Джерела і література до розділу іі

«УГОРЩИНА ТА УГОРЦІ В ДОБУ СЕРЕДНЬОВІЧЧЯ ТА В РАННІЙ НОВИЙ ЧАС (ДО КІНЦЯ XVII ст.)»

Джерела

Белокуров С.А. Списки дипломатических лиц русских за границей и иностранных при русском дворе. (С начала сношений 1486 по 1800 г.) – Вып.І. Австрия. Венгрия // Россия, министерство иностранных дел. Московский главный архив. – Вып.5. – М., 1893.

Блашкович И. Два турецких документа к истории Трансильвании // Восточные источники по истории народов Юго-Восточной и Центральной Европы. – №3. – М., 1974.

Великая хроника о Польше, Руси и их соседях ХІ-ХІІІ вв. / Под ред. В.Л.Янина. – М., 1987.

Венелин Ю.И. Влахо-болгарские или дако-славянские грамоты. – СПб., 1840.

Воссоединение Украины с Россией. Документы и материалы. В ІІ тт. – М., 1953. (дипломатичне листування й угоди Б.Хмельницького з князями Трансільванії).

Галл Аноним. Хроника и деяния князей или правителей польских. Пред., пер. и примеч. Л.М.Поповой. – М., 1961.

Гусарова Т.П. Документы по крестьянскому восстанию в Венгрии 1514 года // Средние века. – Вып.47. – М., 1984. – С.345-348.

Гусарова Т.П. Венгерская деревня конца XV – середины XVI в. и крестьянская война 1514 года. Источники и материалы. Учебно-методическое пособие. – М., 1990.

Джиованни дель Плано Карпини. История монгалов. Гильом де Рубрук. Путешествие в восточные страны. – М., 1957.

Золотая булла 1222 г. // Хрестоматия по истории средних веков. В ІІІ тт. Под ред акад. С.Д.Сказкина. – Т.ІІ. – М., 1963.

Известия венгерских миссионеров ХІІІ и XIV вв. о татарах в Восточной Европе // Исторический архив. – Т.3. – М.-Л., 1940.

Исторические связи народов СССР и Румынии в 15 – начале 18 в. В ІІІ тт. – М., 1965-1970.

Козьма Пражский. Чешская хроника. Вступ. статья, пер. и комм. Г.Э Санчука. – М., 1962.

Лев Диакон. История. Пер. М.М.Копыленко. – М., 1988.

Літопис Руський / Пер. з давньоруської Л.Є.Махновця. – К., 1989.

Лурье Я.С. Повесть о Дракуле. Исследование и подготовка текста. – М.-Л., 1964.

Матвей Меховский. Трактат о двух Сарматиях. Введение, пер. и комм. С.А.Аннинского. – М.-Л., 1936.

Матяш, король русинув. Матеріал убрав, ушорив, застачив власныма статями, коментаріями і словником І.Керча. – Ніредьгаза, 2001.

Памятники дипломатических сношений древней России с державами иностранными. – Ч.1. – СПб., 1851.

Памятники по истории Венгрии и Трансильвании в XI-XV вв. // Хрестоматия по истории средних веков. В ІІІ тт. – Т.ІІ. (X-XV вв.). – М., 1963.

Повесть временных лет. – Ч.1. Подготовка текста Д.С.Лихачева. – М.-Л., 1950.

Прокопий Кесарийский. Война с готами. Пер. с греч. Г.С.Дестуниса. – М., 1959.

Славяно-молдавские летописи XV-XVI вв. Сост. Ф.А.Грекул. – М., 1976.

Титмар Мерзебургский. Хроника в 8 книгах. – М., 2005.

Уляницкий В.А. Материалы для истории взаимных отношений России, Польши, Молдавии, Валахии и Турции в ХІV-ХVІ вв. – М., 1887.

A Magyar Parasztháborúk Irodalma. Osszeáll. és ford. Geréb L. – Budapest, 1950.

A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig / Összeállitotta Kulcsár P. – Budapest, 2003.

A Renaissance Magyarországon. Válogatotta és jedyzetekkel ellátta T.Kárdos. – Budapest, 1961.

A tatárjárás emlékezete. – Budapest, 1987.

Anjou-kori Okmánytár. Szerk. Nagy I. I-VII kötét. – Budapest, 1878-1920.

Árpád-kori és Anjou-kori levelek, 11-14. század. Sajtó alá rendezte L.Makkai, L.Mezei. – Budapest, 1960.

Árpádkori legendák és intelmek. – Budapest, 2004.

Árpád-kori oklevelek. 1001-1196. – Budapest, 1997.

Árpád-kori törvények. Latinből ford. Szilágyi L. – Budapest, 1961.

Barlay Ö.S. Romon virág: Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. – Budapest, 1986.

Baranya megye 16. századi török adóösszeirásai. Szerk. Káldy-Nagy G. – Budapest, 1960.

Baranyai Decsi János. Magyar históriája [1592-1598]. – Budapest, 1982.

