Velesz – állatok

Szimargl – növények, stb.

A keleti szlávok nem egyedüli lakói voltak a Kelet-Európai síkságnak, több olyan népcsoportról, törzsszövetségről is van tudomásunk, melyek élő kapcsolatot ápoltak a keleti-szláv törzsekkel. A keleti-szlávoktól északra finnugor törzsek merják, muromák, zürjének, stb. éltek, illetve a későbbiekben még nagy jelentőséggel bíró varégok⁴. Keletre a szlávoktól kazárok, besenyők, délre a Bizánci Birodalom, illetve a honfoglaló magyarok is érintették a szláv területeket.

A Rusz megalakulása. Az első fejedlemektől a Rusz virágzásáig

Mint arra már utaltunk a korabeli Bizánci és germán történetírók említést tesznek bizonyos államalakulatokról a a keleti szláv területeken. Annyi valószínűsíthető, hogy az 5-6 sz.-ban megalakult Kijev központja lehetett valamilyen laza államnak, amely a drevlján, polján, sziverján törzsek szövetségéhez köthető. A PVL-ben pedig azt olvashatjuk, hogy 882-ben Oleg elűzi Kijevből a polján fejedelmeket, és az északi területeket összekapcsolja a Kijev környéki földekkel. Több elmélet is foglalkozik azzal, hogy milyen folyamatok vezettek a Kijevi központú állam kialakulásához. A következőkben ezt kívánjuk tárgyalni:

- normanista – a 18. sz. 2. felében született elmélet, melynek alapja, hogy a kijevi államiság varég irányítással jött létre. Eszerint az északi kereskedő népcsoport uralni kívánta a varég-görög kereskedelmi útvonalat, ezért fogták össze a keleti-szlávok által lakott területeket, melyek városait korábban lerakodóhelynek használták.

- a normanista elméletre mintegy válaszul született meg az ún. antinormanista elmélet, amely szerint az államiság már létezett a keleti szláv területeken, a varégok pedig megdöntve a polján fejedelmek hatalmát, átvették az irányítást a szláv törzsek felett.

Az igazság valahol a kettő között lehet, föltételezhetően létezett már valamiféle laza keleti szláv államrendszer, azonban azonban a Rusz születése és igazi középkori nagy állammá válása elképzelhetetlen a varégok befolyása nélkül.

Oleg régenssége

A Kijev környéki és a Novgorodi által már korábban uralt területek egyesítésével, a Baltikumtól Konstantinápolyig húzódó kereskedelmi útvonal nagy része a varégok kezébe került, azonban az az államiság, amely ezt ellenőrizni volt hivatott közel sem volt egységes. A keleti szláv törzsek csak egy része volt még a kijevi központ fennhatósága alatt, az új álla határai sem voltak még biztosítva, nem is beszélve arról, hogy a térségben a legnagyobb befolyással változatlanul Bizánc bírt. Oleg 880 és 912 között tartó régenssége alatt tehát a születőben lévő állam kezdeti megerősítése volt a legfontosabb feladat. Fellépett a szláv törzseket adóztató szomszédos népek – Bizánc, volgai bolgárok, kazárok – illetve a még be nem hódolt törzseket igyekezett központi fennhatóság alá vonni. Meghódította pl. a radimicseket, ulicsokat, fehérhorvátokat. Jelentős sikerként beszélhetünk a 907-ben Bizánc ellen indított hadjáratnak eredményéről a 911-ben kötött kereskedelmi szerződésről. Ebben szabad kereskedelmi jogot kaptak Bizánctól, illetve a szerződés megszületése arról is tanúskodik, hogy a Russzal már számolni kellett a térségben politikai és gazdasági szempontból