat megalapozója. A neokantianizmus. / Нові течі у педагогіці XX ст. Спенсер, Ділтей, Дуркгейм, Фостер, психологічні тенденції (бегавіоризм, психоаналіз, психологія розвитку), течії американської соціології Парсонс, Мід. Неокантіанство.
14. Középkor és humanizmus (996-tól a 17. századig): A magyar iskola első évszázada. A klerikus és a világi nevelés kiszélesedése. A humanizmus hatása. Культура епохи Середньовіччя та Відродження в угорських школах. Вплив гуманізму.
15. A 16. század közepétől a 17. század végéig tartó időszak: A reformáció és ellenreformáció nevelési törekvései. A reformáció iskolaszervező programja. Az ellenreformáció iskolaszervező programja. A jezsuiták szerepe. Pázmány Péter iskolaszervező tevékenysége. A piarista rend szerepe. A magyar enciklopédia megteremtője: Apáczai Csere János. Реформація та контрреформація в Угорщині. Вплив Реформації на процеси розвитку освіти та виховання. Контрреформація і її суть. Роль єзуїтів. Діяльність Пазмань Петера. Творець угорської енциклопедії: Опацої Чере Янош.
16. A 18. század – a felvilágosodás kora: Az I. Ratio Educationis. A hasznossági szempont és a munkára nevelés Tessedik Sámuel munkásságában. A II. Ratio Educationis./ Єпоха Просвітництва: I. Ratio Educationis. Творчість Самуеля Тешшедік.
17. A 19. század: Az első óvodák és nőnevelési törekvések. A népoktatás és a tanítóképzés. A köznevelés polgári átalakulásának lehetősége – 1848. Az abszolutizmus időszaka: Entwurf. A dualizmus időszaka: az 1848-as népiskolai törvény; nőnevelés a 19. század második felétől; a középfokú és felsőoktatás (az 1883-as középiskolai törvény, az 1879-es gimnáziumi tanterv, új egyetemek, a pesti egyetem alapdokumentuma, tanárképzés - Középiskolai Tanárképző Intézet)./ ХІХ століття: Перші дошкільні заклади, навчання жінок. Народна освіта, підготовка викладачів. Епоха абсолютизму. Епоха дуалізму: 1848 народні школи, навчання жінок другої половини ХІХ ст. середня і вища освіта.
18. A 20. század pedagógiai, oktatásügy törekvései: A forradalmak nevelésügyi törekvései. Az 1920-as és 30-as évek nevelésügye (a „numerus clausus” törvénye, az 1920-as testnevelési törvény, az 1924-es középiskolai törvény, Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája, Hóman Bálint kultúrpolitikája). Az 1945-től az iskolák államosításáig tartó időszak (az egységes műveltségi alapokat adó 8. osztályos általános iskola megszervezése, a négyosztályos gimnázium, felsőoktatás és tanárképzés). Szocialista köznevelési célok (a pártállam közoktatásügye, az 1972. évi párthatározat, az 1985. évi I. számú közoktatásról szóló törvény). A politikai társadalmi rendszerváltás igényei alapján meginduló oktatásügyi változások (az iskolaalapítás monopóliumának felszámolása, az 1993. évi közoktatási törvény, az 1997. évi a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény)./ педагогіка 20 століття. Питання освіти 1920 та 30-і роки (закон „numerus clausus”, закон фізичного виховання 1920, Клебелсберг Куно, Гоман Балінт). Період націоналізації школи 1945. Соціалістичні навчальні цілі.
19. A reformpedagógia magyar történetéből: „Új Iskola”, „Cselekvés Iskolája”, „Családi Iskola”, Németh László pedagógiája, Montessori óvodák. A reformpedagógia hatása a gyakorlati pedagógiára a 80-as, 90-es években. Реформація в угорській історії «Нова Школа» «Сімейна Школа» Педагогіка Немет Ласло. Дошкільні заклади Монтессорі. Вплив Реформації на практичну педагогіку у 80-90 рр.