Báthori István király Levélvaltása az erdély kormánnyal (1581-1585). – Budapest, 1948.

Battyány Kristóf európai utazása 1657-1658 / A dokum. kiserő tanulm. Közreadja Szelestei N.L. – Szeged, 1988.

Bernardo de Aldana Magyarországi hadjárata (1548-1552). Közreadja Szakály F. – Budapest, 1986.

Bethlen Gábor emlékezete. – Budapest, 1980.

Bethlen Gábor krónikásai: Krónikák, emlékiratok, napjók a nagy fejedelemről. – Budapest, 1980.

Bethlen Mihály. Útinaplója (1691-1695). – Budapest, 1981.

Bethlen Miklós Önéletirása. – Budapest, 1955.

Bibliotheca Corviniana. 2-ik kiadás. – Budapest, 1976.

Bocskai I. Testamentomi rendelése. – Budapest, 1986.

Bonfini. Mátyás király. Ford. Gereb L. – Budapest, 1959.

Bornemissza P. Válogatott irások. – Budapest, 1955.

Brodarics István. Igaz leirás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vivott csatájáról. – Budapest, 1983.

Budai török számadkönyvek (1550-1580). Közzélette Fekete L., Káldy-Nagy G. – Budapest, 1962.

Csapodiné Gárdonyi K. Humanista kódexek nyomában. – Budapest, 1978.

Csomor L. Szent István koronája nyomábon. – Budapest, 1987.

Comenius Magyarországon. Kiadta és bev. irta Kovács E. – Budapest, 1962.

Draskovich János. Horalogii principum, azaz az fejedelmek órájának második könyve. (Graz, 1610). – Budapest, 1989. (Bibliotheca Hungarica Antiqua, 23)

Dümmerth D. Az Árpádok nyomában. – Budapest, 1977.

Elmét viditó elegy-belegy dolgok rövidebb és hosszab csipős históriák. – Budapest, 1983.

I. Rákóczi György birtókainak gazdasági iratai (1631-1648). – Budapest, 1954.

Esze Tamás. Tarpa és Esze Tamás. A kiváló szabadsághós születésének 300. évfordulójara. – Niredyháza, 1966.

Gesta Romanorum mely jeles példabeszédekből all és melyet Fogaras várában, rabságban, magyar nyelvre forditott 1682. esztendőben, és maga költségével kinyomtattatott Haller János kolozsvárot t M.Tótkalusi Kis Miklós áltai, 1695, esztendőben. – Budapest, 1977.

István király emlékezete. – Budapest, 1973.

Heltai Gáspár. A bölcs Esopusnak és másoknak fábulái. – Budapest, 1958.

Heltai Gáspár. Ponciánus császár Históriája miképpen az ő fiának, Diocleciánusnak hét bölcs és tudós mestereket fogada, kik azt tanitanák az hét és nemes tudományokkra. – Budapest, 1976.

Heltai Gáspár. Krónika az magyaroknak dolgairól. – Budapest, 1981.

Humanista történetirók. – Budapest, 1977.

Kemény János és Bethlen Miklós. Művei. – Budapest, 1980.

Kemény János Önéletirása és válogatott levelei. Válogatotta, rendezte V. Windisch É. – Budapest, 1959.

Képes krónika. A magyarok régi és legújabb tetteiről eredetükről és növekedésükről, diadalaikről és bátorságukról. (1358). Ford. Geréb L. – Budapest, 1971.

Képes krónika. – Budapest, 1978.

Kisari Balla Gy. Törökkori várrajzok. – Budapest, 1996.

Kisari Balla Gy. Térképek a török háborúk korából. – Budapest, 2000.

Kobály J. Magyarországi régészeti emlékek ukrajnai közgyűjteményekben. – Ungvár, 2004.

Kolozsvári G.E. Lajos király három halála és négy temetése: Történelmi oknyomozás. – Budapest, 1978.

Középkori magyar irásak. Összeall. L. Mezei. – Budapest, 1957.

Kulcsár P. Bonfini magyar történetek forrásai és keletkezése. – Budapest, 1973.

Kuruc költészet. – Budapest, 1951.

Legendák és csodák. – Budapest, 2001.

Magyar humanisták levelei XV-XVI. század. – Budapest, 1971.

Magyar Kodexek a 11-16. században. Összeal., a tanulmányt és a jegyzeteket irta I.Berkovitcs. – Budapest, 1965.

Magyar történeti szöveggyüjtemény (1526-1790). 2 r., 1 köt. (1536-1657), 2 köt. (1650-1786). Szerk. I.Sinkovics. – Budapest, 1958.

Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici). 1540-1848. évi erdélyi törvények. – Budapest, 1900.

Mályusz E. A Thuróczy-kronika és forrásai. – Budapest, 1967.

Marzió G. Mátyás királynak kivaló, bölcs, tréfás mondásiról tetteiről szóló könyv. – Budapest, 1977.

Mátyás a kortársak között. Irások. Levelek. – Budapest, 1957.

