25. A revizor elemzése

A revizor című komédiáját, melynek ötlete állítólag Puskintól származott, 1936 áprilisában mutatták be Pétervárott. A cenzúra ellenében maga a cár engedélyezte. Ezt az első változatot a szerző később alaposan átdolgozta. Ez volt az első orosz színmű, amely a budapesti Nemzeti Színház színpadára került (1874), Szentkirályi Albert fordításában.

I. Felvonás I

A polgármester rendkívül kellemetlen hírt közöl a városka néhány vezetőjével, akiket a házába hívatott. Pétervárról revizor érkezik hozzájuk, méghozzá inkognitóban. Mindenkit figyelmeztet, hogy mire kellene ügyelnie. Beszélgetésükből nagyjából kibontakoznak a helység közállapotai. Például a később érkező postamesterről kiderül, hogy rendszeresen elolvassa a leveleket, tőle ugyanis az iránt érdeklődik a polgármester, nem talált-e gyanús küldeményt. Ekkor betoppan Dobcsinszkij és Bobcsinszkij azzal a hírrel, hogy a fogadóban egy jóvágású fiatalember szállt meg, valami hivatalnok. Rögtön ráterelődik a gyanú, hogy ő a titokban utazó revizor. A polgármester azonnal elindul, hogy méltóképpen fogadja az előkelő idegent, s közben gyorsan intézkedik is, hogy a város lehetőleg előnyös képet mutasson. Végül a polgármester felesége és lánya is beszalad, őket is roppant izgatják az események.

II. Felvonás II

A fogadói szobában Oszip, Hlesztakov szolgája sopánkodik az éhezés miatt, amit gazdája mellett kell elszenvednie, aki minden pénzét elvesztette kártyán. Hamarosan megérkezik a fiatalember is, ő is szörnyen éhes. Hívatja a fogadóst, aki helyett azonban annak szolgája érkezik. Hlesztakov ebédet követel, de nagyon soványka kosztot kap, minthogy nem tud fizetni. Ekkor érkezik meg a polgármester, akitől Hlesztakov legalább annyira megretten, amennyire az fél tőle. A polgármester azonban annyira alázatos, olyan buzgón kezd mentegetőzni, hogy Hlesztakov, noha semmit sem ért, hamarosan igen magabiztosan, sőt fölényesen kezd viselkedni. A polgármester meghívja, lakjék nála, s útközben tekintsék meg a város néhány közintézményét, amin az ifjú kissé meglepődik.

III. Felvonás III

A polgármester felesége és lánya ugyanabban a szobában, ahol az első felvonás játszódott, izgatottan várják, mi fog történni, amikor megérkezik Dobcsinszkij a polgármester levelével, amelyben bejelenti a vendéget. A hölgyek azonnal hozzálátnak a vendégfogadás előkészületeihez, nem utolsósorban az öltözködéshez. Nemsokára megjelenik Oszip a bőröndökkel, természetesen még mindig nagyon éhes, de csak akkor kap majd enni, amikor a gazdája. Azután megérkezik a polgármester is Hlesztakovval, és kiderül, hogy a kórházban pompásan megreggeliztek, no meg az is, hogy ott „a betegek úgy gyógyulnak, mint a legyek”.

A hamarosan megjelenő hölgyek előtt Hlesztakov szidja a vidéket, dicsekszik a pétervári társasági élettel, és jeles írónak adja ki magát. Azt állítja, ő írta a Figaro házasságá-t, az Ördög Róbert-et, a Normá-t, egyáltalán bármit, ami szóba kerül. Levest Párizsból hozat hajón, a levelekben őexcellenciájának szólítják, s a keze messzire elér. A polgármester reszket a félelemtől. Miután Hlesztakov lepihen, a polgármester és felesége kivallatja Oszipot, hogy valóban olyan nagy úr-e a gazdája, s az a további jótartás reményében természetesen szorgalmasan hazudik. A polgármester intézkedik, hogy senki idegent, főképp kereskedőket be ne engedjenek a házba.