20. Az elméleti pedagógia főbb irányzatai Magyarországon a századfordulón és a 20. század első felében: Herbartizmus – Finánczy Ernő, kultúrpedagógiai – Prohászka Lajos, személyiségpedagógia – Schneller István, nemzetnevelés – Imre Sándor, keresztény antropológiai orientáció – Mitrovics Gyula, nyelvi nevelés – Karácsony Sándor. Основні напрямки теоретичної педагогіки в Угорщині на початку 20 ст. Гербартизм – Педагогіка культури – Прогаска Лайош, педагогіка особистості – Шнеллер Іштван, національне виховання – Імре Шандор, мовне виховання – Корачоні Шандор
21. A magyar tanító és tanárképzés múltjának főbb csomópontjai: Tanítóképzés: A tanítóképzés elődje, a norma-iskola létrejötte az I. Ratio Educationis nyomán. Az első önálló magyarországi tanítóképzők a 19. században. Az 1868-as népiskolai törvény a tanítóképzésről. Szervezeti és tartalmi változások 1948-ig. Az államosítás. A felsőfokú képzés indulása, fejlődése napjainkig. A közoktatás és a tanítóképzés összefüggése. / Основні напрямки підготовки педагогічних кадрів угорської історії. Підготовка вчителів: попередник підготовки вчителів, створення школи норм на основі I. Ratio Educationis. Перші незалежні заклади підготовки вчителів в Угорщині в 19 ст. Організаційні та змістові зміни до 1948 р. Націоналізація закладів. Створення вищих навчальних закладів та їх розвиток до наших днів.
22. Az ukrán neveléstörténet főbb állomásai. Usinszkij, Tolsztoj, Makarenko, Szuhomlinszkij. (vázlatos áttekintés). Виховання і навчання у Київській Русі та Російській державі. Педагогічна система К. Д. Ушинського. Теорія й практика вільного виховання Л. М. Толстого. Педагогічна система А. С. Макаренка. Педагогічна система В. О. Сухомлинського-
Didaktika
1. Засоби та умови навчання. Поняття про засоби навчання. Їх класифікація, характеристика, історія становлення та місце у навчальному процесі. Ефективність засобів навчання в залежності від вірного їх вибору./ Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. A taneszközök fogalma, kialakulásuk története. A taneszközök csoportosítása, jellemzői. A taneszközök kiválasztásának hatékonysága. Taneszközök az oktatás folyamatában.
2. Педагог початківець. Педагогічні проблеми молодого педагога. Відмінності в мисленні, плануванні роботи, діяльності тощо між педагогом початківцем та педагогом із стажем роботи. Початківець (самооцінка, перші кроки)./ A kezdő pedagógus. A kezdő pedagógusok legfontosabb problémái. A kezdő és a tapasztalt pedagógusok gondolkodásában megfigyelhető alapvető különbségek a tervezés, észlelés-információfeldolgozás, interaktív tevékenység, döntési folyamatok, kognitív struktúrák, tanári attitűd terén. A pályakezdés (tanár önismerete, kezdő lépések).
3. Процес контролю за навчальною діяльністю учнів. Методи перевірки знань. Критерії оцінювання. Основні вимоги до тестування. Оцінка, самооцінка./ Az érékelés folyamata. A megítélés, a becslés és a mérés. Mérésmetodológiai követelmények. A tesztírás alapkérdései. Értékelők és önértékelők.
4. Діагностика навчання. Контроль за навчально-пізнавальною діяльністю. Сутність, функції, види, предмет контролю: зовнішній та внутрішній. / A pedagógiai értékelés. Az értékelés fogalma, funkciói és szintjei, tárgyai. Értékelési modellek. Külső és belső értékelés. Értékelés a tanítás során. Célok – tapasztalatok – értékelés. A diagnosztikus, a formatív, a szummatív értékelés. A viszonyítás problémái. Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában.
