Література

Авербух Р.А. Царская интервенция в борьбе с венгерской революцией 1848-1849 гг. – М., 1935.

Авербух Р.А. Революция и национально-освободительная борьба в Венгрии. – М., 1965.

Авербух Р.А. Революция в Австрии (1848-1849). – М., 1970.

Андич Э. Церковная реакция во время революции в Венгрии. – Будапешт, 1951.

Андрианов П.М. Венгерский поход в 1849 г. // История русской армии и флота. – Т.6. – М., 1911.

Бах М. Австрия в первой половине XIX в. – СПб., 1906.

Бах М. История австрийской революции 1848 г. – М.-Пг., 1923.

Бенда К. История венгерского якобинского движения. – Будапешт, 1958.

Берeзин Л.В. Хорватия, Словакия, Далмация и Военная граница. В. 2 тт. – СПб., 1879.

Борецкий-Бергфельд Н.П. Борьба Венгрии за независимость. – М., 1906.

Буасье А. Уроки Листа. – Л., 1964.

Варга Е. Венгерская революция 1848-1849 гг. // 1848-1932. К 75-летию революции 1848. – М., 1932.

Восстание венгров (1848-49 гг.). – М., 1906.

Гараш К. Живопись Венгрии в XVIII веке. – Будапешт, 1957.

Гершкович А.А. Йожеф Катона (1793-1830). – М.-Л., 1960.

Гершкович А.А. Поэтический театр Петёфи. – М., 1970.

Гидаш А. Ш.Петефи. – М., 1970.

Европейские революции 1848 года. «Принцип национальности» в политике и идеологии. – М., 2001.

Желицки Ч.Б. Взгляды и политическая концепция Йожефа Этвеша по национальному вопросу // Acta hungarica. – 1993-1994. – IV-V évfolyam. – Ungvár, 1997.

Исламов Т. Австро-венгерское соглашение. Внутриполитические и внешнеполитические предпосылки // Der österreichisch-ungarische Ausgleich 1867. – Bratislava, 1971.

Кан С.Б. Революция 1848 г. в Австрии и в Германии. – Л., 1948.

Киселев В. Франц Лист и его отношение к русскому искусству. – М., 1929.

Китушин А.Н. Русско-венгерские исторические связи в XVII-XVIII вв. // Азербайджанский университет. Ученые записки. – №4. – Баку, 1958.

Колейка И. Славянские программы и идея славянской солидарности в ХІХ-ХХ веках. – Прага, 1964.

Кріза І. Угорська визвольна війна у фольклорі українців-русинів // Народна творчість та етнографія. – 2006. – Спецвипуск 4.

Ландор Б.Л. Венгерская революция 1848-49 гг. и царская интервенция // Исторические записки. – Вып. 9. – М., 1940.

Ласло Ж. Жизнь Ференца Эркеля в иллюстрациях. – Будапешт, 1964.

Лендел Б., Тот Ф. Ломоносов как источник труда Прая Дьердя по ранней истории / Országos Szécsenyi Könyvtár Ėvkönyve. – 1 köt. – Budapest, 1962.

Лещиловская И.И. Иллиризм. К истории хорватского национального Возрождения. – М., 1968.

Ливанова А. Три судьбы. Постижение мира. – М., 1969. (матеріал про видатного математика Я.Бояї).

Лозинский С. Революция 1848 г. в Венгрии. – СПб., 1906.

Лукачи Ш. Историография французской революции и венгерская интеллигенция // Французский ежегодник. 1968. – М., 1970.

Маврокордато Г.Д. Описание Венгрии. – Париж, 1916.

Мартынов Е. Ференц Лист. – М., 1971.

Матула В. Людевит Штур. (1815-1856). – Братислава, 1956.

Мереи Д. Движение за реформы в Венгрии и польское восстание 1830-31 гг. // Доклады и рефераты конгресса венгерских историков. – Будапешт, 1953.

Мешко І.М. Громадсько-політичний рух і суспільна думка в Угорщині на рубежі XVIII-XIX ст. – Львів, 1971.

