Джерела і література до розділу іv

«УГОРЩИНА ЗА УМОВ ВІДНОВЛЕННЯ СУВЕРЕНІТЕТУ

(1867 – 1918 РР.)»

Джерела

Австро-Венгрия. Военно-статистическое описание. – Ч.3. – СПб., 1914.

Бисмарк О. фон. Воспоминания, мемуары. В 2 тт. – Минск-Москва, 2001. (є й інші видання).

Будилович А.С. Современный мадьяризм в перспективе угро-славянской истории и жизни. – СПб., 1902.

Венгеро-хорватское соглашение 1868 г. – СПб., 1910.

Венгерская живопись ХІХ века. – Будапешт, 1971.

Венгерская живопись ХХ века. – Будапешт, 1971.

Витте Е. Путевые впечатления с историческими очерками. Словачина и Угроруссы. – Почаев, 1909.

Витте Е. Австро-Венгрия и ее славянские народы. – Шамродино, 1912.

Воллан де Г.А. Мадьяры и национальная борьба в Венгрии. – СПб., 1877.

Дневник Министерства Иностранных дел России за 1915-1916 гг. Сообщение о переговорах между англ. послом Бьюкененом и Сазоновым по вопросу о возможности заключения сепаратного мира с Венгрией // Красный архив. – 1928. – №6; 1929. – №1.

До історії національних меншин Австро-Угорщини (ХІХ – початок ХХ ст.). Упорядкування та переклад текстів Й.Кобаля. – Ужгород, 2001.

Избранные произведения передовых венгерских мыслителей. Вторая половина ХІХ – начало ХХ века. – М., 1984.

«Красная книга». Австро-венгерская дипломатическая переписка, относящаяся к войне 1914 г. – Петроград, 1915.

Міксат Кальман. Твори різних років видання українською й російською мовами.

Мориц Ж. Избранное. – М., 1958.

Реклю Є. Австро-Венгрия. – М., б.г.

Чернин О. В дни войны. – Петроград, 1923.

A Balkáni háborúk és a nagyhatalmak. – Budapest, 1999.

A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. – Budapest, 1905.

A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I-IV köt. – Budapest, 1951-1969.

A Parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában (1848-1924). II kötétben. – Budapest, 1965.

Alpári Gy. Válogatott irásai. – Budapest, 1960.

Andrássy Gy. Beszédei. – Budapest, 1893.

Andrássy Gy. Az 1867-i kiegyesről. – Budapest, 1896.

Andrássy Gy. A világháború előzményei. II kötétben. – Budapest, 1922-1924.

Andrássy Gy. Diplomácia és világháború. – Budapest, 1928.

Apponyi A. Emlékirataim. I-II köt. – Budapest, 1922-1934.

Deák Ferenc beszédei. I-VIII köt. – Budapest, 1882-1898.

Földmunkás és szegényparasztmozgalmak Magyarországon (1848-1948). I kötét. – Budapest, 1962.

Hentaller L., Szatmári M. Kossuth Ferenc harminc parlamenti beszéde. – Budapest, 1906.

Hivatalos Statisztikai Közlemények. – Budapest, 1867-1878.

Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. Összegyüjtötte Kemény G.G. I-IV köt. – Budapest, 1952-1965.

Jászi O. A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője. – Budapest, 1911.

Jászi O. A nemzeti államok kialakulása és nemzetiségi kérdés. – Budapest, 1912.

Jászi O. A monarchia jövője. – Budapest, 1918.

Jászi O. Magyar kálvária, magyar feltámadás. – [Wien], 1921.

Károlyi M. Az új Magyarországért. Válogatott irások és beszédek. 1908-1919. – Budapest, 1968.

Kemény G.G. A magyar nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében. 1790-1918. – Budapest, 1949.

Kenéz B. Nép és föld. A gazdasági élet statisztikája. – Budapest, 1917.

Király I. Mikszáth Kálmán. – Budapest, 1952.

Kiss Gy. A Budapesti várospolitika 1873-1944. – Budapest, 1958.

Kiss S. M. Magyarország történetének képeskönyve 1849-1945. – Budapest, 1969.

Kristóffy J. Magyarország kálváriája. Az összeomlás útja. Politikai emlékek 1890-1926. – Budapest, 1928.

Láng L. Magyarország gazdasági statisztikája. – Budapest, 1887.