II. Endre aranybullája. – Budapest, 1987.

II. Rákóczi György levelezéséből 1646-1660. – Budapest, 1992.

Mausdeum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum. (Nürnberg, 1664). – Budapest, 1978. (Bibliotheca Hungarica Antiqua, 24)

Mistóthfalusi Kis Miklós. Maga személyének, elétének és különös cselekedetének mentsége. – Budapest, 1952.

Mohács emlékezete: A Mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török forradások. A csatanely régészeti feltárásá nak eredményei. – Budapest, 1979.

Nagy L. Kard és szerelem: Török köri históriák. – Budapest, 1985.

Nemere I. Az Árpád-házi királyok kora. – Debrecen, s.a.

Nemeskürty I. Elfelejtett évtizet: 1542-1552: tiz esztendő magyar krónikája. – Budapest, 1974.

Nemeskürty I. Onfia vágta sebét. Krónika Dózsa György tetteiről. Ez történt Mohács után. Elfelejtett évtized. – Budapest, 1975.

Pázmány Péter. Válogatott irásai. – Budapest, 1957.

Pázmány Péter. Válogatott prédikációk. – Budapest, 2000.

Régi magyar levelestár. (XVI-XVII század). – Budapest, 1981.

Szakácsmesterségnek könyvecskéje: A csáktornyai Zrinyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve és a Tótfalusi Kis Miklós által kiadott Kolozsvári szakácskönyv. – Budapest, 1981.

Szalárdi János. Siralmas magyar krónikája. – Budapest, 1980.

Szеmelvények a középkori magyar történet forrásaiból. Kézirat. – Budapest, 1955.

Szent István törvényeinek XII. század kézirata az Admonti kódexben. – Budapest, 1988.

Thuróczy János. A magyarok krónikája. Ford. Horváth J. – Budapest, 1986. (є й інші видання).

Veszprémi regeszták (1301-1387). Összeáll. Kumorovitz L.B. – Budapest, 1953.

Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerk. Maksay F. – Budapest, 1959.

Úriszek. XVI-XVII. századi perszővegek. – Budapest, 1958.

Varga I. Magyar nyelvű iskolaelőadásak a 17. század második feléből. – Budapest, 1967.

Végvári levelek. (Egri és váradi pasák és szolnoki bégek levelezése magyar végvári kapitányokkal és hódoltsági helységekkel).1660-1682. – Budapest, 1962.

Zrinyi Miklós. Hadtörtérnelmi munkái. – Budapest, 1957.

Zsigmondkori Öklevéltár. Összeáll. Mályusz E. 2 r. – Budapest, 1951-1958.

Література

Аннинский С.А. Известия венгерских миссионеров XIII и XIV вв. о татарах и Восточной Европе // Исторический архив. – Т.3. – М.-Л., 1940.

Арский И. Восстание «куруцев» в Венгрии в 1514 году // Борьба классов. – 1936. – №7.

Ачади И. История венгерского крепостного крестьянства. Пер. с венг. – М., 1956.

Бачкай В. О характере и роли аграрных городов в Венгерском государстве XV в. // Средние века. – Вып.36. – М., 1973.

Бертеньи Й. Международное положение Венгрии после татарского нашествия // Восточная Европа в древности и средневековье. – М., 1978.

Борбат К. Секейская община в XVI в. Рукопись канд. дис. – Л., 1958.

Бромлей Ю.В., Шушарин В.П. К вопросу о крестьянском переходе в позднесредневековой Хорватии (до конца XVI в.) // Краткие сообщения Института славяноведения АН СССР. – Т.29. – М., 1958.

Васильевский В.Г. Из истории Византии в XII веке. Союз двух империй (1148-1155) // Славянский сборник. – Т.2. – СПб., 1877.

Венгры и их соседи по Центральной Европе в средние века и новое время (Памяти Владимира Павловича Шушарина) / Центрально-европейские исследования. Вып.2. – М., 2004.

Виттман Т. «Революция цен» и её влияние на Венгрию во второй половине XVI в. // Средние века. – Вып.20. – М., 1961.

Голубовский П.В. Половцы в Венгрии. – К., 1889.

Грекул Ф.А., Сопко Т.М., Венгрия, Трансильвания, Молдавия и Валахия в XVI – первой половине XVII вв. // История средних веков. В 2 тт. / Под общей ред. С.Д.Сказкина. – М., 1977. – С.258-279.

Грот К.Я. Из истории Угрии и славянства в XII веке (1141-1173). – Варшава, 1889.

Гусарова Т.П. Антикрестьянское законодательство 1514 г. в Венгрии (Седьмой декрет Уласло ІІ) // Средние века. – Вып.47. – М., 1984. – С.309-338.

Гусарова Т.П. Господствующий класс и местное дворянское самоуправление в Габсбургской Венгрии в XVI-XVII вв. // Власть и политическая культура в средневековой Европе. – М., 1992.