Мильштейн Я.И. Ференц Лист. В ІІ тт. – М., 1971.

Митрофанов П. Политическая деятельность Иосифа ІІ, ее сторонники и ее враги, 1780-1790. – СПб., 1907.

Митрофанов П. История Австрии. – СПб., 1910.

Найпавер К.С. Урбаріальні документи XVIII ст. – джерела соціально-економічного становища селянства Закарпаття // Архіви України. – 1971. – №6.

Найпавер К.С. Урбариальная реформа Марии Терезии в Закарпатье (комитаты Берег, Мараморош, Унг и Угоча). Автореферат. – М., 1974.

Нидерхаузер Э. Герцен и Венгрия // Конгресс венгерских историков 6-13 июня 1953 г. – Будапешт, 1954.

Нифонтов А.С. Россия в 1848 году. – М., 1949.

Орлик И.И. Крестьянское движение в Венгрии в первые месяцы буржуазной революции 1848-1849 годов // Новая и новейшая история. – 1959. – №4.

Освободительные движения народов Австрийской империи. – М., 1980.

Палаузов С.Н. Венгрия в современных ее отношениях к Австрии. – СПб., 1861.

Пименова Э.К. Борьба за свободу в Австрии и Венгрии. 1848 г. – Пг., 1920.

Погань Г.Э. Венгерская живопись ХІХ века. – Будапешт, 1959.

Рац Б. Красные и белые. Венгерская революция 1848-49 гг. – М., 1923.

Реваи Й. Маркс и венгерская революция 1848-1849 гг. – Будапешт, 1951.

Революция 1848-1849 гг. В ІІ тт. – М., 1952.

Ротштейн Ф.А. Две прусские войны. – Л.-М., 1945.

Сильвай К. Деятельность венгерских врачей в России во второй половине XVIII в. // Советское здравоохранение. – 1961. – №2.

Сильвай К. Венгерский врач Ференц Керестури – профессор кафедры анатомии и хирургии Московского университета // Советское здравоохранение. – 1961. – №9.

Симевских В.Н. Настроение русской армии на полях Венгрии в 1848-1849 гг. // Русская старина. – 1912. – Май.

Татищев С.С. Внешняя политика императора Николая Первого. – СПб., 1887.

Томашівський Ст. Угорщина і Польща на початку XVIII ст. // Записки Наукового Товариства ім.Шевченка. – Львів, 1908.

Тот З. Кошут и национальный вопрос в 1848-1849 гг. – Будапешт, 1954.

Туряниця Ю.Д. Українські та угорські пісні про рекрутчину і солдатчину // Acta hungarica. – 1990. – I évfolyam. – Ungvár, 1992.

Устрялов Ф.Н. Усмирение венгерского мятежа в 1849 г. – СПб., 1855.

Федоров А.В. Отношение передовых людей России к венгерской революции 1848-1849 годов // Вопросы истории. – 1953. – №6.

Федосова Т.М. Юзеф Бем в Венгерской революции // Национальное движение в Центральной Европе: сотрудничество и контакты (30-70-е годы ХІХ в.) – М., 1991.

Фогараши Б. Н.Г.Чернышевский о Венгрии // Вопросы истории. – 1953. – №6.

Ханак П. Угнетенные народы Австрийской империи и Венгерская революция 1848-1849 гг. – Будапешт, 1953.

Ханкиш Я. Если бы Лист вел дневник… – Будапешт, 1963.

Хевеши М.А. Мировоззрение венгерских революционных демократов. – М., 1962.

Чулинович Ф. Крестьянские восстания в Хорватии. – М., 1959.

Чумак Т.М. Отражение событий венгерской революции 1848-1849 годов в литературе Закарпатья ХІХ века // Acta hungarica. – 1990. – I évfolyam. – Ungvár, 1992.

Шахова К.О. Шандор Петефі – співець угорської революції 1848-1849 рр. – К., 1969.

Шпира Д. Четыре судьбы. Пер. с венг. – М., 1986.

