Bevezetés 5
1. Kárpátalja általános jellemzése 6
1.2. Domborzat 6
2. Fakivágás és erdőfelújítás 9
3. Erdőtüzek Kárpátalján 11
4. Faipar Kárpátalján 13
4.3. Ilosvai járás 18
Összegzés 31
Резюме 32
Felhasznált irodalom 33
Ábrák jegyzéke 35
Táblázatok jegyzéke 37
Térképek jegyzéke 38
Bevezetés 5
1. Kárpátalja általános jellemzése 6
1.2. Domborzat 6
2. Fakivágás és erdőfelújítás 9
3. Erdőtüzek Kárpátalján 11
4. Faipar Kárpátalján 13
4.3. Ilosvai járás 18
Összegzés 31
Резюме 32
Felhasznált irodalom 33
Ábrák jegyzéke 35
Táblázatok jegyzéke 37
Térképek jegyzéke 38
Bevezetés
Évfolyammunkám témája a „Kárpátalja erdősültségének változása 2000– 2010 között a statisztikai adatok tükrében”. A kutatás során statisztikai évkönyvek, kiadványok elemzésére támaszkodtam.
A célom az volt, hogy megmutasam Kárpátalja erdősültségének változását.
Egykor egész Kárpátalját erdők borították. Mára már az erdőkne3k nagyon kis része az, ami érintetlenül fennmaradt. Ezek a területek Kárpátalja örökségének részei és jelenleg védett területekké nyilvánították őket.
A többi erdőség viszont folyamatos kihasználás alatt áll. A fakitermelés mértéke meghaladja az újulatok számát. Az orvkereskedelemből kifolyólag hatalmas erdőségek tűnnek el egyik napról a másikra. Ez világviszonylatban hatalmas területeket jelent. Kárpátalja erdős részei is szintén ilyen helyzetben vannak. A fakitermelés különböző feldolgozásra hasznosulnak: tüzelőanyag-ipar, építőipar, bútoripar, kézművesség. Ezzel nem is lenne probléma, viszont a kivágott fákat nem pótolják, ha pótolják is csak kis mértékben.
A fakitermelés nem csak az esztétikum elvesztése miatt negatív hatású. A hegyoldalakon lévő fák kivágása miatt a talaj kötöttsége megváltozik, nagyobb esőzésekkor pedig földcsuszamlások, sárrohamok alakulnak ki, melyek az útjukban lévő területeket letarolják.
Az erdők csökkenését az emberi tevékenység mellett az erdőtüzek is csökkentik. Ezek kisebb mértékben hatnak, mint az antropogén behatás.
Munkám tehát ezen behatások vizsgálata és számbeli kimutatása.
1. Kárpátalja általános jellemzése
1.1. Földrajzi fekvés
Kárpátalja Ukrajna nyugati részén helyezkedik el. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 190 km, észak-déli irányban pedig 100 km. Kárpátalja földrajzi fekvésének sajátossága, hogy négy országgal határos: északon Lengyelországgal (33 km hosszú), nyugaton Szlovákiával (98 km), délnyugaton Magyarországgal (135 km), délen Romániával (190 km). Északkelet felől a Kárpátok gerincén túl Ukrajna Lvivi (85 km-es szakaszon) és Ivano- Frankivszki megyéivel (180 km) szomszédos (Zasztavecka, et al. 1996).
1.Térkép: Kárpátalja elhelyezkedése Ukrajnában.
Forrás: www.uk.wikipedia.org
1.2. Domborzat
Az Ukrán-Kárpátok a jelenkori geomorfológiai állapotát neotektonikus mozgások és denudációs folyamatok hatására érte el, amelyek után folyóvölgyek, kiegyenlített felszínek, eróziós és karsztformák jöttek létre. A pleisztocénben a legmagasabb hegyvidéki masszívumokon (Rahói-hegyek, Csornohora, Poloninai-hegygerinc) gleccserek jöttek létre. Itt glaciális maradványformák maradtak fenn: tómélyedések, moréna-sáncok, üledékkúpok stb. A megye területének csaknem 80%-át középmagas (600–1500 m) és alacsony hegyvidéki domborzat foglalja el. Síkvidéki domborzattal a Kárpátaljai-alföld bír. A hegygerincek elhelyezkedési iránya északnyugat–délkeleti (Izsák, 2012).
1.3. Éghajlat
A változatos domborzati viszonyok Kárpátalján a kis területi kiterjedés ellenére változatos éghajlati viszonyokat eredményeznek. A megye síkvidéke a nedves kontinentális éghajlattípushoz tartozik, a Kárpátokra pedig ennek a hegyvidéki változata jellemző. Télen, időnként, a Kárpátok védőhatása ellenére, betörnek ide a sarkvidéki légtömegek, hideg száraz időjárást eredményezve. Nyáron viszont előfordul, hogy a trópusi szárazföldi (szaharai) légtömegek érik el a térséget, forró, száraz időjárást alakítva ki (Baranyi, 2009).