5. Організація навчальної діяльності учнів на уроці. Індивідуальна, групова форми організації навчальної діяльності учнів. Основні вимоги до уроку./ Az oktatás szervezési módjai. A szervezési mód és munkaforma értelmezése. A frontális munka. Az individuális munka. A párban való tanulás. A csoportmunka. A különböző szervezési módok lényege, gyakorlata, hatása a résztvevőkre. A szervezési módok szimultán alkalmazása.
6. Урок, як основна форма організації навчання. Загальні вимоги до уроку (структура, типи тощо). Нетрадиційні організаційні форми навчання./ A tanítási óra. A tanítási óra időtartama. Rituálék a tanítási órán. A tanítási órák pedagógiai rendszere. A tanítási óra menete. A tanítási óra típusai és szerkezete (új ismeretközlő, rendszerező, begyakorló, kombinált, szeminárium, előadás). Az oktatás más szervezett formái.
7. Організаційні рамки та форми навчального процесу. Клас як колективний орган процесу навчання. Принципи розподілу в класи. Спільне навчання в класі. Принципи формування основної форми. Вплив кількісного складу учнів на розвиток успішності в класі. Інші організаційні форми навчання./ Az oktatás szervezeti keretei és formái. Az osztály a tanítás-tanulás társas közege. Az osztályba sorolás szempontjai. Koedukáció az osztályban. Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége. Az oktatás egyéb szervezetei keretei.
8. Планування навчального процесу. Форми організації навчання. Оптимальний вибір форми організації навчання./ A tanulásszervezés. A szervezési és tanulási problémák megkülönböztetése. A szervezés tevékenységformái. A tanár szervezőtevékenységét meghatározó elméleti megközelítések. Nem célravezető szervezési-irányítási eljárások. A tanítás-tanulás szinterei: intramurális szféra, extramurális szféra, curriculum, extracurriculum.
9. Поняття стратегії навчання та її види. Стратегії, направленні на досягнення мети. Стратегії теорії регулювання. / Az oktatás stratégiái. Az oktatási stratégia meghatározása. Az oktatási stratégiák fajtái. A célközpontú stratégiák. Szabályozáselméleti stratégiák.
10. Поняття про методи навчання та їх класифікацію. Основні методи: лекція, пояснення, розповідь, виступи студентів, обговорення, дебати, наочні методи, загальні методи навчання (практичне навчання, цільове, групове), симуляції, ігри та дидактичні ігри, навчальний контракт, екскурсії, домашня робота тощо. Вибір і поєднання методів навчання./ Az oktatási módszer fogalma. A módszerek csoportosítása, osztályozása. Az alapmódszerek: előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadása, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltató módszer, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték és játék, tanulási szerződés, tanulmányi kirándulás, házi feladat. a módszerek kiválasztása.
11. Навчальні плани і програми. Поняття та класифікація навчальних програм. Основні джерела змісту освіти: навчальний план, навчальні програми. Принципи вибору змісту освіти у навчальних планах. Розвиток теорії планування навчання./ Tantervi műfajok. A tanterv értelmezése, a különböző tantervek meghatározása (szillabus, adagoló, a curriculum-terv, kerettanterv, óraterv, tanmenet, óravázlat, órarend, óralátogatási jegyzőkönyv). A tantervek felépítésük szerint (lineáris, koncentrikus, spirális). Az oktatás tartalma a tantervben, kiválasztásának fő szempontjai. Az oktatási tartalom elrendezésének tantervi modelljei. A tantervi értékelés szerepe, fő jellemzői. A tantervelmélet fejlődésének fő szakaszai.
12. Навчальний процес. Загальна характеристика та зміст навчального процесу. Процес розвитку мотивації та освоєння навичок навчання. Стимулювання процесу навчання. Організація навчально-пізнавальної діяльності учнів. Оцінка і самооцінка якості результатів навчального процесу. Контроль і керівництво навчально-пізнавальною діяльністю. Діяльність учителя і учня у різних видах навчання. /Az oktatási folyamat. Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat. A tantárgyi tartalom tudásának folyamata. A tanulni tudást és a tanulási motivációt kifejlesztő folyamat. A tanulási motivációt fejlesztő folyamat. A kognitív stratégia. Motivációs stratégia. A kognitív önszabályozó stratégia. Motivációs önszabályozó stratégia.