Штернберг Я.И. Освободительная война в Венгрии и русско-венгерские отношения в начале XVIII века. Рукопись канд. дисс. – Ужгород, 1955.

Штернберг Я.І. Відгуки на Закарпатті на селянську війну 1704 р. в Трансільванії // Наукові записки Ужгородського державного університету. Т.30. Серія історична. – Ужгород, 1957.

Штернберг Я.І. З історії спільної боротьби угорських та українських селян під час визвольної війни 1703-1711 рр. // Наукові записки Ужгородського державного університету. Т.28. Серія історична. – Ужгород, 1959.

Штернберг Я.И. Русско-венгерские отношения периода Полтавской победы // Полтавская победа. – М., 1959.

Штернберг Я.И. Из истории экономических и культурных связей между Россией и Венгрией в XVIII в. // Международные связи России в XVII-XVIII вв. – М., 1966.

Штернберг Я.И. Мир поэзии и дружбы. – Ужгород, 1979.

A f orradalom és szabadságharc levelestára. Összeál. E.Waldapfel. – Budapest, 1955.

A Rákóczi-szabadságharc. – Budapest, 2004.

A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. 1976. jan. 29.30. – Vaja-Nyiregyháza, 1976.

A szabadságharc fővárosa Debrecen. – Budapest, 1948.

Acsády I. Magyarország története I. Lipót és I. József korában. – Budapest, 1898.

Agyházi M. A barokk szobrásat Magyarországon. 3 kötétben. – Budapest, 1959.

Alexits Gy. Bolyai János. – Budapest, 1952.

Andics E. Forradalom és szabadságharc 1848-1849. – Budapest, 1948.

Andics E. A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-1849-ben. I-II kötét. – Budapest, 1952.

Andics E. Kossuth harca az árulók és megalkuvók a reformkorban és a forradalom idején. – Budapest, 1955.

Andics E. Habsburgok és Romanovok szövetsége. Az 1849 évi magyarországi cári intervenció diplomáciai előtörténete. – Budapest, 1961.

Andics E. 1848-1849. Tanulmányok. – Budapest, 1968.

Arató E. A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt. – Budapest, 1955.

Arató E. A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. II kötétben. – Budapest, 1960.

Arató E. Egykorú demokratikus nézetek az 1848-1849. évi Magyarországi forradalomról az ellenforradalomról. – Budapest, 1971.

Arató E., Mérei Gy., Spira Gy., Varga Z. Magyarország története 1790-1849. – Budapest, 1961.

Az aradi vértanúk. I-II kötét. – Budapest, 1979.

Bagu B. 1848-1849 Kárpátalján. – Beregszász, 2002.

Balázs É. Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus (1763-1795). – Budapest, 1967.

Balázs H.É. A parasztság helyzete és mozgalmai, 1780-1787. – Budapest, 1955.

Ballagi A. XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon, 1709-1715. – Budapest, 1922.

Barta I. A fiatal Kossuth. – Budapest, 1966.

Barta J. Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII. sz. – Budapest, 1973.

Barta J. Hét koporsó. (A magyar jakobinusok mozgalma). – Budapest, 1981.

Barta J. A kétfejű sas árnyékában: Az abszolutizmusról a felvilágosodásig 1711-1780. – Budapest, 1984.

Barsi J. Utazás ismeretlen állomás felé 1849-1856 és Berzsenyi Lénárd rajzai: Az olmitzi foglyok arcképsorozata. – Budapest, 1988.

Benda K. A magyar jakobinus mozgalom története. – Budapest, 1957.

Benda K. II. Rákóczi Ferenz török politikájának első évei, 1702-1705 // Történelmi szemle. – 1962. – №2.

Benda K. A jozsefinizmus és a jakobinusság kérdései a Habsburg-Monárchiában // Történelmi szemle. – 1965. – №4.

Benda K. Emberbarát vagy hazafi?: Tanulmányok a felvilágosodás korának magyarországi történetéből. – Budapest, 1978.

Benedek M. Arany János. – Budapest, 1970.