Madarász J. Emlékirataim 1831-1881. – Budapest, 1883.

Madzsar József válogatott irásai. – Budapest, 1967.

Magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I-IV kötét. – Budapest, 1951-1966.

Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünröl. – Budapest, 1971.

Magyar Statisztikai Évkönyv. 1-30 köt. – Budapest, 1902-1948.

Magyar statisztikai közlemények. – Budapest, 1893-1895.

Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. – Budapest, 1905-1943.

Magyarország társadalma és gazdasága, 1867-1967. – Budapest, 1967.

Mérei Gy. Magyar polgári pártok programjai (1867-1918). – Budapest, 1971.

Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon az 1905. évben. – Budapest, 1956.

Mocsáry L. Válogatott irásai. – Budapest, 1958.

Munkácsy M. Emlékeim. – Budapest, 1950.

Petrovácz I. Egy pártszervező naplójából. – Budapest, 1963.

Schmidt E. Statistik des Österreichischen Kaiserstaates. – Wien, 1860.

Szabó E. Válogatott irásai. – Budapest, 1958.

Szárazberky Nagy J. Emlékjegyezetei (1800-1878). – Budapest, 1931.

Tisza István. Tanulmányok és értékézesek. I-IV-köt. – Budapest, 1923-1927.

Tisza István. Képviselőházi beszédei. – Budapest, 1937.

Tisza István. Összes Munkái. I-II köt. – Budapest, 1930-1933.

Tolnai G. Tanulmányok. – Budapest, 1970.

Török I. Kedves lovakról, furcsa emberekről. – Budapest, 1980.

Ungarisches Statistisches Jahrbuch. Neue folge. – Budapest, 1907-1943.

Varga J. A magyar kartellek. – Budapest, 1912.

Література

Австро-Венгрия: интеграционные процессы и национальная специфика / Отв. ред. О.В.Хаванова. – М., 1997.

Айрапетов А.Г. Вступая в индустриальный мир: венгерские рабочие на рубеже ХІХ-ХХ вв. – Тамбов, 1997.

Андрусяк И.П. Рабочее движение в Венгрии в годы первой мировой войны (1914-1918). Автореферат… к.и.н. – Ужгород, 1973.

Балканы в конце ХІХ – начале ХХ вв. – М., 1991.

Берeзин Л.В. Хорватия, Словакия, Далмация и Военная граница. В. 2 тт. – СПб., 1879.

Васильевский Л.М. Австро-Венгрия. Политический строй и национальные вопросы. – СПб., 1906.

Венгерско-русские литературные связи. – М., 1964.

Виноградов В.Н. Румыния в годы первой мировой войны. – М., 1969.

Виноградов К.Б. Боснийский кризис 1908-1909 гг. – Л., 1964.

Галкин И.С. Австро-Венгрия. – М., 1940.

Госиоровский М. История словацкого рабочего движения. 1848-1918. – М., 1958.

Демков Я.А. Австро-Венгрия в 1867-1914 гг. – М., 1952.

Думнич Ю.В. Численность и размещение венгерского и немецкого населения в Закарпатье в середине ХІХ – начале ХХ вв. // Численность и классовый состав населения России и СССР (XVI-XX вв.) – Таллин, 1972.

Из прошлого венгерской социал-демократии. – Пг., 1919.

Исламов Т.М. Политическая борьба в Венгрии в начале ХХ века. – М., 1959.

Исламов Т.М. Политическая борьба в Венгрии накануне первой мировой войны. 1906-1914. – М., 1972.

История венгерского революционного рабочего движения. Т.І-ІІ. Пер. с венг. – М., 1970.?????

История Второго Интернационала. В ІІ тт. – М., 1965-1966.

История Румынии. 1848-1918. – М., 1971.

Киримова М.И. Сербы Венгрии // Этнические меньшинства в современной Европе. – М., 1997.

Киселева Н.П. Парламентская оппозиция в Венгрии накануне буржуазно-демократической революции 1916-1918. Автореферат… к.и.н. – М., 1974.

Коломиец И.Г. Очерки по истории Закарпатья. В ІІ тт. – Томск,1958-1959.

Котляровский С.А. Австро-Венгрия в годы первой мировой войны. – М., 1922.

Крюков Н.А. Сельско-хозяйственные очерки Венгрии. – Пг., 1915.

