- •Az irodalomban
- •A realizmus filozófiai háttere.
- •A realista regény előzményei.
- •A realista regény témája és jellemábrázoló sajátosságai.
- •A romantika és a realizmus összehasonlítása.
- •A francia realista regény. Stendhal élete és munkássága. A realizmus és a romantika keveredése művészetében.
- •A vörös és fekete c. Karrierregény elemzése
- •Julien Sorel - a fordított Tartuffe
- •Mathilde De la Mole és De Renalné összehasonlító elemzése.
- •11. A színszimbolika a Vörös és fekete c. Regényben.
- •Honoré de Balzac életpályája, munkásságának főbb korszakai. Az Emberi színjáték koncepciója
- •13. A „lent” és „fent” erkölcsének bemutatása a Goriot apó című mű, karrierregényben.
- •Bizonyítsa be, hogy a Goriot apó karrierregény!
- •Bizonyítsa be a Goriot apó regény alapján, hogy a pénz elidegeníti egymástól az embereket, érzelmi tragédiákat okoz!
- •17.Gustave Flaubert realizmusának jelentősége
- •18. Bovaryné a vidéki társadalomkrónikája, a regény társadalmi háttere
- •19. Emma Bovarie és Charles jellemzése
- •20.A mellékalakok jellemzése a Bovariné címü regényben, Homais, Justin apatikussegély...
- •21. Az orosz realista irodalom, a felesleges ember.
- •Vonzódik a csodákhoz, a melankóliához. Megjelenik benne a
- •22. Nyikoláj Vasziljevics Gogol élete
- •23. Az orr elemzése
- •24. A köpönyeg elemzése: a groteszk és az abszúrd a műben.
- •25. A revizor elemzése
- •I. Felvonás I
- •II. Felvonás II
- •III. Felvonás III
- •IV. Felvonás IV
- •V. Felvonás V
- •26. Oroszország kora feletti kétdégbeesés és a nemzeti bűntudat feléledése az oreosz állapotok leleplezése által a Holt lelkekben.
- •30. I.K.Turgenyev élete és munkássága. Apák és fiúk.
- •31. Dosztojevszkij, a polifonikus regény megteremtője.
- •32. A Bűn és bűnhődés c. Regény elemzése. A megtisztító szenvedés és a bűnbánat kérdése a műben.
- •33. Dosztojevszkij világirodalmi jelentősége.
- •34. A szereplők jellemzése.
- •35. L.Ny.Tolsztoj életműve. Irói célja: az ember bemutatása a történelemhez és társadalomhoz való viszonyában.
- •Röviden:
- •36. Háború és béke ismertetése.
- •37. A Háború és béke szereplőinek jellemzése.
- •38. Evangéliumi szereteten és rousseau-izmuson alapuló életfilozófiája. A tolsztojanizmus.
- •Tolsztojánizmus
- •39. A humánum és a merev társadalmi konvenciók ütköztetése az Anna Kareninában.
- •A szabadság és boldogság problémája Toljosz Anna Karenina című regényében
- •Komikus potenciál, tragikus vég
- •További érdekes ötletek
- •40. Karenin és Vronszkij jellemzése.
- •Karenin
- •Vronszkij
- •42. Anna Karenina és Bovaryné összehasonlító jellemzése.
- •43. Anna Karenina és Ibsen Nórájának összehasonlító jellemzése.
- •Csehov – bánat novella elemzése
- •Az eszmény utáni vágyakozás és valóság szétmorzsoló ellentéte, a szürke, aggasztó érthetetlen valóság és meddő elvágyódás Csehov drámáiban. Csehov V.Irodalmi jelentősége
- •Ványa bácsi. Tehetetlenség és lázadás
- •Norvég realizmus. Henrik Ibsen a társadalom támaszai
- •Ibsen Nora elemzése
- •A vadkacsa elemzése. Szereplők
- •Szereplők és szimbólumok a Vadkacsában
- •Szimbólumok a Vadkacsában
- •A csehovi drámaiatlan dráma: a dráma másik megújítási kísérlete a XIX. Század második felében
- •Ibsen világirodalmi jelentősége
- •Naturalizmus. Francia naturalizmus. Zola és köre
- •Guy de Mouppassant szorongásos, mélabús naturalizmusa. Egy asszony élete
- •Novellái, stílusa és jelentősége
- •Klasszikus modernség irodalma
- •Modernség az epikában és költészetben
- •Impresszionizmus
- •Modern dráma kialakulása
- •Változó világ, változó értékrend
- •Szimbolizmus Francia szimbolizmus Baudelaire – a romlás virágai
- •Paul Verlaine
- •Arthur Rimbaud
- •Realizmus
- •Analitikus regény
- •Polifonikus regény
- •Analitikus dráma:
- •17. Szecesszió-
- •18. Pozitivizmus
- •19. Tudományos determinizmus
- •20. Preraffaelisták
- •21. Barbizoni iskola
- •22. Predvizsnyik mozgalom
Mathilde De la Mole és De Renalné összehasonlító elemzése.