Гусарова Т.П. Святая венгерская корона: теория и практика в ХVІ-XVII вв. (круглый стол «Харизма королевской власти») // Средние века. – Вып.58. – М., 1995.

Данилюк Д., Ткачук О. Проблеми історії середньовічного Закарпаття в науковій спадщині Т.Легоцького // Acta hungarica. – 1993-1994. – IV-V évfolyam. – Ungvár, 1997.

Демени Л.А. Народное движение в Валахии 1655 года. Рукопись канд. дис. – Л., 1964.

Домбровский Я. Польская политика и натиск германского феодального мира на Чехию и Венгрию в средние века // Германская экспансия в Центральной и Восточной Европе. – М., 1965.

Дьерффи Д. Время составления анонимом «Деяний венгров» и степень достоверности этого сочинения // Летописи и хроники. 1973 г. – М., 1974.

История Византии. В 3 тт. – М., 1967.

История крестьянства в Европе. Эпоха феодализма. В 3 тт. – Т.1. Формирование феодально-зависимого крестьянства. – М., 1985; Т.2. Крестьянство Европы в период развитого феодализма. – М., 1986. (розділи по історії угорського селянства).

История Молдавской ССР. – Т.1. – Кишинев, 1965.

Кальди-Надь Д. Турецкие реестровые книги муката’а как исторические источники // Восточные источники по истории народов Юго-Восточной и Центральной Европы. – М., 1964. (фінансові звіти Сегедського муката’а)

Кальди-Надь Д. Формирование народонаселения и сельскохозяйственного производства в городе Толне в XVI в. // Восточные источники по истории народов Юго-Восточной и Центральной Европы. – Вып.3. – М., 1974.

Королюк В.Д. Турецкая феодальная агрессия в страны Юго-Восточной и Центральной Европы и формирование многонациональной Дунайской монархии (XVI-XVIІ вв.) // Юго-Восточная Европа в эпоху феодализма. – Кишинев, 1973.

Кузеля З. Угорський король Матвій Корвін в слов’янській усній словесності // Записки Наукового Товариства ім.Шевченка. – Т.67-70. – Львів, 1906.

Ледерер Э. Татарское нашествие на Венгрию в связи с международными событиями эпохи // Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. – T.2., №1-2. – Budapest, 1953.

Ледерер Э. Венгерско-русские отношения и татарское нашествие // Международные связи России до ХVII в. – М., 1961. – С.181-202.

Маркуш В.М. Крестьянская война в Венгрии и Закарпатье в 1514 году // Наукові записки Ужгородського державного університету. – Т.5. – Ужгород, 1952.

Мургулия М.П., Шушарин В.П. Половцы, Грузия, Русь и Венгрия в XII-XIII вв. – М., 1998.

Назаренко А.В. О «русской марке» в средневековой Венгрии // Восточная Европа в древности и средневековье. – М., 1978.

Назаренко А.В. Об одном эпизоде венгерской политики Ярослава Мудрого // Норна у источника судьбы. Сборник статей в честь Е.А.Мельниковой. – М., 2001.

Назаренко А.В. Племянники венгерского короля Иштвана I на Руси // Ad fontem. У источника. Сборник статей в честь Сергея Михайловича Каштанова. – М., 2005.

Никитина В.И. Гуситское движение за пределами Чехии. (Отклики на гуситское движение в Германии, Венгрии, Польше, Франции и Фландрии). Автореферат. – Л., 1954.

Новичев А.Д. История Турции. В 3 тт. – Т.1. (Эпоха феодализма, XI-XVIII века). – Л., 1963.

Османская империя и страны Центральной, Восточной и Юго-Восточной Европы в XV-XVI вв. (Главные тенденции политических взаимоотношений). – М., 1984.

Османская империя и страны Центральной, Восточной и Юго-Восточной Европы в XVII в. – Ч.I. – М., 1998.

Павлушкова М.А. К вопросу о характере классовой борьбы в Венгрии в период феодализации, XI-XIII вв. // Вестник Московского университета. – 1954. – №11.

Палаузов С.Н. Реформа и католическая реакция в Венгрии. – СПб., 1860.

Параска П.Ф. Политика Венгерского королевства в Восточном Прикарпатье и образование Молдавского феодального государства // Карпато-Дунайские земли в средние века. – Кишинев, 1975.

Пах П.Ж. Первоначальное накопление капитала в Венгрии. – Будапешт, 1952.

Пах П.Ж. «Революция цен» и её влияние на Венгрию во второй половине XVI в. // Средние века. – Вып.20. – М., 1960.

Пашуто В.Т. Внешняя политика Древней Руси. – М., 1968.

Ратобыльская А.В. "Трактат о нравах, обычаях и нечестии турок" Георгия Венгерского. Личность автора и судьба книги // Славяне и их соседи. Вып.4. – М., 1992.

Рашба Н.С. Польско-турецкие отношения и турецкая агрессия против Венгрии в ХVІ в. // Тезисы докладов VІ Украинской славистической конференции. – Черновцы, 1964.

