37. A Háború és béke szereplőinek jellemzése.

S ugyanilyen szemléletes a hősök bemutatása is. Gondoljunk Pierre első megjelenésére Anna Scherer szalonjában. A külső és a belső csodálatos összhangban áll, s minden aláhúzza azt a benyomást, hogy ez a faragatlan, becsületes ember idegenül érzi magát az ügyeskedő politikusok, udvari intrikusok világában; egyszeriben ítéletet mondott az író Pierre-ről, de a pétervári arisztokráciáról is.

De ugyanilyen szemléletes a csupa impulzus Natasa vagy az örök önfeláldozásra termett Szonya bemutatása. Velük éles ellentétben áll a szoborszerűen szép Héléne alakja:

„Nem nézett senkire, de mindenkire mosolygott, és kedvesen megadta a jogot mindenkinek, hogy gyönyörködjék termetének, telt vallanak, és az akkori divat szerint nagyon is födetlen keblének, hátának szépségében. Szinte a bál ragyogását sugározta szét. Héléne olyan szép volt, hogy a kacérságnak még az árnyékát se lehetett észrevenni rajta, sőt szinte röstelkedett kétségbevonhatatlan és túl erősen, lenyűgözően ható szépsége miatt.” (I. 20.)

Az író maga is gyönyörködni látszik ebben az önmaga teremtette csodálatos testben, de aztán egyszerre csak tudatára ébred, hogy a szoborszerű szépség szellemi korlátoltságot, erkölcsi gátlástalanságot takar.

Az egyszerű, természetes, szívéhez közel álló hősökhöz a festő ecsetjének lágyságával közeledik, Bezuhov, Natasa vagy Szonya rajza lágy tónusú, míg az üres Héléne inkább keményen faragott szoborra emlékeztet. Nem bemutatja hőseit, hanem az életre hívott alakok szívébe igyekszik nézni, cselekedted őket, s mintegy környezetük véleményét fogadtatja el az olvasóval. írói nagysága éppen abban rejlik, hogy az olvasó ily módon mesteri képet kap a regény valamennyi szereplőjéről, s az író kényszerít bennünket arra, hogy sorsuk iránt intenzíven érdeklődjünk, részt kérjünk bánataikban, örömeikben, kudarcaikban, sikereikben.

Ezért felejthetetlen, egyedülálló élményt nyújtó remekmű a Háború és béke. A megjelenése óta eltelt száz év alatt igen sok vélemény látott napvilágot, de az olvasónak ma csakúgy, mint száz évvel ezelőtt magának kell megismerkednie a tolsztoji művel, hogy nagyságáról fogalmat tudjon alkotni.

Mihail Illarionovics Kutuzov herceg – az orosz sereg idős fővezére

törzstisztek a főhadiszálláson és egyéb névvel szereplő tisztek:

Zserkov

Tusin kapitány

Bagration herceg

Dohturov

Tolsztoj gróf

Barclay de Tolly

Rajevszkij

Napóleon császár – az ellenfél, a francia támadó seregek hadvezére

Sándor cár

Ferenc császár

Pjotr Kirillovics Bezuhov gróf (Pierre)

Kuragin család:

Anatolij Vasziljevics Kuragin herceg (Anatole)

Hippolit Vasziljevics Kuragin herceg (Hyppolite) – Anatole testvére

Jelena Vasziljevna Kuragina (Hélene) – Anatole testvére

Vaszilij Kuragin herceg (Basil) – az apa, a családfő

Kuragina hercegné – az anya

Bolkonszkij család:

Andrej Nyikolajevics Bolkonszkij herceg (André)

Liza – Andrej felesége

Nyikolaj Andrejics Bolkonszkij herceg – Andrej és Liza gyermeke

Marja Nyikolajevna Bolkonszkaja hercegnő (Marie) – Andrej testvére

Nyikolaj Andrejevics Bolkonszkij herceg – Andrej apja, a családfő

m-lle Bourienne – francia társalkodónő az öreg herceg udvarában

Rosztov család

Nyikolaj Iljics Rosztov gróf

Natalja Iljinyicsna Rosztova grófnő (Natasa, Nathalie) – Nyikolaj húga

Pjotr Iljics Rosztov gróf (Petya) – Nyikolaj öccse

Vera Iljinyicsna Rosztova – Nyikolaj nővére

Natalja Rosztova grófné – Nyikolaj anyja

Ilja Andrejics Rosztov – Nyikolaj apja, a családfő

Szonya Rosztova (Sophie) – Nyikolaj unokahúga

Anna Mihajlovna Drubeckaja

Borisz Drubeckoj – Anna Mihajlovna fia