Berlász J. Az Erdélyi jobbágyság gazdasági helyezete a XVIII. sz. – Budapest, 1959.

Berzeviczi A. Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849-1865. IV kötétben. – Budapest, 1922-1937.

Bölöny J. Magyarország kormányai 1848-1975. – Budapest, 1978.

Bona G. Tabornokok és törzstisztek a szabadságharcban.1848-1849. – Budapest, 1983.

Boreczky B. A magyar jakobinusok. – Budapest, 1977.

Borsi-Kálmán B. Együtt vagy külön utakon: A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. – Budapest, 1984.

Borzsák I. Abel Jenő. – Budapest, 1981.

Csizmadia A. Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásasért a 18. században. – Budapest, 1962.

Csizmadia A. A magyar választási rendszer 1848-1849-ben. – Budapest, 1963.

Csizmadia A. A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. Századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. – Budapest, 1976.

Csatári Gy. Szabadságharc a végeken. – Ungvár, 1999.

Csatári Gy. Rákóczi-emlékek és emlékhelyek Kárpátalján. – Ungvár, 2002.

Csatári Gy. A máramarosi öt koronaváros a Rákóczi-szabadságharc idején. – Ungvár, 2003.

Dániel A. Igy élt Türr István. – Budapest, 1985.

Degré A. A jobbágyárvák kifosztása a feudális Magyarországon. – Pécs, 1954.

Dezhényi B., Nemes Gy. A magyar sajtó 250 éve. – Budapest, 1954.

Dienes A. Petőfi a szabadságharcban. – Budapest, 1958.

Dümmerth D. Göttinga és a magyar szellemi élet. – Budapest, 1962.

Dümmerth D. Mária Terézia és a magyar nemesség. – Budapest, 1974.

Eckhardt F. Magyar alkotmány- és jogtörténet. – Budapest, 1947.

Eckhardt F. A bécsi udvar jobbágypolitikája 1761-1790-ig // Századok. – 1956. – №1-2.

Eckhardt F. A bécsi kormány gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Therézia korában. – Budapest, 1958.

Eckhardt F. A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon 1780-1815. – Budapest, 1958.

Ember Gy. Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. – Budapest, 1949.

Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. II kötétben. – Budapest, 1952.

Endes M. Erdély három nemzete és négy vallás autonomiájának története. – Budapest, 1935.

Eperjessy G. Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántulon (1686-1848). – Budapest, 1967.

Erdei F. Kossuth Lajos azt üzenete. – Budapest, s.a.

Esze T. II. Rákóczi Ferenz tiszantúli hadjárata. – Budapest, 1951.

Esze T. II. Rákóczi Ferenz breznai kiáltványa // Századok. – 1954. – №2-3.

Esze T. Esze Tamás. – Nyiregyháza, 1966.

Esze T., Köpeczi B. Esze Tamás. – Budapest, 1952.

Faller J. A magyar bányagépesités úttörői a 18. században. – Budapest, 1953.

Féja G. Kossuth Lájos. – Budapest, 1987.

Fekete S. A márciusi fiatalok. – Budapest, 1950.

Fekete S. Vasvári Pal. – Budapest, 1951.

Fekete S. Haza és haladás. A reformküzdelmek kora. – Budapest, 1966.

Fekete S. Kossuth Lájos. – Budapest, 1970.

Fekete S. Széchenyi István. – Budapest, 1979.

Fenyő I. Haza és tudomány. A hazai reformkori liberalizmus történetéhez. – Budapest, 1969.

Fodor Z. A Pireneusoktól a Kárpátokig. – Budapest, 1982.

Forradalom és szabadságharc 1848-1849. – Budapest, 1948.

Gál L.É. Újházi László a szabadságharc utolsó kormánybiztosa. – Budapest, 1971.

Gálos R. Mikes Kelemen. – Budapest, 1954.

Garas K. Magyarország festészet a 18. században. – Budapest, 1955.

Gerencsér M. Igy élt Táncsics Mihály. – Budapest, 1975.