Реформа и католическая реакция в Венгрии. СПб., 1860.

Семенов В.Ф. Венгерская золотая булла 1222 года // Средние века. – Вып.6. – М., 1955.

Сказкин С.Д. Основные проблемы так называемого «второго издания крепостничества» в Средней и Восточной Европе // Вопросы истории. – 1958. - №2.

Сказкин С.Д. Очерки по истории западноевропейского крестьянства в средние века. – М., 1968.

Сопко Т.М. Аграрные отношения в Закарпатье в XVI-XVII в. (рукопись канд. дис.). – М., 1964.

Сопко Т.М. Венгерское законодательство XVI века о закрепощении крестьян // Вестник Московского университета. Серия IХ. История. – 1963. – №6. – С.64-77.

Смирнов И.Н. Очерк истории Хорватского государства до подчинения его Угорской короне. – Казань, 1879.

Срезневский И.И. и Гедеонов И.М. Очерки Трансильвании И.Вознесенского и И.М.Гедеонова. – СПб., 1849.

Сюч Е. Роль оппозиционного течения среди францисканцев в формировании идеологии крестьянской войны и Реформации в Венгрии // Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. – T.22., №1/2. – Budapest, 1976.

Тазбир Я. Роль протестантов в политических связях Польши с Трансильванией в ХVІІ в. // Россия, Польша и Причерноморье в ХV-ХVІІІ вв. – М., 1979.

Тарле Е.В. Венгерское крестьянское восстание 1514 года // Конгресс венгерских историков. – Т.3. – Будапешт, 1953.

Тоскин Л.Ф. Борьба за господство в Дунайском бассейне во второй половине XV века. (К истории образования многонационального государства в Центральной и Юго-Восточной Европе). Автореферат. – М., 1954.

Тот К.Т. Антигабсбургская конфедерация моравских, венгерских, австрийских сословий 1608 г. // Центральная Европа в новое и новейшее время. – М., 1998.

Фишер И.Р. К вопросу о путях аграрного развития стран Центральной Европы в ХVІ-ХVІІІ вв. // Советское славяноведение. – 1969. – №2.

Хевеши А. Венгерское крестьянство и его борьба. Пер. с венг. – М.-Л., 1927.

Хеди К. Место и положение Венгерской провинции в составе Османской империи // Средние века. – Вып.59. – М., 1997.

Хедьи К. Материалы для характеристики турецкой судебно-правовой системы в Венгрии (1569-1686) // Восточные источники по истории народов Юго-Восточной и Центральной Европы. – Вып.3. – М., 1974.

Хедьи К. Венгерские провинции в структуре Османской империи // Османская империя: проблемы внешней политики и отношений с Россией. – М., 1996.

Шахова К. Він сам вогонь… До 500-річчя від дня народження Дьєрдя Дожі // Всесвіт. – 1970. – №10. – С.145-151.

Шовш К.К. Внутриполитическая борьба в Королевстве Венгрии 60-х гг. XVII в.: (Заговор магнатов 1664-1670 гг.). Автореферат. – М., 1993.

Шоош К.К. Некоторые проблемы истории движения Вешшелени // Acta hungarica. – 1990. – I évfolyam. – Ungvár, 1992.

Шушарин В.П. Крестьянское восстание в Трансильвании (1437-1438 гг.). – М., 1963.

Шушарин В.П. Этническая история Восточного Прикарпатья в ІХ-ХІІ вв. // Становление раннефеодальных славянских государств. – К., 1972. – С.168-179.

Шушарин В.П. Свидетельства письменных памятников королевства Венгрии об этническом составе населения Восточного Прикарпатья первой половины ХІІІ в. // История СССР. – 1978. – №2. – С.38-53.

Шушарин В.П. Габсбурги, Венгрия, Трансильванское княжество и Османская империя в ХVІ в. // Османская империя и страны Восточной и Юго-Восточной Европы в ХV-ХVІ в. (Главные тенденции политических взаимоотношений). – М., 1984. – С.201-217.

Шушарин В.П. Христианизация венгров // Принятие христианства народами Центральной и Юго-Восточной Европы и крещение Руси. – М., 1988. – С.159-186.

Шушарин В.П. Домен королей Венгрии на территории Восточного Прикарпатья в ХІV веке // Общее и особенное в развитии феодализма в России и Молдавии. – Вып. ІІ. – М., 1988. – С.251-256.

Шушарин В.П. «Венгерские известия» Галицко-Волынской летописи // Восточная Европа в древности и средневековье (до конца ХІІІ в.). Проблемы источниковедения. – М., 1990. – С.43-67.

Шушарин В.П. Социальные и этнические стереотипы Венгерского Анонима // Славяне и их соседи. Этно-психологический стереотип в средние века. – М., 1990. – С.28-33.

Шушарин В.П. Мадьяры и славянские народы королевства Венгрии ХІ в. (Источниковедческие и историографические заметки) // Акта Хунгарика. – Вып.3. – Ужгород, 1995.

