28. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A tűzifa mennyisége nem változott az évek során. A rönk és fűrészárú mennyisége pedig csökkent.

4.9. Rahói járás

A járás 16%-a négy nagyobb egységre bontott természetvédelmi terület, amelyeket a Kárpáti Bioszféra Természetvédelmi Terület foglal egységbe. A védetté nyilvánítás oka, hogy óriási kiterjedésben találhatók itt érintetlen erdők, őserdők, és természetesen a hozzátartozó állatvilág védelme sem elhanyagolható. A legnagyobb ezek közül a 10568 ha kiterjedésű Kevele Természetvédelmi Terület. A Fekete-Tisza által kettészelt védett terület a Szvidovec vonulatának keleti felét, a Kevele-patak vízgyűjtőjét és a Csomohora-gerinc nyugati, délnyugati részét foglalja magába. A terület 22%-a őserdő, melynek több mint fele bükkerdő, kisebb része pedig tűlevelű társulásokból áll. Ezekben az erdőkben nagyon sok olyan védett állat él, melyek élőhelye máshol már megszűnt, vagy megszűnőben van. Nagyságrendileg a 8290 ha területű Máramarosi Természetvédelmi Terület a járás déli részén, a román határ mentén található. Ezen belül helyezkedik el az Északkeleti-Kárpátokban legelsőként 1912-ben alapított védett területet. Mintegy 29%-ot tesz ki az őserdő aránya, amelynek 66%-a tűlevelű. A 6477 ha-os Csomohorai védett területen 33%-ot teszi ki az őserdők aránya, melynek 92%-a tűlevelű erdő. A Kuzij-Szvidovec Természetvédelmi Terület kiterjedése 4533 ha, két egymástól 25 km-re lévő részre osztva. A déli egység a Kuzijpatak vízgyűjtőjén, az északi a Kaszó folyó felső folyásánál található. Az előbbi területe a Máramarosi-masszívum idős mészkőkibukkanásaira esik, ezért nemcsak az itteni ős bükköst védik, hanem a különleges, foltokban megjelenő, karbonátos összletekhez köthető társulásokat is. Az őserdő aránya 52%, melynek 97%-a bükkerdő (Brendli – Dovhanics, 2003).

Rahón található a Kárpátaljai egyik legnagyobb erdőkombinátja. A Rahói járásban legnagyobb a fakitermelés. Itt találhatóak a legnagyobb fa feldolgozó gyárak is.

29. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

Az erdészeti áruk mennyisége évről évre csökkent. 2000-ben volt a legkevesebb mértékű gyártás.

30. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

A rönkök gyártása a Rahói járásban 2003-tól csökkent, és 2008-ban legkevesebbet gyártottak. Egyértelmű növekedő tendenciát mutat a fűrészárú gyártásához kitermelt fa mennyisége. A kitermelt fa mennyiségének csúcspontja 2007-ben érte el.2003-tól csökkenni kezdett a tűzifa kitermelése 2010-ig.

4.10. Szolyvai járás

A járás erdőborítottsága 64%-os, a domináns fafajta a bükk (Bodnár, 1987). A térség fő ipari központja is Szolyva. A járásközpont termelésében a faipar játssza a vezető szerepet (Baranyi, B et al2009).

31. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Minden évben változott az erdészet mennyisége, de észre vehető, hogy nőtt a fa kitermelése.