Крюков И.В. Австро-Венгрия и славянский мир в советской/российской историографической традиции (1917-2000 гг.) // Харківський історіографічний збірник. – Вип.8. – Харків, 2006.

Кустодиев К.Л. Конгресс католиков Венгрии и угорские русские. – М., 1872.

Мандрик И.А. Вопросы новой истории Венгрии в советской историографии // Acta hungarica. – 1990. – I évfolyam. – Ungvár, 1992.

Мандрик И.А. Економічні зв’язки та гуманітарна взаємодопомога між населенням Закарпаття і Угорщини в другій половині ХІХ ст. // Acta hungarica. – 1991. – II évfolyam. – Ungvár, 1992.

Мандрик І.О. Проблеми відновлення державності Угорщини на першому етапі дуалізму (1867-1890 роки). – Ужгород, 1997.

Нации и национальный вопрос в странах Центральной и Юго-Восточной Европы во второй половине ХІХ – начале ХХ вв. / Отв. ред. Т.М.Исламов. – М., 1991.

Немеш Д. Великая Октябрьская социалистическая революция и развитие революционных сил в Венгрии в 1917-1918 гг. – М., 1957.

Ненашева З.С. Словацкий вопрос в контексте национальных движений Венгрии в конце ХІХ – начале ХХ вв. (По материалам российских дипломатических кругов) // Славянский вопрос: вехи истории. – М., 1997.

Нотович Ф.И. Дипломатическая борьба в годы первой мировой войны. – Т.І. – М.-Л., 1946.

Овнанян С.В. Подъем рабочего движения в Австрии. – М., 1957.

Освободительное движение народов Австрийской империи. Период утверждения капитализма. Отв. ред. В.И.Фрейдзон. – М., 1981.

Перени Й. Партии и политическая борьба среди сербов в Венгрии (1867-1900) / Studia Historica, 37. – Budapest, 1960.

Петерсон А. Венгрия и ее жители. – СПб., 1873.

Писарев Ю.А. Освободительное движение югославянских народов Австро-Венгрии. 1905-1914. – М., 1962.

Писарев Ю.А. Сербия и Черногория в первой мировой войне. – М., 1968.

Писарев Ю.А. Образование югославянского государства. – М., 1975.

Покос Л.В. Славянские народы Австро-Венгрии. – К., 1915.

Ратнер Н.Д. Возникновение хорвато-венгерского соглашения 1868 года // Вопросы истории. – 1948. – №6.

Ратнер Н.Д. Очерки по истории пангерманизма в Австрии в конце ХІХ века. – М., 1970.

Романенко С.А. «Новый курс»: реформа государства Габсбургов или шаг к «национальной революции южного славянства» // Революции и реформы на Балканах. – М., 1994.

Россиянов О.К. Творчество Эндре Ади (Трагедия и романтика). – М., 1967.

Рубинштейн Е.И. Крах Австро-Венгерской монархии. – М., 1963.

Руденский Н.Е. Этнодемографический очерк венгерской эмиграции (конец ХІХ – начало ХХ вв.) // Этнокультурные процессы: метод исторического асинхронного изучения. – М., 1982.

Силин Н.Д. Австро-венгерский банк. – М., 1913.

Сказкин С.Д. Конец австро-русско-германского союза. – М., 1958.

Тейлор А.Дж.П. Габсбурзька монархія. 1809-1918. Пер. з англ. – Львів, 2002.

Трайнин И.П. Национальные противоречия в Австро-Венгрии и ее распад. – М.-Л., 1947.

Туполев Б.М. Экспансия германского империализма в Юго-Восточной Европе в конце ХІХ – начале ХХ в. – М., 1970.

Фазекаш Э. Сравнение венгерских законов о национальностях 1849 и 1868 гг. – Будапешт, 1956.

Фиршенберг С. К вопросу о национальной политике господствующих классов габсбургской встрии в конце ХІХ – начале ХХ в. – М., 1959.

Фрейдзон В.И. Борьба хорватского народа за национальную свободу. Подъем освободительного движения в 1859-1873 гг.: История, идеология, политические партии. – М., 1970.

Фрейдзон В.И. Далмация в Хорватском национальном возрождении ХІХ в. К истории югославизма и его неудачи. – М., 1997.

Штейн В. Финансы Германии и Австро-Венгрии за два года войны. – Пг., 1917.

