- •Az irodalomban
- •A realizmus filozófiai háttere.
- •A realista regény előzményei.
- •A realista regény témája és jellemábrázoló sajátosságai.
- •A romantika és a realizmus összehasonlítása.
- •A francia realista regény. Stendhal élete és munkássága. A realizmus és a romantika keveredése művészetében.
- •A vörös és fekete c. Karrierregény elemzése
- •Julien Sorel - a fordított Tartuffe
- •Mathilde De la Mole és De Renalné összehasonlító elemzése.
- •11. A színszimbolika a Vörös és fekete c. Regényben.
- •Honoré de Balzac életpályája, munkásságának főbb korszakai. Az Emberi színjáték koncepciója
- •13. A „lent” és „fent” erkölcsének bemutatása a Goriot apó című mű, karrierregényben.
- •Bizonyítsa be, hogy a Goriot apó karrierregény!
- •Bizonyítsa be a Goriot apó regény alapján, hogy a pénz elidegeníti egymástól az embereket, érzelmi tragédiákat okoz!
- •17.Gustave Flaubert realizmusának jelentősége
- •18. Bovaryné a vidéki társadalomkrónikája, a regény társadalmi háttere
- •19. Emma Bovarie és Charles jellemzése
- •20.A mellékalakok jellemzése a Bovariné címü regényben, Homais, Justin apatikussegély...
- •21. Az orosz realista irodalom, a felesleges ember.
- •Vonzódik a csodákhoz, a melankóliához. Megjelenik benne a
- •22. Nyikoláj Vasziljevics Gogol élete
- •23. Az orr elemzése
- •24. A köpönyeg elemzése: a groteszk és az abszúrd a műben.
- •25. A revizor elemzése
- •I. Felvonás I
- •II. Felvonás II
- •III. Felvonás III
- •IV. Felvonás IV
- •V. Felvonás V
- •26. Oroszország kora feletti kétdégbeesés és a nemzeti bűntudat feléledése az oreosz állapotok leleplezése által a Holt lelkekben.
- •30. I.K.Turgenyev élete és munkássága. Apák és fiúk.
- •31. Dosztojevszkij, a polifonikus regény megteremtője.
- •32. A Bűn és bűnhődés c. Regény elemzése. A megtisztító szenvedés és a bűnbánat kérdése a műben.
- •33. Dosztojevszkij világirodalmi jelentősége.
- •34. A szereplők jellemzése.
- •35. L.Ny.Tolsztoj életműve. Irói célja: az ember bemutatása a történelemhez és társadalomhoz való viszonyában.
- •Röviden:
- •36. Háború és béke ismertetése.
- •37. A Háború és béke szereplőinek jellemzése.
- •38. Evangéliumi szereteten és rousseau-izmuson alapuló életfilozófiája. A tolsztojanizmus.
- •Tolsztojánizmus
- •39. A humánum és a merev társadalmi konvenciók ütköztetése az Anna Kareninában.
- •A szabadság és boldogság problémája Toljosz Anna Karenina című regényében
- •Komikus potenciál, tragikus vég
- •További érdekes ötletek
- •40. Karenin és Vronszkij jellemzése.
- •Karenin
- •Vronszkij
- •42. Anna Karenina és Bovaryné összehasonlító jellemzése.
- •43. Anna Karenina és Ibsen Nórájának összehasonlító jellemzése.
- •Csehov – bánat novella elemzése
- •Az eszmény utáni vágyakozás és valóság szétmorzsoló ellentéte, a szürke, aggasztó érthetetlen valóság és meddő elvágyódás Csehov drámáiban. Csehov V.Irodalmi jelentősége
- •Ványa bácsi. Tehetetlenség és lázadás
- •Norvég realizmus. Henrik Ibsen a társadalom támaszai
- •Ibsen Nora elemzése
- •A vadkacsa elemzése. Szereplők
- •Szereplők és szimbólumok a Vadkacsában
- •Szimbólumok a Vadkacsában
- •A csehovi drámaiatlan dráma: a dráma másik megújítási kísérlete a XIX. Század második felében
- •Ibsen világirodalmi jelentősége
- •Naturalizmus. Francia naturalizmus. Zola és köre
- •Guy de Mouppassant szorongásos, mélabús naturalizmusa. Egy asszony élete
- •Novellái, stílusa és jelentősége
- •Klasszikus modernség irodalma
- •Modernség az epikában és költészetben
- •Impresszionizmus
- •Modern dráma kialakulása
- •Változó világ, változó értékrend
- •Szimbolizmus Francia szimbolizmus Baudelaire – a romlás virágai
- •Paul Verlaine
- •Arthur Rimbaud
- •Realizmus
- •Analitikus regény
- •Polifonikus regény
- •Analitikus dráma:
- •17. Szecesszió-
- •18. Pozitivizmus
- •19. Tudományos determinizmus
- •20. Preraffaelisták
- •21. Barbizoni iskola
- •22. Predvizsnyik mozgalom
25. A revizor elemzése
A revizor című komédiáját, melynek ötlete állítólag Puskintól származott, 1936 áprilisában mutatták be Pétervárott. A cenzúra ellenében maga a cár engedélyezte. Ezt az első változatot a szerző később alaposan átdolgozta. Ez volt az első orosz színmű, amely a budapesti Nemzeti Színház színpadára került (1874), Szentkirályi Albert fordításában.