13. Планування процесу навчання в школі. Педагогічна програма – перспективне планування. Індивідуальні плани роботи педагога. Навчальний план, тематичне планування, конспект уроку. Стандарти освіти. Альтернативні програми./ Az iskolai oktató munka tervezése. A tervezési tevékenység sajátosságai. A pedagógus tervezési feladatai. A tervezés intézményi szintje. A pedagógiai program – a helyi tanterv. A pedagógusok egyéni tervei. Tanmenet – tematikus terv – óravázlat. Alternatív tervek.
14. Система цілей освіти. Поняття мети та завдань освіти. Класифікація та вибір мети навчання. Перехід у процесі навчання загальної мети в конкретну. Вплив суспільних цінностей та потреб на вибір мети навчання. Вплив знань про учнів на вибір мети навчання. Вплив відомостей, які стосуються учнів та навчального процесу на формування мети навчання. / Az oktatás célrendszere. Az oktatási cél fogalma, funkciói. Az oktatás céljának kiválasztása, osztályozása. Az általános célok konkrét követelménnyé alakítása. A társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek hatása az oktatási célok kiválasztására. A tanulóra és tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek hatása az oktatási célok kiválasztására.
15. Зміст освіти. Сутність процесу навчання. Принципи і правила навчання. Фактори, що зумовлюють зміст освіти. Теорії організації змісту освіти. Вимоги до формування змісту освіти в сучасній школі. Диференційований підхід до вибору змісту освіти./ Az oktatás tartalma. Az oktatás tartalmának alakulása a társadalmi igények változása szempontjából és a gyermek szempontjának érvényesülése szerint. A tudományok és a művészetek szerepe az oktatás tartalmának meghatározásában. Az oktatás tartalma és a mindennapi élet, vagyis a közvetlen társadalmi környezet igényei. Az oktatás tartalma és fejlődéslélektan követelményei. Az oktatás tartalma és a differenciálás.
16. Типи навчання. Теорії навчання Блума (методи стимулювання і мотивація навчання) та Каррол. Відмінності між цими моделями навчання./ A tanulás típusai. A tanulás Caroll-féle modellje. Az iskolai tanítás elmélete Bloom nyomán. Motiválás, aktivizálás, megerősítés. A kétféle tanítási stílus közötti különbség.
17. Особливості вивчення деяких шкільних дисциплін. Ефективності навчання. Методи, що полегшують навчання: конспектування, екзаменування, читання, вивчення напам’ять./ Tanulási technikák, tanulásra ható tényezők. A tanulásra hatással lévő biológiai ritmusok. A hatékony tanulás feltételei. A tanulás hatékonyságát segítő technikák: memoriterek, jegyzetelés, vizsgázás, olvasás. A különböző tantárgyak tanulásának sajátosságai: idegen nyelv, történelem, matematika, természettudományok, irodalom, nyelvtan.
Nevelésszociológia
1. Положення угорців Закарпаття. Кількість, територіальне розміщення та їх місце в суспільстві тощо. Забезпечення угорців Закарпаття освітніми закладами, належними умовами навчання./ A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete. Számosságuk, területi elhelyezkedésük, identitástudatuk, gazdasági erejük, érdekérvényesítési potenciájuk, kulturális ellátottságuk. A kárpátaljai magyarok oktatási ellátottsága, lehetőségeik, intézményrendszerük, helyzetük, finanszírozásuk.
2. Меншини та їх освіта. Типологія меншин. Методика навчання меншин. Проблеми утраквізму (двомовності). Навчання мови та проблеми мови навчання для меншин. Стан освіти меншин на Україні./ Kisebbségek és oktatásuk. A kisebbségek tipológiája. A kisebbségek oktatásának technikái: a belemerülési, az átirányításos, a szegregációs és a nyelvápoló. A kétnyelvűség problémái. A nyelvoktatás és az oktatás nyelvének problémái kisebbségi helyzetben. Az ukrajnai kisebbségek és oktatásuk helyzete.