Шушарин В.П. Крестьянская война 1514 года в Венгрии. – М., 1994.

Шушарин В.П. Пятнадцатилетняя война // Акта Хунгарика. – Вып.2. – Ужгород, 1992.

Шушарин В.П. Ранний этап этнической истории венгров. Проблемы этнического самосознания. – М., 1997.

Шушарин В.П. Христианские конфессии Трансильванского княжества ХVІ века // Славяне и их соседи. – Вып.7. Межконфессиональные связи в странах Центральной, Восточной и Юго-Восточной Европы в ХV-ХVІ вв. – М., 1999. – С.82-120.

Шюц Э. Заслуги знаменитого венгерского гравера типографических букв перед армянской культурой // Известия АН Армянской ССР. – 1957. – №3.

Элекеш Л. Армия Гуняди // Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. – T.1., №1. – Budapest, 1957. – P.5-59.

A Báthoriak kora. – Budapest, 1982.

A Hunyadiak kora. – Budapest, 1981.

A Korona kilenz évszázada: Történelmi források a magyar koronáról. – Budapest, 1979.

A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi L. – Budapest, 1983.

A török orientáció a XVII. századi magyar politikában: Tudományos emlékülés. – Vaja, 1985.

Ács Z., Bánó A. Nagy Lajos király. – Budapest, 1987.

Acsády I. A karloviczi béke története, 1699. – Budapest, 1899.

Állami (király és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon: Adattár. – Budapest, 2002.

Angyal D. Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. 2 köt. – Budapest, 1888-1889.

Az értelmiség Magyarországon a 16-17. században. – Szeged, 1988.

Bácskai V. Magyar mezővárosok a 15. században. – Budapest, 1965.

Bakay K. Régészeti tanulmányok a magyar államalapitás kérdéséhez. – Pécs, 1962.

Balázs G. István király – az államalapitó. – Budapest, 1968.

Balázs J. Sylvester János és a kora. – Budapest, 1958.

Balázs M. Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén. – Budapest, 1988.

Balogh I. Civisek társadalma. – Debrecen, 1947.

Bán I. Apáczai Csere János. – Budapest, 1958.

Barcy Z., Somogyi G. Magyar huszárok. – Budapest, 1987.

Barta G. És Fekete Nagy A. Parasztháború 1514-ben. – Budapest, 1973.

Bartha G. Az erdély fejedelemség születése. – Budapest, 1984.

Benczedi L. A begyaljai kuruc felkelés 1697-ben. – Budapest, 1953.

Benda K. A Bocskai szabadságharc. – Budapest, 1955.

Benda K., Fügedi E. A magyar korona regénye. – Budapest, 1979.

Bertényi I. Magyarország az Anjouk korában. – Budapest, 1987.

Bertényi I. Nagy Lajos király. – Budapest, 1989.

Bertényi I. A magyar Szent Korona: Magyarország cimere és zászlaja. – Budapest, 1996.

Bitskey I. Humanista erudició és barokk világkép: Pázmány Péter prédikációi. – Budapest, 1977.

Bitskey I. Igy élt Bethlen Gábor. – Budapest, 1985.

Bizó J. Erdély művészete. – Budapest, 1989.

Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. – Budapest, 1988.

Bónis G. A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. – Budapest, 1971.

Borosy A. A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben. – Budapest, 1971.

Borzsák I. Az antikvités 17. századi képe. Bornemissza tanulmányok. – Budapest, 1960.

Csapodi Cs. Az Anonymus-kérdés története. – Budapest, 1978.

Csizmadia A. A pécsi egyetem a középkorban. – – Budapest, 1965.

Csóka L. A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a 11-14. században. – Budapest, 1967.

Csukovits E. Lilion és holló. – Budapest, 1997.

Dolinai Gy. Erdély fejedelmei. – Budapest, 2000.

Diószegi V. A sámánhit emlékei a magyar népi müveltségben. – Budapest, 1958.

Donászy F. Egy magyar diák élete Mátyás király korában. – Budapest, 2000.

Dümmerth D. Pest város társadalma (1686-1696). – Budapest, 1968.

Eckhardt F. A földesúri büntetőbiráskodás a 16-17. században. – Budapest, 1954.

Elekes L. Hunyadi hadserege. – Budapest, 1951.

Elekes L. Mátyás és kora. – Budapest, 1956.

Elekes L. Rendiség és központositás a feudális államokban. – Budapest, 1962.

Elekes L. A középkori magyar állam története megallapitásától mohácsi bukásáig. – Budapest, 1964.

Ember G. Az újkori magyar közigozdatás története Mohácstól a török kiüzéségeig. – Budapest, 1946.

Engel P. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). – Budapest, 1977.

Engel P., Kristó Gy., Kubinyi A. Magyarország története 1301-1526. – Budapest, 2005.

Erdődi J. Sasoknál magasabban. Hunyadi Mátyás élete. – Budapest, 1971.

Európa ezer éve: a középkor. I-II kötet. – Budapest, 2005.