I. Felvonás I
A polgármester rendkívül kellemetlen hírt közöl a városka néhány vezetőjével, akiket a házába hívatott. Pétervárról revizor érkezik hozzájuk, méghozzá inkognitóban. Mindenkit figyelmeztet, hogy mire kellene ügyelnie. Beszélgetésükből nagyjából kibontakoznak a helység közállapotai. Például a később érkező postamesterről kiderül, hogy rendszeresen elolvassa a leveleket, tőle ugyanis az iránt érdeklődik a polgármester, nem talált-e gyanús küldeményt. Ekkor betoppan Dobcsinszkij és Bobcsinszkij azzal a hírrel, hogy a fogadóban egy jóvágású fiatalember szállt meg, valami hivatalnok. Rögtön ráterelődik a gyanú, hogy ő a titokban utazó revizor. A polgármester azonnal elindul, hogy méltóképpen fogadja az előkelő idegent, s közben gyorsan intézkedik is, hogy a város lehetőleg előnyös képet mutasson. Végül a polgármester felesége és lánya is beszalad, őket is roppant izgatják az események.
II. Felvonás II
A fogadói szobában Oszip, Hlesztakov szolgája sopánkodik az éhezés miatt, amit gazdája mellett kell elszenvednie, aki minden pénzét elvesztette kártyán. Hamarosan megérkezik a fiatalember is, ő is szörnyen éhes. Hívatja a fogadóst, aki helyett azonban annak szolgája érkezik. Hlesztakov ebédet követel, de nagyon soványka kosztot kap, minthogy nem tud fizetni. Ekkor érkezik meg a polgármester, akitől Hlesztakov legalább annyira megretten, amennyire az fél tőle. A polgármester azonban annyira alázatos, olyan buzgón kezd mentegetőzni, hogy Hlesztakov, noha semmit sem ért, hamarosan igen magabiztosan, sőt fölényesen kezd viselkedni. A polgármester meghívja, lakjék nála, s útközben tekintsék meg a város néhány közintézményét, amin az ifjú kissé meglepődik.
III. Felvonás III
A polgármester felesége és lánya ugyanabban a szobában, ahol az első felvonás játszódott, izgatottan várják, mi fog történni, amikor megérkezik Dobcsinszkij a polgármester levelével, amelyben bejelenti a vendéget. A hölgyek azonnal hozzálátnak a vendégfogadás előkészületeihez, nem utolsósorban az öltözködéshez. Nemsokára megjelenik Oszip a bőröndökkel, természetesen még mindig nagyon éhes, de csak akkor kap majd enni, amikor a gazdája. Azután megérkezik a polgármester is Hlesztakovval, és kiderül, hogy a kórházban pompásan megreggeliztek, no meg az is, hogy ott „a betegek úgy gyógyulnak, mint a legyek”.
A hamarosan megjelenő hölgyek előtt Hlesztakov szidja a vidéket, dicsekszik a pétervári társasági élettel, és jeles írónak adja ki magát. Azt állítja, ő írta a Figaro házasságá-t, az Ördög Róbert-et, a Normá-t, egyáltalán bármit, ami szóba kerül. Levest Párizsból hozat hajón, a levelekben őexcellenciájának szólítják, s a keze messzire elér. A polgármester reszket a félelemtől. Miután Hlesztakov lepihen, a polgármester és felesége kivallatja Oszipot, hogy valóban olyan nagy úr-e a gazdája, s az a további jótartás reményében természetesen szorgalmasan hazudik. A polgármester intézkedik, hogy senki idegent, főképp kereskedőket be ne engedjenek a házba.