3. Школа і держава. Система освіти та школи. Теорії. Структура закладів освіти та правозахисту. Багаторівнева система. Школа та господарська діяльність. Планування та фінансування освіти. Суспільний поділ в школі. Культура і школа. Держава і школа. Методи впливу держави на школу та обмеження державного впливу. Структура освіти України та її фінансування./ Iskola és állam. Iskola és oktatási rendszere. Elméletek. Intézményrendszer. A szabályozási rendszer. Többszintes rendszer. Iskola és gazdaság. Oktatás és tervezés. Oktatás és finanszírozás. Társadalmi osztályok és iskola. Társadalmi rétegződés és iskola. Kultúra és iskola. Iskola és állam: állami befolyás módjai, állami befolyás korlátozása. Az ukrán oktatási rendszer szerkezete, finanszírozása.
4. Соціологія вищої школи. Структура та види закладів вищої освіти. Болонський процес. Модель фінансування вищої освіти. Статистика шкіл та закладів освіти. Характеристика стану вищої освіти в Україні, зокрема Закарпаття, рівень забезпечення угорців Закарпаття вищою освітою./ A felsőoktatás szociológiája. A felsőoktatási intézmények rendszere, szerkezete, típusai. A bolognai folyamat. A felsőoktatás finanszírozásának modelljei. A felsőoktatás akkreditálása. A felsőoktatás ellátottsága. A felsőoktatás szereplői. Iskolai statisztikák, intézményi statisztikák. Az ukrajnai és ezen belül a kárpátaljai felsőoktatás helyzete, jellemzői. A kárpátaljai magyarok felsőoktatási ellátottságának helyzete.
5. Атмосфера в школі, роль директора, педагогів та учнів. Організація школи. Моделі, інформації, рішення та мета школи. Контроль і конфлікти. Керівництво і розвиток./ Az iskola társadalma. Az iskola légköre, igazgatói és pedagógusszerepek, diákszerepek. Az iskola szervezete. Modellek, információ és döntés, célok. Kontrollok és konfliktusok. Vezetés és fejlesztés.
6. Медії. Поняття, роль та види комунікації. Розвиток засобів теле- і радіомовлення. Масова комунікація, її зміст, роль, структура та вплив на людей. Права медій та їх місце в соціалізації. Зв’язок між умовами життя в сім’ї та засобами теле- і радіомовлення./ Média. A kommunikáció fogalma, funkciói, fajtái. A média fejlődése. A tömegkommunikáció és annak fogalma, funkciói, szerkezete, hatása. A kommunikátorok, véleményvezérek, híresztelők. Médiafelfogások, jogok a médiában. A média szocializációs mutatói.
7. Що таке колектив. Становлення колективу. Місце та роль членів колективу. Навчання в колективі. Рольова гра: “прихована програма”. Рольові конфлікти та можливості їх усунення./ A csoport. Pszichikum és csoportnorma. A csoportalakulás, ismérvei. Pozíciók és szerepek. Referenciacsoport. Tanulás a csoportban. Szerepek: a „rejtett tanterv”. Szereptanulás. Szerepkonfliktusok és azok feloldásának lehetőségei.
8. Проблеми освіти національних меншин, ромів та емігрантів. Освіта національних меншин. Освіта ромського населення. Освіта іноземних студентів. Мета суспільних організацій. Специфіка процесу та планування навчання. Стратегії, спеціальні методики, оцінювання, питання мови навчання цих спільнот./ A nemzeti kisebbségek, romák, bevándorlók oktatásának problémái. A nemzeti kisebbségek oktatása. A cigány tanulók oktatása. A külföldi tanulók oktatása. A kisebbségi oktatás iskolai keretei. Egyes társadalmi csoportok oktatásának céljai. Az oktatás sajátos folyamata, tervezés, tananyag sajátosságai. Stratégiák, speciálisan kezelt módszerek, eljárások, eltérés az értékelésben, osztályzásban. A tanulás nyelvével kapcsolatos kérdések.