Fitz J. A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. (A mohácsi vész előtt), II (A Reformáció korában). – Budapest, 1959-1967.

Fitz J., Kéki B. A magyar könyvtörténete. I köt. (- 1711). – Budapest, 1959.

Fodor F. Az institutum Geometricum. – Budapest, 1955.

Fodor L., Vajda L. Adalékok az erdély szakszervezeti mozgalom történetéhez. – Bukarest, 1957.

Fügedi E. Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. – Budapest, 1977.

Fülöp G., Lenóvai A. Árpád népe előt. – Budapest, 1990.

Gaal M. Bethlen Gábor és kora. – Budapest, 1901.

Garas K. Magyarország festészet a 17. században. – Budapest, 1953.

Gerics J. Legkorábbi Gesta szerkesztéseink keletkezésrendjének problémai. – Budapest, 1961.

Gerő L. Magyarországi várépitéset. – Budapest, 1955.

Györffy G. Krónikáink és a magyar östörténet. – Budapest, 1948.

Györffy G. Tanulmányok a magyar állam eredetéröl. – Budapest, 1959.

Györi J. Gesta regum – gesta nobilium. – Budapest, 1948.

Hedyi K., Zimány V. Az oszmán birodalom Európábon. – Budapest, 1986.

Hegedüs G. Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században. – Budapest, 1970.

Hegedüs G. Igy élt Dózsa Györdgy. – Budapest, 1972.

Hegedüs J. A magyar nyelv összehasonlitásának kezdetei az egykorú európai nyelvtudomány tükrében. – Budapest, 1966.

Hegy J. Tinódi Lantos Sebestyén. – Szigetvár, 1968.

Hermann Zs. Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. – Budapest, 1961.

Horváth J. Az irodalmi műveltség megoszlása: Magyar humanizmus. – Budapest, 1935.

Horváth J. A Reformáció jegyében. – Budapest, 1957.

Horváth M. Az 1514-i pórlázadás, annak okai és következményei. – Budapest, 1986.

Juhász I. A reformáció az románok között. – Kolozsvár, 1940.

Káldy-Nagy Gy. Magyarországi török adóösszeirások. – Budapest, 1970.

Kardos E. A Magyarországi humanizmus kora. – Budapest, 1955.

Kardos T. A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakitásában // Századok. – 1950. – 121-177 old.

Kardos T. Ki volt Mátyás király? – Budapest, 1983.

Katona G. Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. – Budapest, 1974.

Kávássy S. Magyar történelem (1308-1526). – Budapest, 1980.

Klaniczai T. Reneszánsz és barokk. – Budapest, 1961.

Klaniczai T. Zrinyi Miklós. – Budapest, 1964.

Köpeczi B. „Magyarország a kereszténység ellensége”: A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. – Budapest, 1976.

Kósa J. II. Rákóczi György. – Budapest, 1943.

Kovács E. Magyar-cseh történelmi kapcsolátok. – Budapest, 1952.

Kristó Gy. Anjou-kori krónikáink // Századok. – 1967. – №3-4.

Kristó Gy. Csák Máté tartományuri hatalma. – Budapest, 1973.

Kristó Gy. A feudális széttagolódás Magyarországon. – Budapest, 1979.

Kristó Gy. Nem magyar népek a középkori Magyarországon. – Budapest, 2003.

Kristó Gy. Magyarország története 895-1301. – Budapest, 2006.

Kristó G., Makk F. Az Árpád-házi uralkodók. – Budapest, 1988.

Kulcsár P. A magyar államszervezés néhány problémája. István és Ajtony harca. – Szeged, 1958.

Kulcsár P. A Jagelló-kor. – Budapest, 1981.

Kulcsár Zs. Inkuizició és boszorkánypörök. – Budapest, 1968.

Léderer E. A feudalizmus kialakulása Magyarországon. – Budapest, 1959.

Lehoczky T. Bereg vármegye története. – Budapest-Beregszász, 2002.

Lengyel B. A török Magyarországon. Magyarország a XVI-XVII. században. – Budapest, 1971.

Lescalopier P. Utazása Erdélybe 1574. – Budapest, 1982.

Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. – I köt.: középkor és kora újkor. – Budapest, 2003.

Magyar Z. A liliomos herceg: Szent Imre a magyar kultúrtörténetben. – Budapest, 2000.

Magyarország renészánsz udvari kultúra. – Budapest, 1987.

Magyarország története. (Magyarország története a késői feudalizmus korszakában 1526-1790. Irta H. Balázs Éva). – Budapest, 1958.

Magyarország története 1526-1686 / Fősyerk. Pach Zs.P. I-II kötét. – Budapest, 1985.

Magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. – Budapest, 1968.

Makk F. Magyarország a 12. században. – Budapest, 1986.

Makk F. A turulmadártól a kettős keresztig. – Szeged, 1998.

Makkai L. A magyar puritánusok harca a feudalismus ellen. – Budapest, 1952.

Makkai L. A felsötiszavidéki paraszt-felkelés. – Budapest, 1954.