Штернберг Я.И. Общественные и культурные связи между Россией и Венгрией во 2-ой половине ХІХ – 1-ые годы ХХ в. Автореферат дис… д.и.н. – Л., 1970.

A magyar mezőgazdaság árhelyzete az utolsó évszázadban (1867-1963). – Budapest, 1965.

A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848-1914. tanulmányok. 2 kötétben. – Budapest, 1972.

Ady E. A nacionalizmus alkonya. – Budapest, 1959.

Andics E. A Magyar munkásmozgalom az 1914-1918-as világháború alatt. – Budapest, 1950.

Andics E. A magyarországi munkásmozgalom a 1848-1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. – Budapest, 1954.

Aranyossi M. Frankel Leó. – Budapest, 1974.

Aranyossi M. Alpári Gyula, az új élet harcainak krónikusa. – Budapest, 1954.

Az I. Internacionálé és Magyarország. – Budapest, 1964.

Balázs J. Négy év vasban és vérben. 1914-1918. – Budapest, 1966.

Balla A. A magyar országgyülés története. 1867-1917. – Budapest, 1927.

Beér J. A Magyar alkotmány jog. – Budapest, 1951.

Berend I., Ránki Gy. Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900-1914. – Budapest, 1955.

Berend I., Ránki Gy. Magyarország gyáripara 1900-1914. – Budapest, 1966.

Berkovits I. Zichy Mihály élete és munkássága (1827-1906). – Budapest, 1964.

Bernát Gy. Az uj Magyarország agrárpolitikája. 1867-1914. – Budapest, 1938.

Boka L. Ady Endre álete ás művei. – Budapest, 1955.

Bölöni Gy. Az igazi Ady. – Budapest, 1947.

Bölöni Gy. Ady, az ujságiró. – Budapest, 1960.

Bölöny J. Magyarország kormányai 1848-1975. – Budapest, 1978.

Borbiro V. A magyar klasszicizmus épitészete. – Budapest, 1948.

Czine M. Móricz Zsigmond útja a forradalomig. – Budapest, 1960.

Dénes B. Edyetemes történelem (1849-1917). – Budapest, 1979.

Diószegi I. Ausztria-Magyarország és a francia-porosz háború. 1870-1871. – Budapest, 1965.

Diószegi I. A Ferenc-Józsefi kor nagyhatalmi politikája. – Budapest, 1987.

Dolmányos I. Költűk barátságatól – népek testvériségéig. Magyar-orosz müvelődési kapcsolatok a dualizmus korában. – Budapest, 1959.

Dolmányos I. Mezőfi és a koalició. – Budapest, 1960.

Dolmányos I. A magyar parlamenti ellezék történetéből (1901-1904). – Budapest, 1963.

Egyed A., Vajda L., Cicala I. Munkás és parasztmozgalmak Erdélyben 1905-1907. – Bucuresti, 1962.

Erényi T. A párizsi kommün hatása a magyar munkásmozgalomra. – Budapest, 1951.

Erényi T. A vérvörös csütörtök. 1912. majus 23. – Budapest, 1952.

Erényi T. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1914 előtti tevákenységéről. – Budapest, 1961.

Erényi T. A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei. 1867-1904. – Budapest, 1962.

Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. – Budapest, 1954.

Farkas J. Rohanunk a forradalomba. Modern magyar irodalom útja 1914-1919. – Budapest, 1957.

Fejtő F. Rekviem egy hajdanvolt birodalomért: Ausztria-Magyarország szétrombolása. – Budapest, 1990.

Fellner F. A nemzetközi fizetési mérleg és alakulása Magyarországon. – Budapest, 1968.

Ferenczi Z. Deák élete. I-II kötét. – Budapest, 1904.

Földmunkás és szegényparasztmozgalmak Magyarországon 1848-1948, II kötétben. – Budapest, 1962.

Fukász Gy. A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez 1900-1918. – Budapest, 1960.

Galántai J. Egyház és politika 1890-1918. – Budapest, 1960.

Galántai J. Magyarország az első világháborúban. 1914-1918. – Budapest, 1964.

Galántai J. Az 1867-es kiegyezés. – Budapest, 1967.

Gerdely E. A nemzetiségi politika Magyarországon a kiegyezéstől az osztrák-magyar monarchia felbomlásáig // Jogtudományi közlöny. – 1957. – №1-2.