Gergely A. Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Értekezések a történeti tudományok köréből. – Budapest, 1972.

Gonda I., Niederhauser E. A Habsburgok. Egy európai jelenség. – Budapest, 1977.

Görgey I. 1848 júniusától novemberéig. – Budapest, 1980.

Grácza Gy. Az 1848-1849-ki Magyar Szabadságharc története. V kötétben. – Budapest, 1965.

Hadrovics I., Wellman I. Parasztmozgalmak a 18. században. – Budapest, 1951.

Hajnal I. A Battyány-kormány külpolitikája. – Budapest, 1987.

Haraszti É. Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen. – Budapest, 1957.

Harsányi P. Az önkormányzat Nyiregyházán a XVIII-XIX. században. – Budapest, 1982.

Hatvany L. Igy élt Petöfi. V kötétben. – Budapest, 1955-1957.

Heckenast G. Rákóczi szabadságharc. – Budapest, 1953.

Heckenast G. Fegyver- és löszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. – Budapest, 1959.

Hencz A. Felsőfokú közigazdatási szakemberképzés Magyarországon 1848-1948. – Szeged, 1981.

Hodinka A. II. Rákóczi Ferenz fejedelem és a „gens fidelissima”. – Pécs, 1937.

Horárik J. A hierarchia és az egyház ellen 1841-1845 években. – Budapest, 1956.

Hortvay E. Közös motivumok az orosz dekabristák és a magyar jakobinus mozgalom irodalmában // Acta hungarica. – 1991. – II évfolyam. – Ungvár, 1992.

Horváth R. Hatvani István professyor (1718-1786) és a magyar statisztikai tudomány kezdete. – Budapest, 1963.

Horváth Z. Teleki László. 1810-1861. II kötétben. – Budapest, 1964.

Illyés Gy. Petőfi Sándor. – Budapest, 1963.

Imerlisvili V. Magyarok Grúziában és grúzok Magyarországon // Acta hungarica. – 1993-1994. – IV-V évfolyam. – Ungvár, 1997.

Imreh I. Majorsági gazdalkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásanak idején. – Bucarest, 1956.

Jakó Zs. Adalékok az erdélyi kapitalista erdőgazdálkodásnak és a nagybirtok ipari vállalkozásáinak kezdeteiről. – Bucarest, 1956.

Kecskeméthy A. Gróf Széchenyi István utolsó évei és haláia 1849-1860. – Budapest, 1987.

Koltay-Kastner J. A Kossuth-emigráció Olaszországban. – Budapest, 1960.

Köpeczi B. A Rákóczi szabadságharc és Franciaország. – Budapest, 1966.

Köpeczi B. II Rákóczi Ferenc az államférfi és az iró. – Budapest, 1978.

Köpeczi B., Várkonyi R.Á. II. Rákóczi Ferenz. – Budapest, 1955.

Kosáry D. Kossuth Lajos a reformkorban. – Budapest, 1946.

Kosáry D. Napóleon és Magyarország. – Budapest, 1977.

Kosáry D. Széchenyi Döblingben. – Budapest, 1981.

Kovács Á. Iratok a nyirségi salétromtermelés történetéhez a Rákóczi-szabadság idején. – Vaja, 1981.

Kovács E. A Kossuth emigráció és a nemzetközi munkásmougalom // Az I.Internacionálé és Magyarország. – Budapest, 1948.

Kovács E. Bem József. – Budapest, 1954.

Kovács E. Magyar-délszlav megbékélési törekvések 1848-1849-ben. – Budapest, 1958.

Kovács E. A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon. – Budapest, 1959.

Kovács E. A Kossuth-emigráció és az europai szabadságmozgalmak. – Budapest, 1967.

Kovács E. Ausztria útja az 1867-es kiegyezéshez. – Budapest, 1968.

Kovács E. Bem a magyar szabadságharcban. – Budapest, 1979.

Kovács J. Adatok az 1848 utáni Erdélyi tőkes mezőgazdaságról. – Bukarest, 1957.

Kozlowski E. General Józef Bem. – Warszawa, 1970.

