Modern dráma kialakulása

Változó világ, változó értékrend

- egységes világkép felbomlása

- kpontban értékek ütköztetése à dráma érzékenyen reagál

- értékek, erkölcsi normák a klasszikus drámában magától értetődőek, közösség minden tagja azonos módon ítélte meg

 

Társadalmi szerepek

- polgárosodás à sokféle társadalmi szerepkör

- állandóság érzete helyett: gyorsuló változás érzete

- biztonságot adó erkölcsi normák helyett: többféleképpen megítélhető viselkedési formák

- ember: szerepekhez alkalmazkodás à apa, férfi, nő, anya, művész, bankigazgató, orvos

- szerepek ↔ személyiség legbenső tartalmával à belső konfliktus

- egyéniségek, hősök helyett: mindennapi emberek

 

A dráma változása

- drámai cselekmény valószerű világot alkot

- viszonyváltás meghatározása: egyre kevésbé a szereplők közti konfliktus

- konfliktus: szereplők tudatában, lélektani meghatározottságú

- drámai akció szerepe visszaszorul à eseménytelenség (Csehov), múlt eluralkodása (Ibsen)

- gondolati-filozófiai tartalom felerősödik à intellektualizálódás

- lírai és epikus jellemzők

- drámahősök tettei nem hatnak egy nagyobb közösségre

- drámai jellemek elkülönülése megszűnik, egymásba játszható tulajdonságok

- tragédia, komédia jelentőségét veszti à színmű (középfajsúlyos dráma)

- beszéd: köznapi, prózához közelít

- nagy szerep: elhallgatás, hiány, csend, egymás mellett elbeszélő, monológszerű dialógus

- színmű/középfajsúlyú dráma: olyan dráma, amelynek szereplői nem képviselnek abszolút pozitív vagy negatív értékeket, és a végjátékban sem történik tragikus érzékvesztés, esetleg a tragikum a komikummal keveredve jelenik meg.

 

A dráma, mint írott szöveg és mint előadás

- dráma, mint írott szöveg és színjáték, mint előadott dráma különbségének tapasztalata megerősödik

- rendezői felfogás, értelmezési lehetőségek különbözősége

- színpadi megjelenítés: valószerűség látszata

- néző: beleélhette magát a számára lényegében ismerős drámavilágba

- „leskelődő” (fr. voyeur): színpadra kukucskál à adott világszerűségbe belebújás vagy távolságtartás

 

 

Henrik Ibsen (1828-1906)

- Brand (1866), Peer Gynt (1867), Babaszoba (1879), A vadkacsa (1884), Solness építőmester (1892)

- szereplők: polgárok, életproblémáik is polgári létükből fakadnak à család válságának kérdésköre

- Babaszoba (másik ford. Nóra) helyszín: Helmerék polgári nappalija, idő: 3 nap (karácsony)

- analitikus dráma: a drámai szerkesztés sajátos eljárását alkalmazza. Benne a drámai viszonyváltás egészét a szereplők által a cselekmény jelenében fölidézett vagy az egyes szereplők tudomására jutó múltbéli események, előzmények elemző feltárása befolyásolja. A szereplők jelleme, egymással való kapcsolataik rendszere a szereplők közti párbeszédes (dialógusok) nyomán fokozatosan tárul fel. Tehát a drámai cselekmény jelen idejét a múlt, illetve annak értelmezései határozzák meg.

 

Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)

- elbeszélései: A csinovnyik halála (1883), A 6-os számú korterem (1892), A kutyás hölgy (1899)

- drámái: Sirály (1896), Ványa bácsi (1897), Három nővér (1900-1901), Cseresznyéskert (1903-1904)

- hiányzik: érdekes történet, cselekményesség, drámai hős

- szereplők tartalmas életre vágynak, de képtelenek az önmegvalósításra

64