11. A színszimbolika a Vörös és fekete c. Regényben.
A vörös visszatérő motívum (keretes szerkezetben tér vissza: a verrières-i templom színe -ahova betér a regény elején és a végén mikor rálő De Rênalnéra-, mely előre jelzi Julien sorsát). A halál, a vér, az erőszak színe. A katonai karrier színe. A fekete a halál színe. Elrejt ez a szín: álca, védelem. Julien ruhájának színe. A lelkiismeretét jelképező szín. A papi pálya színe. A kék pedig a harmadik lehetőség Julien számára, a középút színe. Kék a lovasőrség színe, valamint kék volt a ruhája a márkinál néhány estén. Ilyenkor kilép a szerepéből. Mathild szemszíne.
A színek szerepe A címben szereplő vörös és fekete színt általában a katonai illetve a papi pályának szokás megfeleltetni (a katonai egyenruha illetve a papi reverenda színe miatt). Eszerint a címben jelölt két szín Julien karrierlehetőségeit jelöli. Úgy tűnik azonban, a színeknek sokkal kidolgozottabb szerepe van a regényben. A vörös A vörös szín kétszer fordul elő igen hangsúlyosan, mindkétszer a verrières-i templom színeiként. Az regény eleji és a regény végi templomi jelenet mintegy keretbe foglalja a történetet. A regény elején Julien betér a templomba, mielőtt Rênalékhoz menne. A templom belső falai bíborszínű szövettel voltak bevonva, melyeken átsütött a nap fénye, s vörössé varázsolta az egész belső teret. A jelenet egészen baljóssá válik, mikor Julien a szentelt vizet - épp a bíborszöveteken áttörő fény miatt - vérnek nézi, s egy papírdarabot is talál, mely egy besançoni kivégzésről tudósít. A regény végi nagyjelenet helyszíne szintén a verrières-i templom, melynek magas ablakait bíborfüggönyök fedik. Ekkor lő rá Julien De Rênalnéra. A vörös szín tehát a vérre, az erőszakra enged asszociálni, s keretbe foglalja a regényt. A fekete A fekete szín leggyakrabban mint Julien ruházatának színe kerül elő. Minthogy papnövendék, De Rênalék talpig feketébe öltöztetik a fiatal házitanítót. Julien fekete ruhát visel a szemináriumban és Párizsban, de La Mole márki palotájában is. A fekete színű papnövendéki ruha mögé rejtőzik a kívülállók elől Julien valódi, lázongó, törekvő énje. A kék Julien nem a kompromisszumok embere. Szélsőségesen gondolkodik, s nagyratörő terveiért vállal is minden kockázatot. Holott számos lehetőség adódik a számára, hogy a középső utat válassza: Fouqué üzletet ajánl neki, amelyet "magasabb elhivatottságának" tudatában utasít el, Párizsban megnyílik előtte az út: Fervaquesné révén püspöki helynök lehetne, Korastoff gazdag moszkvai hölgyet kínál neki feleségül, de La Mole márki nemesi előnévvel és hadnagyhuszári ranggal ajándékozza meg. E közbülső út jelzése a kék szín a regényben. Julien kétszer visel kék ruhát: mikor de Rênalné eléri, hogy a királyt köszöntő lovasbandérium tagja lehessen, s mikor Párizsban de La Mole márki kérésére kékbe öltözik - ilyenkor a márki egészen más hangon, közvetlenebbül beszél vele. Mathilde kék szeme és a palotabéli kék kanapé is az "arany középutat" jelzi. A létra Csakúgy, mint a színek, a fent-lent ellentétpár is jelzésszerűen át-és átszövi a regényt. Julien mindig létra segítségével jut fel a meghódítandó előkelő hölgyek hálószobájába. A létra jól kifejező jelképe Julien állandó magasra törési vágyának, s annak, hogy céljának elérése érdekében hajlandó mindent kockára tenni.