Kresz M. Magyar parasztviselet (1820-1867). – Budapest, 1956.

Krúdy Gy. Kossuth fia. – Budapest, 1976.

Kunszabó F. „Itt alkotni teremteni kell”: Széchenyi István eszmevilaga. – Budapest, 1983.

Lackó M. Széchenyi és Kossuth vitája. – Budapest, 1977.

Lajtai L.L. Nemzetkép az iskolai történelesoktatásban 1777-1848: A nemzeti történelem konstruálása az első magyar történelemkönyvekben. – Budapest, 2004.

Laczkó G. Rákóczi. I-II kötét. – Budapest, 1976.

Lázár B. Mányoki Adám élete és müvészete. – Budapest, 1933.

Léderer E. Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. – Budapest, 1952.

Lengyel T. Klapka György emlékiratai és emigráciüs működése. – Budapest, 1936.

Lyka K. Nemzeti romantika. Magyar müvészet 1850-1867. – Budapest, 1943.

Lyka K. Magyar müvészet 1800-1850. 3 kötétben. – Budapest, 1944.

Lukács L. Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1848-1867. – Budapest, 1955.

Lukács L., Mérei Gy., Spira Gy. Kossuth Lajos. Rövid életrajz. – Budapest, 1952.

Lukácsy S., Balassa L. Vörösmarty Mihály. – Budapest, 1955.

Lukinich I. A Szatmári béke története és okirattár. – Budapest, 1925.

Madács I. Országgyülés. – Budapest, 1987.

Magyarország ujkori története. 1790-1918. 2 kötétben. – Budapest, 1957-1961.

Magyarország története 1686-1790. I-II kötét. – Budapest, 1989.

Magyarország története 1790-1848. I-II kötét. – Budapest, 1980.

Magyarországi barokk festészet. II kötétben. – Budapest, 1953-1955.

Mályusz E. A türelmi rendelm. II. József és a magyar protestantizmus. – Budapest, 1939.

Marczali H. Mária Terézia. – Budapest, 1891.

Márki S. II. Rákóczi Ferenc. 3 kötétben. – Budapest, 1907-1910.

Markó Á. II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. – Budapest, 1934.

Márkus I. Forradalom és szabadságharc 1848-49. – Budapest, 1978.

Mérei Gy. Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon, 1790-1848. – Budapest, 1948.

Mérei Gy. Munkásmozgalmak 1848-49. – Budapest, 1948.

Mérei Gy. Magyar iparfejlődés, 1790-1848. – Budapest, 1951.

Mészáros I. A magyar nevelés története 1790-1849. – Budapest, 1968.

Mocsár G. A város és a fejedelem. – Budapest, 1980.

Molnár M. Az iparfejlesztés kérdése Erdélyben 1848 előtt. – Bukarest, 1957.

Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867: Iratok. – Budapest, 1959.

Nemeskürty I. „Kik érted haltak, szent Világszabadság!”: A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. – Budapest, 1979.

Nemeskürty I. Parizs a hamu alatt: világostól Solferinóig. – Budapest, 1981.

Nyelvünk a reformkorban. – Budapest, 1955.

Pach Zs., Hanák P. Magyarország története az abszolutizmus és a dualismus korában. – Budapest, 1956.

Pándi P. Petőfi. – Budapest, 1960.

Pápai B. Magyarország népe a feudalismus megerősödese és bomlása idejen. 1711-1867. – Budapest, 1963.

Pásztor E. A tizenötödik oradi vértanú: Kazinczy Lajos. Dokumentum-életrajz. – Budapest, 1979.

Péter K. A magyar romlásnak századában. – Budapest, 1975.

Petőfi és kora. – Budapest, 1970.

Polak T. Węgrzy w powstanin styczniowym 1863-1864 // Studia i materiały do historii wajskowości. – T.5. – Warszawa, 1960.

Rákóczi Emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. 1-2 kötében. – Budapest, 1937.

Rákóczi kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljáról. – Budapest, 1976.