9. Віросповідання. Релігійність. Міфи, віра і ритуали. Релігійні гіпотези: соціальна антропологія, соціологія, філософія, психологія. Релігійні зібрання. Організації священиків. Конфесії. Конфесійний розподіл на Закарпатті. Секти. Соціалізація в релігійних общинах./ A vallás. Vallásosság. A transzcendes. A mítosz, a hit, a rítusok. A vallásos szükséglet elméletei: szociálantropológiai, szociológiai, filozófiai, pszichológiai. Vallási szervezetek, mint közösségi szervezetek. Vallási gyülekezetek. Papi szervezetek. Egyházak. Kárpátalja felekezeti megoszlása. Szekták. Szocializáció a vallásos közösségben.
10. Простір і суспільство. Суспільний простір. Суспільні відносини. Класові поняття. Суспільні процеси. Фінансові поняття (соціальне, господарське, культурне)./ Tér és társadalom. A társadalmi tér. Társadalmi magatartások. Szociális szervezetek. Társadalmi viszonyok. Osztályelméletek. Startifikációs elméletek. Társadalmi folyamatok. Javak, érdek, hatalom. Tőke-elméletek (szociális, gazdasági, kulturális).
11. Поняття групи, яка потребує особливого догляду, їх типи, причини відхилення, теорія і практика їх навчання. Поняття полікультуру та субкультуру. Юридичні основи освіти меншин в різних країнах./ A különleges bánásmódot igénylő csoportok fogalma, típusai, az eltérés oka, az eltérő bánásmód indokai. A kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata. A multikulturalizmus és interkulturalizmus. A kisebbségi csoportok oktatásának jogi alapjai a különböző országokban.
12. Політика. Політичні парадигми. Громадське життя. Влада. Планування і приймання рішення. Ідеологія та наука. Організації, профспілки, ідеологічні партії тощо. Політична культура, демократизація, закон і парламент. Політична соціалізація, елітна освіта та демократичне виховання./ A politika. A politika paradigmái. A közélet. A kormányzás. Tervezés és döntés. Ideológia és tudomány. Szervezetek, aktorok, elit, parlamenti szervezetek, választási szövetségek, szakszervezetek, ideológiai pártok. A politikai kultúra, a demokrácia, a törvény, a parlament. A politikai szocializáció, indoktrináció, elitképzés, demokratikus nevelés.
13. Військова служба. Армія як соціальна організація. Боротьба як соціальна необхідність. Національна та професійна (наймана) армія. Роль армії. Армія та суспільство. Армія як простір для соціалізації./ A katonaság. A hadsereg, mint szociális szervezet meghatározásai. A harc, mint társadalmi szükséglet. A nemzeti és a zsoldos hadsereg. A hadsereg funkciói. A hadsereg és a társadalom. A hadsereg, mint a szocializáció terepe. A hivatásos katona.
14. Робоче місце. Загальна та спеціальна освіта. Вибір професії. Працевлаштування. Перше робоче місце. Пристосування до робочого суспільства. Зміни в системі освіти. / Munkahely. Pályaalkalmazkodás. Az első munkahely. Általános képzés. Szakmai képzés. Pályaválasztás. Munkába állás. Beilleszkedés a munkahely társadalmába. Elhelyezkedés. A képzettségi szerkezet változásai, az iskolázottság és annak korhatárának emelkedése.
15. Сім’я. Сім’я як суспільна спільнота її структура, роль та забезпеченість. Роль сім’ї в соціалізації. Вади в соціалізації. Сім’я та школа./ A család. A család, mint társadalmi egység. A család szerkezete. A család funkciói. A család életmódja és annak megismerése. A családi nevelés jelentősége, legfőbb követelményei, leggyakoribb hibái. A család szocializációs funkciói. Szocializációs zavarok. Család és iskola.