Makkai L. A kuruc nemzeti összefogás elözményei. – Budapest, 1956.

Makkai L. Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a 17. században. – Budapest-Gödöllő, 1958.

Maksay F. Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. – Budapest, 1958.

Mályusz E. A konstanzi zsinat és a magyar főkegyri jog. – Budapest, 1958.

Mályusz E. A magyar rendi állam Hunyadi korában. – Budapest, 1958.

Mályusz E. A Thuróczi-krónika és forrásai. – Budapest, 1967.

Marczali H. Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301). – Budapest, 1896.

Marczali H. Az Árpádok és Dalmácia. – Budapest, 1898.

Mohács. – Budapest, 2006.

Molnár E. A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. – Budapest, 1949.

Nagy L. A Bocskai szabadságharc katonai története. – Budapest, 1961.

Nagy L. Bethlen Gábor a nagy fejedelem. – Budapest, 1964.

Nagy L. Az erős fekete bég: Nádasdy Ferenc. – Budapest, 1985.

Nemeskürty I. Ez történt Mohács után. Tudósitás a magyar történelem is esztendejéről 1526-1541. – Budapest, 1966.

Oszmán aga. A gyaurok rabságában – Pasák és generálisok között. – Budapest, 1996.

Pach Zh.P. Nyugat-Europai és magyarországi agrárfejlődés a 15-17 században. – Budapest, 1963.

Pásztor L. A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. – Budapest, 2000.

Perjes G. Zrinyi Miklós és kora. – Budapest, 1965.

Pintér J. Magyar irodalomtörténet. – 1 köt. – Budapest, 1930.

Poór J. A hajduvárosok gazdasági és társadalmi helyzete, 1607-1720. – Debrecen, 1967.

Rácz I. A hajdúk a 17. században. – Debrecen, 1969.

Rózsa G. Magyar történetábrázolás a 17. században. – Budapest, 1973.

Salamon F. Magyarország a török hóditás korában. – Budapest, 1885.

Szabó I.A. A falurendszer kialakulása Magyarországon (10-15. század). – Budapest, 1966.

Szabó I.A. A középkori magyar falu. – Budapest, 1969.

Szabó J.J. Az Árpád-vonal. – Budapest, 2002.

Szakály F. A mohácsi csata. – Budapest, 1981.

Szakály F. Ludovico Gritti in Hungary 1529-1534: A historical insight into the beginning of Turco-Habsburgian rivalry. – Budapest, 1995.

Szamosközi I. Erdély története (1598-1599, 1603). – Budapest, 1977.

Szántó I. Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon: Az 1551-1552. évi várháborúk. – Budapest, 1985.

Székely felkelés 1595-1596 előzményei, lefolyása, következményei. – Bukarest, 1979.

Szekfű Gy. Bethlen Gábor. – Budapest, 1983.

Szent István és az államalapítás. – Budapest, 2002.

Szent István és Szent László törvényei. – Budapest, 1988.

Szentgyörgyi M. Jobbágyternek a 16-17. századi Erdélyben. – Budapest, 1962.

Szőke B.A. A honfoglaló és korai Árpádkori magyarság régészeti emlékei. – Budapest, 1962.

Szücs J. Városok és kérmüvesség a 15. századi Magyarországon. – Budapest, 1955.

Szűcs J. Az utolsó Árpádok. – Budapest, 2002

Takáts S. Bajvivó magyarok: Képek a török világból. – Budapest, 1979.

Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. – Budapest, 1953.

Tarnóc M. Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi Györdy korában. – Budapest, 1978.

Tatárjárás. – Budapest, 2003.

Történelem. 1000-1500. – Budapest, 2005.

Trócsányi Zs. Erdély központi kormányzata 1540-1690. – Budapest, 1980.

Újvári Zs. „Nagy két császár birodalmi között”. A hosszú háborútól Bethlen Gábor haláláig. – Budapest, 1984.

Varga D. Magyarország virágzása és romlása. Magyarország a 14-15. században. – Budapest, 1970.

Varga J.J. Szervitorok katonai a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. – Budapest, 1981.

Varga J.J. A fogyó félhold árnyékában: A török kiűzése Magyarországról. – Budapest, 1986.

Várkonyi R.Á. A Habsburg-abszolutizmus a 17. század második felében és Magyarország // Történelmi szemle. – 1965. – №1.

Várkonyi R.Á. Megyújuláso kora. – Budapest, 1997.

Vásárhelyi M. A lord és korona. – Budapest, 1977.

Vita a feudális kori magyar történelem periodizációjáról. – Budapest, 1965.

Wittman T. Bethlen Gábor. – Budapest, 1952.

Wittman T. Az osztrák Habsburg-hatalom válságos éveinek történetéhez (1606-1618). – Szeged, 1959.

Zicsi L.A. A tatárjárás Magyarországon. – Pécs, 1934.

Zay F. Az Lándorfejirvár elvesyésének oka e vót, és igy esött. – Budapest, 1977.