Rákóczi-kori tudományas ülésszak. 1973, szept. 20-21. – Vaja, 1975.

Rákóczi-tanulmányok. – Budapest, 1980.

Révai J. Kossuth Lajos. – Moszkva, 1944.

Révai J. Marx és az 1848-as magyar forradalom. – Budapest, 1953.

Révész I. Fejezetek a Bach-korszák egyházpolitikájából. – Budapest, 1957.

Révész I. Bécs Debrecen ellen: Vázlatok Domokos Lajos (1728-1803) életéből és működéséből. – Budapest, 1966.

Riedl F. Arany János. – Budapest, 1957.

Rúzsás L. A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtókkal, 1711-1848. – Budapest, 1964.

Sándor P. A jobbágykérdés az 1832-1836-os országgyülésen. – Budapest, 1948.

Sándor P. Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában, 1849-1867. – Budapest, 1951.

Sándor P. A jobbágybirtók történeti-statisztikai vizsgálatához 1786-1853. – Budapest, 1961.

Sápi V. A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a 16. századtól 1848-ig. – Budapest, 1967.

Sárközi Gy. Mint oldott kéve. – Budapest, 1979.

Sárközi L. Az Erdély szászok a nemzeti ébredés korában (1790-1848). – Budapest, 1963.

Sárlós B. Deák és Vukovics két igazságúgy-miniszter. – Budapest, 1970.

Sárlós B. Igazságkereső. – Budapest, 1971.

Sárlós M. Szécsenyi és a feudalis jogrend átalakulása. – Budapest, 1960.

Sárlós M. Deák és Vukovics, két igazságügyi-miniszter. – Budapest, 1971.

Sárlós B. Deák és kiegyezés. – Budapest, 1987.

Somlai Szabó J. A státusfogoly: Regény Táncsics Mihály életéből. – Budapest, 1979.

Sőtér I. Eötvös József. – Budapest, 1953. (є й інші видання).

Spiegel M. II. József kora Magyarországon. – Szeged, 1930.

Spira Gy. A magyar forradalom 1848-49-ben. – Budapest, 1959.

Spira Gy. 1848 Szécsenyije és Szécsenyi 1848-a. – Budapest, 1964.

Spira Gy. Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban. – Budapest, 1979.

Sükösd M. Tudós Weszprémi István. – Budapest, 1958.

Süle S. A keszthelyi Georgikon, 1797-1848. – Budapest, 1967.

Szabad Gy. A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszrről a tökés gazdálkodásra. – Budapest, 1957.

Szabad Gy. Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-1861). – Budapest, 1967.

Szabadság és halál 1848-1849: Szem. És fültanúk hiradásai. – Budapest, 1998.

Szabó E. Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. – Budapest, 1949.

Szabó F. A dél-alföldi betyárvilág. – Gyula, 1964.

Szabó M. Tessedik Sámuel élete és munkássága. – Budapest, 1960.

Szabolcsi B. Liszt Ferenc estéje. – Budapest, 1956.

Szander J. Bessenyei. – Budapest, 1953.

Szander J. Kölcsey Ferenc. – Budapest, 1955.

Szander J. A romantika útján. – Budapest, 1961.

Szántó I. A parasztság kisajátitása és mozgalmai a gróf Festetichek keszthelyi ágának birtókain, 1711-1850. – Budapest, 1954.

Szántó I. Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a 18. században. – Eger, 1954.

Szántó I. Adalékok a magyarországi fejlődeshez a napóleoni háboruk koráiban. – Eger, 1956.

Száva I. A nagyságos fejedelem. II. Rákóczi Ferenc élete. – Budapest, 1971.

Száva I., Vámos M. Igy élt II. Rákóczi Ferenc. – Budapest, 1976.

Szemző P. Arany János napjai. – Budapest, 1957.

Szendrei I. Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. – Budapest, 1978.

Szentkirályi E. Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. – Budapest, 1987.

Szerémi G. Magyarországi romlásáról. – Budapest, 1961.

Szöveggyűjtemény a magyar történelem forrásaiból (1790-1962). – Budapest, 1978.