Geréb L. Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban. 1867-1872. – Budapest, 1959.

Gergely J. A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. – Budapest, 1977.

Gonda I. Bismarck és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés. – Budapest, 1960.

Gondos E. Az első világháború és elözményei 1870-1918. – Budapest, 1977.

Gulja K. A Magyarországi rutén kérdés 1910-1914 között. – Szeged, 1968.

Gratz G. A dualizmus kora. Magyarország története 1867-1918. I-II kötét. – Budapest, 1992.

Gunst P. Acsádi Ignác. – Budapest, 1973.

Hajdú T. Károlyi Mihály. – Budapest, 1970.

Halász I. Bismarck és Andrássy. – Budapest, 1943.

Hamann B. Rudolf. A trónörökös és a lázadó. Forditotta R.Szilágyi Éva. – Budapest, 1990.

Hanák P. A dualizmus válságanak problémai a XIX. század második felében. – Budapest, 1958.

Hanák P. A dualizmus válságanak problémai a XIX. század végén. – Budapest, 1959.

Hanák P., Hanák K. A magyar Pamutipar története. 1887-1962. – Budapest, 1964.

Hegedüs G. Akit vörös grófnak nevezték. – Budapest, 1967.

Hegedüs L. Magyarország és Ausztria a történelem mérlegén. – Budapest, 1936.

Hegedüs S. A tiszaeszlári vérvád. – Budapest, 1966.

Hegyi K. Egy világbirodalom végvidékén. – Budapest, 1982.

Irinyi K. A Naumann-féle „Mitteleuropa-tervezet” és a magyar politikai közvélemény. – Budapest, 1963.

Irinyi K. „Mitteleuropa-tervek” és az osztrák-magyar politikai közgondolkodás. – Budapest, 1973.

Jemnitz J. A szocialista pártok és a háború 1914-1918. – Budapest, 1969.

Jemnitz J. A háború és a gyarmati kérdés a II Internacionálé 1907. és 1910 éve Kongresszusán. – Budapest, 1978.

Jirkovszky S. A magyarországi pénzintézetek története az első világháború végeig. – Budapest, 1945.

Józsá A. Háború, hadifogság, forradalom. Magyar internacionalosta hadifogólyok az 1917-es oroszországi forradalmakban. – Budapest, 1970.

Katona I. A magyar kubikusok élete. – Budapest, 1957.

Kelen J. Galilei per a XX. században. – Budapest, 1957.

Kemény G.G. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus. II kötétben. – Budapest, 1952-1956.

Komjáthy M. A közös ministertanács szervezeti problémai. – Budapest, 1958.

Komlós A. Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. – Budapest, 1956.

Komlós A. A magyar költészet Petőfitől Adyig. – Budapest, 1959.

Kondor V. Az 1875-es pártfúzió. – Budapest, 1959.

Kövér Gy. Iparosodás agrárországban: Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914. – Budapest, 1952.

Lackó M. Ipari munkásságunk összetételének alakulása. 1867-1949. – Budapest, 1961.

Lengyel G. Magyar újságmágnások. – Budapest, 1961.

Lukács L. A magyar garibaldisták útja. – Budapest, 1971.

Lyka K. Festészeti életünk a milleniumtól az első világháborúig. 1896-1914. – Budapest, 1953.

Lyka K. Szobrászatunk a századfordulón 1896-1914. – Budapest, 1954.

Magyarország története 1849-1918. Az abszolutizmus és a dualizmus kora. – Budapest, 1972.

Magyarország története 1890-1918. I-II kötét. – Budapest, 1978.

Magyarország ujkori története. 1790-1918. 2 kötétben. – Budapest, 1957-1961.

Markus L. A szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez (A kezdetektől 1918-ig). – Budapest, 1963.

Mérei Gy. Polgári radikalizmus Magyarországon 1900-1919. – Budapest, 1947.

Mérei Gy. Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburgmonarchia. 1840-1918. – Budapest, 1965.

Mérei K. A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905-1907-ben. – Budapest, 1955.

Mucsi F. Az első orosz forradalom és a magyar munkásmozgalom. – Budapest, 1956.

Mucsi F. A Kristóffy-Garami paktum. – Budapest, 1970.