16. Поняття індивід і колектив. Вплив еколого-соціального оточення, спадковості та навколишнього середовища на існування людини. Свідомість та особистість. Межі свідомості./ Egyén és közösség. Az emberi exisztencia. Ökoszociális környezet. Öröklés és környezet. A tudat és a személyiség. Tudatunk határa.
17. Організація. Теорії про організацію (бюрократичний підхід, “наукове керівництво”, “гуманні зв’язки”, нові напрямки). Формальні та неформальні організації. Організоване пристосування, навчання. Організації та оточення. Відкритість та замкнутість. Організаційні зміни. Проголошена та прихована мета організації./ A szervezet. Elméletek a szervezetről (bürokráciaelmélet, a „tudományos nevelés” irányzata, az „emberi kapcsolatok” irányzata, új irányzatok). Formális és informális szervezetek. Kontrollmechanizmus. Szervezeti alkalmazkodás. Szervezeti tanulás. Szervezet és környezet. Nyitottság és zártság. Szervezeti változás. Manifeszt és látens cél.
18. Сусідство. Оточення. Суб’єктивний та об’єктивний простір. Неформальний та формальний простір. Місцева еліта. Цивільне суспільство./ Szomszédság. Környezet. Szubjektív tér. Objektív tér. Társadalmi és politikai tér. Helyi társadalom. Formális és informális tér. Lokális elit. Civil társadalom.
20. Культура. Теорії. Конфігурації. Соціальне навчання. Соціалізація. Кризи соціального навчання (ідентифікація та інтеграція)./ A kultúra. Enkulturáció. Elméletek. Konfigurációk. A szociális tanulás. A szociális tanulás krízisei (identitásválság, integritásválság). A szocializáció.
A felkészüléshez ajánlott szakirodalom
Didaktika
Bondar Volodimir: Didaktika, Libegy, Kijiv2005. / (Влодимр Бондар, (2005): Дидактика, Либідь, Київ, 2005.
Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek. Okker Kiadó, Budapest, 1997.
Falus Iván: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
Falus Iván szerk.: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, 1993.
Finánczy Ernő: Didaktika, Budapest, OPKM, 1994.
Kozma Tamás: Kisebbségi oktatás Közép-Európában, Felsőoktatási Kutatóintézet- Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2005.
Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei, Volos Kiadó, Mogyoród, 1997.
Szabó László Tamás szerk.: Didaktika, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék, Debrecen, 2005.
Orosz Ildikó: A fügetlenségtől a narancsos forradalomig, PoliPrint, Ungvár, 2007.
Orosz Ildikó: A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalja az ukrán államiság kialakulásának első évtizedében (1989-1999), Poliprint, Ungvár, 2005.
Neveléstörténet
Mészáros István-Pukánszky Béla-Németh András: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetében. Osiris Kiadó, Bp., 2002.
Dr. Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Könyvkiadó, Bp., 1982.
Dr. Mészáros István: Magyar iskolatípusok. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1995.
Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Németh András-Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténet., Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.
Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Osiris Kiadó, Bp.,1996.
Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. I-III. kötet. Jegyzet. Szegedi Egyetem, BTK, 1993.
Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2001.
Neveléselmélet
Bábosik István: Neveléselmélet, Budapest, Osiris, 2004.
Bábasik István: A neveléselmélete és gyakorlata
Bábosik István – Mezei György: Neveléstan. Telosz Kiadó, Budapest, 1994.
Trencsényi László: Nevelés- és iskolaelméleti gyakorlatok. OKKEr 2000.
Zrinszky László: Neveléselmélet, Műszaki Kiadó, 2002.
Nevelésszociológia
Forray R. Katalin – Hegedűs T. András: Cigányok, iskola, oktatáspolitika, Oktatáskutató Intézet - Új Mandátum, Budapest, 2003.
Halász Gábor – Lannert Judit szerk: Jelentés a közoktatásról, Bp. Országos Közoktatási Intézet, 2003
Kozma Tamás: A nevelésszopciológia alapjai, Tankönyvkiadó Bp., 1977.