Takács P.-Udvari I. Szlovák nyelvű paraszti vallomások Mária Terézia korából: Adalékok zempléni ruszin és szlovák községek történetéhez. – Nyiregyháza, 1992.

Tamás A. Az Életképek (1846-1848). - – Budapest, 1970.

Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711-1790. – Budapest, 1953.

Tárczy K. Nagy Péter cár és Magyarország. – Munkács, 1905.

Tilkovszky L. Az 1831 évi parasztfelkelés. – Budapest, 1955.

Tilkovszky L. Balásházy János, a magyar agrárfejlődés úttörője (1797-1857). – Budapest, 1955.

Tóth D. Vörösmarty Mihály. – Budapest, 1957.

Tóth I.Z. Az erdély román nacionalizmus első százada, 1697-1792. – Budapest, 1946.

Tóth I.Z. Parasztmozgalmak az Erdély Erchegységben 1848-ig. – Budapest, 1951.

Tóth I.Z. Az erdély és magyarsági román nemzeti mozgalom (1790-1848). – Budapest, 1959.

Tóth P.P. Metszéspontok: A Turultól a Márciusi Frontig. – Budapest, 1983.

Trócsányi Zs. Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenz korában // Levéltári közlemények. – Budapest, 1955.

Trócsányi Zs. Az erdély parasztság története 1790-1849. – Budapest, 1956.

Trócsányi Zs. Wesselényi Miklós. – Budapest, 1965.

Urbán A. A nagy év sodrában: Tanulmányok 1848-ról. – Budapest, 1981.

Vágvölgyi T. A magyar jakobinusok köztársasági mozgalma. – Budapest, 1968.

Várady G. Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. – Budapest, 1976.

Varga J. Népfelkelő és gerilla-harcok Jelasics ellen 1848 őszen. – Budapest, 1960.

Varga Z. A trónfosztás. A szabadságharc fővárosa Debrecen – 1849. január-május. – Debrecen, 1948.

Várkonyi R.Á. Vak Bottyán. – Budapest, 1951.

Várkonyi R.Á. A Rákóczi-szabadságharc kibontakozása Erdélyben, 1703-1704 // Századok. – 1954. – №1.

Várkonyi R.Á. A jobbágyság osztályharca a Rákóczi-szabadságharc idején // Történelmi szemle. – 1964. – №2.

Várkonyi R.Á. A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a 17-18. század fordulóján // Századok. – 1965. – №4-5.

Várkonyi R.Á. Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története. – Budapest, 1972.

Vas Z. Kossuth Lajos élete. I-II kötét. – Budapest, 1965.

Vas Z. „Ha még egyszer azt üzeni...”. Kossuth Lajos élete az emigrációban 1849-1861. – Budapest, 1967.

Vas Z. „Annyi áldás szálljon vája...”. Kossuth Lajos élete 1861-től haláláig. – Budapest, 1968.

Waldapfel E. A független magyar külpolitika 1848-1849. – Budapest, 1962.

Waldapfel J. A magyar irodalom a felvilágosodás korábon. – Budapest, 1954.

Weber A. A magyar regény kezdetei. – Budapest, 1959.

Wellmann I. Tessedik Sámuel. – Budapest, 1954.

Wellmann I. A parasztság helyzete az 1767. évi úrbérredezés előtt. – Budapest, 1955.

Wesselényi Miklós és világa. – Budapest, 1970.

Windisch É. Köblöny (1848-1849). A forradalom és szabadságharc kivatalos lapjának története. – Budapest, 1958.

Zachar J. Bercsényi László, a Rákóczi-szabadságharc kapitánya, Franciaország marsallja (válogatott források). – Vaja, 1979.

Zádor A. A magyar reformkor művészete. – Budapest, 1961.

Zemplén M.J. A magyarországi fizika története a 18. században. – Budapest, 1964.

Zolnay L. Mozaikok a magyar újkorból. – Budapest, 1986.

Zoltán J. A barokk Pest – Buda élete. – Budapest, 1963.