Nemes D. Az Altalános Munkásegylet története, 1868-1873. – Budapest, 1952.

Niderhauser E. Merénylet Erzsébet királyné ellen. – Budapest, 1985.

Pach Zs. P. A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon. – Budapest, 1955.

Pach Zs. P. Magyar gazdaságtörténet 1848-1890. – Budapest, 1957.

Pach Zs.P., Hanák P. Magyarország története az abszolutizmus és a dualismus korában. – Budapest, 1956.

Pach Zs., Sándor P. A szabadversenyen alapuló kapitalizmus viszonylágos fellendülése és ipari proletáriotus kialakulása a kiegyezés után. – Budapest, 1959.

Pamlényi E. Horváth Mihály. – Budapest, 1954.

Perényi J. Ruszinok történetének vázlata. 1800-1918. – Budapest, 1954.

Pogány M. Tőkés vállalkozók és kubikos bérmunkások a Tiszaszabályozásnál a XIX. század második felében. – Budapest, 1966.

Pók A. A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása: A „Huszadik Század” társadalomszemlélete (1900-1907). – Budapest, 1990.

Pölöskei F. Parasztmozgalmak 1905-1914 között. – Budapest, 1959.

Pölöskei F. A koalició felbomlása és a Nemzeti Munkapart megalakulása. 1909-1910. – Budapest, 1963.

Pölöskei F. Kormányzati politika és parlamenti ellenzék 1910-1914. – Budapest, 1970.

Pölöskei F. A rejtélyes Tisza-gyilkosság. – Budapest, 1988.

Pölöskei F. István Tisza: Ein Ungarischer Staatsmann in Kriesenzeiten. – Budapest, 1994.

Révai J. Ady. – Budapest, 1952.

Révai J. Marxizmus, népeiesség, magyarország. – Budapest, 1955.

Rézler Gy. A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914. – Budapest, 1945.

Sándor P. A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon. – Budapest, 1958.

Sándor V. Nagyipari fejlődés Magyarországon, 1867-1900. – Budapest, 1954.

Sándor V. A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon. 1849-1900. – Budapest, 1958.

Schlett I. A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig. – Budapest, 1982.

Simon P. A századforduló földmunkas és szegény parasztmozgalmak. 1891-1907. – Budapest, 1953.

Somogyi É. Választójog és parlamentarizmus Ausztriában (1861-1907). – Budapest, 1968.

Somogyi É. Ferenc József. – Budapest, 1989.

Sőtér I. Romantika és realiymus. – Budapest, 1956.

Szabó Ervin. 1877-1918. – Budapest, 1968.

Szabó I. A burzsoá állam és jogbölcselet Magyarországon. – Budapest, 1955.

Szabó J. A magyar raizművészet 1890-1919. – Budapest, 1969.

Szantó B. A magyar munkásmozgalom 1914-ig. – Budapest, 1949.

Szekeres J. Kenyerért és szabadságért. – Budapest, 1955.

Szokolay K. Az osztrák-magyar kormány lengyel politikája az első vilaghaború idején. – Budapest, 1967.

Szontagh J. Arcképek I. Ferenc József korából. – Budapest, 1934.

Szöveggyűjtemény a magyar történelem forrásaiból (1790-1962). – Budapest, 1978.

Takács S. Buda két árulója. – Budapest, 1979.

Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon, 1867-1918. – Budapest, 1956.

Tarr L. A délibarok országa. – Budapest, 1976.

Tisza István és a világháború. – Budapest, 1919.

Tokody Gy. Az Őssznémet Szövetség és középeurópai tervei 1890-1918. – Budapest, 1959.

Tömöri M. Új vizeken járok (A Galilei Kör története). – Budapest, 1960.

Tóth E. Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete 1826-1874. – Budapest, 1967.

Tóth I. Földosztó mozgalom Szabolcs megyében (1897-1898). – Budapest, 1963.

Tóth I.Z. A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában // Századok. – 1956. – №3.

Varga Z. A Széchenyi-ábrázolás fő irányai a magyar történetirásban (1851-1918). – Budapest, 1963.

Végvári L. Munkácsi Mihály élete és művei. – Budapest, 1958.

Vezér E. Ady Endre. – Budapest, 1969.

Vinsze E. A Magyarországi szociáldemokrata párt megalakulása és tevekénységének első evei (1890-1896). – Budapest, 1961.